Heves Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-25 / 275. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 25., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Jogszabályi változásokról tájékozódtak a megye jegyzői Heves megyében legtöbb a beteg halálháló Az iskolázottság, az anyagiak, s a társas kapcsolatok szerepe a döntő Az Észak-magyarországi Regio­nális Közigazgatási Hivatal szakmai-koordinációs értekezle­tet tartott a napokban a megye jegyzői kara részére. A helyi köz- igazgatás szakemberei a feladat­körük kapcsán tájékoztatást kaptak, az önkormányzatok a költségvetési rendeletekkel, a közterület-használati szabályok­kal, a területrendezési jogosítvá­nyokkal, továbbá a népesség­nyilvántartással kapcsolatos jog­szabályi változásokról, hatáskö­ri feladatokról. A munkaértekezlet ugyanak­kor lehetőséget teremtett arra is, hogy a jegyzők első kézből kap­janak tájékoztatást az egyes szakigazgatási ágazatok vezető köztisztviselőitől. így előadások hangzottak el az APEH, a megyei főügyészség, a bevándorlási hi­vatal, a Központi Statisztikai Hi­vatal, az ÁNTSZ, illetve a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság részéről az adózással kapcsolatos törvényi változások­ról, az európai uniós idegenren­dészeti szabályozás helyi vonat- [ kozásairól, a népegészségügyi szűrővizsgálatok ütemezéséről, továbbá a jegyzői tevékenység ügyészi ellenőrzésének megál­lapításairól, illetve a katasztró­favédelemmel és a helyi védelmi munkával kapcsolatos legin­kább aktuális feladatokról. ■ Lakóháznak ütközött neki a kőszállító Alighanem a téliesre fordult idő­járás is szerepet játszott a tegnap délutáni aldebrői balesetben. Az Arany János út végén kora délután - nem sokkal azután, hogy elkezdett esni a hó - egy | kőszállító teherautó eddig isme­retlen okból előbb egy parkoló személyautónak, majd egy lakó­háznak ütközött. A balesetben szerencsére senki nem sérült meg, az anyagi kár felmérése pe­dig hosszabb időt vesz igénybe. A rendőrség a baleset okait még vizsgálja. Ez az eljárás lesz hivatott megállapítani a további­akban az esetleges felelősséget, s vélhetően választ ad majd arra is, hogy a havazás valóban hoz- j zájárult-e a balesethez. ■ Folytatás az 1. oldalról A megyékben élő emberek össze­tételében elvégezhető, illetve a vizsgált környezeti mutatókra vo­natkozó kiegyenlítést követően az előzőleg említett egyenlőtlenség némiképp csökken. A kutatásban résztvevők ta­pasztalatai szerint a betegségek kialakulása jelentős mértékben függ természetesen az iskolai végzettségtől is. Azt a következte­tést vonhatták le, hogy az alapfo­kú végzettségűek kockázata leg­alább 1,6-szor nagyobb, mint a felsőfokú oklevelet szerzett lako­soké. A nem dolgozók hátránya a dolgozókhoz képest pontosan 1,8- szoros, a nagyon rossz anyagi helyzetben lévőké pedig már 1,9- szeres. A nehéz helyzetben csa­ládra, barátokra nem számító, az­az a társas és a szociális támoga­tás súlyos hiányával küzdő sze­mélyek egészségmegromlásának kockázata csaknem másfélszeres volt azokkal az emberekkel szem­ben, akiknek van módjuk mások­hoz segítségért folyamodni. ■ Az egyéni tényezőknek az egészség-egyenlőtlen­ségekben betöltött sze­repe döntő mértékben meghatározó. Az úgynevezett relatív kocká­zat és a legnagyobb eltérés a két nemhez tartozók között Zala me­gyében a legjelentősebb, ugyan­akkor a nők kockázatát Heves­ben, a férfiakét Békésben talál­ták a legmagasabbnak a kuta­tók. A legkisebb kockázatuk a korlátozottságra jelenleg a Győr- Moson-Sopronban élő férfiak­nak van, csupán fele a Békés me­gyében élőkének. Az anyagi helyzet tekinteté­ben a kockázatok közötti eltérés az összegyűjtött kimutatások szerint Hevesben, a relatív koc­kázat pedig Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a legnagyobb. A rossz anyagi körülmények kö­zött az utóbbi vidéken élők esé­lye csaknem hatszor nagyobb a korlátozottságra, mint a legmó- dosabbaké. A Jász-Nagykun- Szolnok megyei szegények koc­kázata négyszerese a legjobb anyagi kondíciókkal rendelkező szabolcsiakénak, s az előbbi tér­ségbe valósiaké a legnagyobb. Az anyagi helyzet, a gazdasá­gi aktivitáshoz hasonlóan, közel Már kicsi korában érdemes elkezdeni a gyermek egészségre nevelését. Képünk illusztráció. háromszoros eltérést mutat a legalacsonyabb és a legmaga­sabb egészségügyi korlátozottsá­gi kockázatú, s az anyagi helyzet alapján képzett lakossági csopor­tok között. Nem csoda, hogy a legalacsonyabb kockázatot a na­gyon jó, a legmagasabbat pedig a nagyon rossz anyagi helyzetű­ek csoportjában tapasztalták. A rendkívül sok összetevőt, kö­rülményt, élethelyzetet figyelem­be vevő, igen bonyolult kutatási vizsgálat legfontosabb tapaszta­latai szerint az egyéni tényezők­nek az egészség-egyenlőtlensé­gekben betöltött szerepe tulaj­donképpen döntő mértékben meghatározó. A lakóhelyi környe­zet hatása - beleértve ebbe nyil­vánvalóan az egészségügyi ellá­A bélapátfalvai kistérség számít napjainkban az egyik leghalálosabbnak AZ ÖSSZES HAZAI HALÁLOZÁSOK nyers adatai alapján Heves a megyénkénti összevetésben az utolsó háromban található. A kistérségenkénti halálozási adatok alapján az ország 168 kistérségéből a bélapátfalvai az egyik legrosszabb, a 164. he­lyen áll, még ha a korra, nem­re, illetve egyéni tényezőkre uta­ló összehasonlításban valame­lyest kedvezőbb is a kép. A ke ringési betegségek okozta kis­térségi halálozási sorrendben nincsenek ilyen kiugróan rossz Heves megyei területek, noha a meg}'ék listájában csupán három rosszabb található ná­la. Közülük is kettő szomszéd, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Nógrád megye. Minden össze vetésben a megyék között a He vesben élők egészségügyi korlá­tozottsága a legnagyobb. Rossz a rákhelyzet Észak-Hevesben A ROSSZINDULATÚ DAGANATOS betegségek okozta halálozás megyei összevetésében Heves az utolsó helyen áll, míg a korra, nemre, illetve egyéni tényezőkre nézve a lista utol­só harmadában, illetve a ha­lálozási középmezőnyben he­lyezkedik el. A rosszindulatú tumorok okozta halálozások kistérségi összehasonlításá­ban az ország legmagasabb halálozási mutatóival rendel­kező utolsó öt kistérség közül a 166. a bélapátfalvai, míg sereghajtóként a hazai leg­rosszabb, 168. a pétervásá- rai. Az egyéni tényezőkre való finomítás alapján pedig az utolsó ötben 165.-ként az egri kistérséget találjuk. tás adott színvonalát is - nagy­részt az egyéni tényezőkön ke­resztül jut érvényre, míg a kör­nyezet közvetlen hatásának jelen­tősége csak másodlagosnak bizo­nyult. Mindezek alapján jutottak a kutatók arra a megállapításra, miszerint az olyan szakpolitikai intézkedések, amelyek nem ve­szik figyelembe az egyéni és a környezeti befolyásoló tényezők összetett hatásrendszerét, min­den valószínűség szerint célt té­vesztenek, vagy csak nagyon kis hatékonyságnak lehetnek. Az egészség-egyenlőtlenség földrajzi és társadalmi megoszlá­sáról nyert adatokat felhasználva lehetőség nyílik arra, hogy az egészségügyi erőforrások elosz­tását a lakossági szükségletek­hez igazítsák. A halandóság és a korlátozottság térségi eltérései alapján ugyanis megállapítható, hogy egy adott térségben becsült ellátási szükséglet kielégítéséhez mekkora és milyen összetételű egészségügyi erőforrás szüksé­ges, illetve milyen betegirányítás működtetése célszerű. Az erőfor­rások hatékony felhasználása mellett ugyanakkor a szükségle­tek jobb kielégítése révén - to­vábbi források bevonása nélkül - komolyan javítható a lakosság elégedettsége. Ezzel nemcsak az ellátás minősége, színvonala emelhető, hanem az egészség- ügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége is javítható. Rendőrkézre kerültek az iskolabetörők lopás Többségükben fiatalkorúak a bűncselekmény gyanúsítottjai Gyöngyösi játszóterek: kutyát behozni tilos! Hatvanban betörtek a Baross Gá­bor tagiskolába - adtuk hírül a minap. Most arról számolha­tunk be, hogy a gyanúsítottakat elfogták a városi rendőrkapi­tányság munkatársai. Patkóné Rőczey Krisztina r. alezredes, bűnügyi osztályveze­tő elmondta: november 9-én ész­lelték az intézményben, hogy is­meretlenek kifeszítették a szá­mítástechnikai tanterem ablak­rácsát, s a helyiségből számító­gépeket és LCD-monitorokat vit­tek magukkal egymillió forint értékben. A rongálási kár továb­bi 200 ezer forint.- A rendőröket felháborította a gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmény - jelentette ki Kerek Zita r. törzszászlós, sajtóreferens az előkerült monitorokkal az alezredes asszony. A Kovács József r. főhadnagy, főnyomozó és Szabó László r. zászlós, nyo­mozó közreműködésével végzett felderítés során sikerült annyi adatot összegyűjteni, hogy két héten belül elfoghatták a feltéte­lezhető tetteseket. Utóbbiak egyike egy 23 éves, jelenleg petőfibányai lakcímre bejelen­tett férfi, míg a társai kivétel nél­kül 14 éves fiatalok. A gyanúsítottak a berendezé­sek egy részét már értékesítet­ték, de az egyenruhások négy gépet és négy monitort lefoglal­tak, s várhatóan további alkatré­szek is előkerülnek. A megtalált javakat tegnap visszaadták az iskolának. ■ A meglehetősen rossz eddigi ta­pasztalatok motiválták Gyön­gyös önkormányzatát abban, hogy megváltoztassa a közterü­leteknek a rendeltetéstől eltérő használatáról szóló előírásokat. Az eldobott cigarettacsikkek mellett a kutyagumi is gyakori vendég a mátraaljai város játszó­terein, s bizony egyik sem tesz jót a gyermekek egészségének. Ott vannak mindemellett még a főként fiatalok által elkövetett, összesen akár évi többmilliós eszközrongálások is.- Volt olyan eset, amikor a já­tékos kedvű ismeretlenek egy kötélhinta zsinórjait vágták át jó háromnegyedig, s csak a szeren­csének köszönhető, hogy a ké­sőbb ott hintázó kisgyermekek­nek nem esett bajuk - ecsetelte a történteket megkeresésünkre Hiesz György polgármester. Ezért is javasolták, hogy a jövő esztendőben minél több játszóte­ret vegyen körbe kerítés, de ad­dig táblák jelöljék, meddig tart a játszótér. A dohányzás hivatalo­san tiltottá válik ezeken a helye­ken, a kutyák és egyéb házi ked­vencek kiszorulnak a homoko­zók környékéről. A nagykorúak kedvét is elve­szik az éjszakai játéktól, hiszen már csak reggel hattól este tízig lesz megengedett a játszóterek használata a lakók nyugalma ér­dekében. A szigorítás a jövő év áprilisától lép érvénybe. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom