Heves Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-24 / 274. szám

2008. NOVEMBER 24., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP HORIZONT 15 Hol van már a kockás fülű nyúl? gyermekvilág Mese, mese átka: az ártalmatlan történetek kora véglegesen lejárt Elszaporodtak a televízió­ban, a mozivásznakon a brutalitást sem mellőző rajzfilmek. A gyermekek körében is egyre nagyobb az erőszak. Ez a mesék­nek is köszönhető? Fabók Judit Kiskoromban minden vasárnap Walt Disney-mesedélután volt a közszolgálati televízióban. A Szépség és a Szörnyeteg című egész estés mozit már legalább tízszer megnéztem. Ezenkívül szerettem a G. I. Joe-t vagy a Transformerst, de kifejezetten imádom a Macskafogót. Ugyan ál­landó verekedések, macska-egér harcok jellemzik ezeket, gyerme­ki világomra mégsem voltak ne­gatív hatással. Talán azért, mert mellettük könyveket is olvastam, de legalábbis el tudtam vonatkoz­tatni a mesét a valóságtól. A rajzfilmek csodálatos lát­ványvilága egyfajta menekülés a valóságból, s lehetőséget nyújthat elmerülni egy szebb, kedvesebb világban, ahol minden csupa jó, nincs az a sok borzalom, ami a be- tondzsungelben történik. A me­sék segíthetnek a gyermekeknek megérteni a világ működését. Gondoljunk csak a népmesékre vagy Mátyás király történeteire. A klasszikus Disney-k, mint a Hó­fehérke és a hét törpe, a Bambi, a Csipkerózsika, a vicces elemeket nem tartották fontosnak, de an­nál nagyobb figyelmet szenteltek alapvető érzelmeknek, mint a ba­rátság, a család és a szeretet. Ám nagyot fordult a világ, s igen népszerűekké váltak a hu­morral fűszerezett történetek. A rajzolt figurák helyét átvették a számítógépes karakterek. A Jég­korszak és a Shrek kiválóak, de korántsem hordoznak olyan üzeneteket, mint a Lúdas Matyi vagy a Pocahontas. Márpedig a gyermekeknek először olyan alapvető fogalmakkal kellene tisztában lenniük, mint a család, a barátság, vagy az, hogy miként fogadjuk el egymást. A Bolondos dallamokra vagy a jó öreg Tom és Jerryre senki sem mondaná, hogy erőszakosak, pe­dig ha jól belegondolunk, tömény agresszió az egész. Felrobbantott prérifarkasok, vasalóval kilapított macskák. Nem nevezhetőek a képsorok barátságosaknak. Még­Anga Mária szerint az a mese éli ma is a maga meseidejét, amelyet élőszóval, felolvasás nélkül hallgathatnak a gyerekek. Mint képünkön is. sem tűnik nekünk első látásra kegyetlennek, és hagyjuk, hogy gyermekeink is ezeket nézzék. Amíg a szülők deklődésünkre Sz. J. Ramona. - Azért is ilyen agresszívak a gye­rekek mostanában. Például néz­zünk egy mozi­a Futrinka ut­ca lakóin, a Kis Vakondon nőt­tek fel, a kor gyermekei már Pikachun és a Ben 10-en. A mai mesék nagy része ugyanolyan szigorú karikát érdemelne, mint az ak­ciófilmek zöme. Mégis mi lehet az oka, hogy sok gyerek odavan azokért a me­sékért, amelyekben egymást ölik a szereplők? Keresztes Attila, az egyesített pszichológia tanítója a kérdésre ekképp válaszol:- Az, hogy abban történik ya- lami, nem olyan unalmas, mint a matekpélda a suliban. Van benne izgalom, hatalom, hogy bármit megtehetek a másikkal. Aki túl­ságosan a filmekben él, legyen az gyerek vagy felnőtt, az egy másik világba menekül. Azonosul az egyik szereplővel, és így kicsit olyan, mintha ő is ugyanolyan si­keres, hatalmas lenne. Ez tulaj­donképpen önbecsapás. De vajon mi a véleménye az ef­fajta mesékről a szülőnek?- A mai mesék többsége csak durvaságra és erőszakra oktatja a gyerekeket - magyarázza ér­A mai gyerekek 85 szá­zaléka erőszakos jelene' tekkel fűszerezett me­sék nézésével tölti sza­badideje nagy részét. filmet: Rémrom. A kisfiam sírva rohant oda hoz­zám: „Anya kap­csold ki, mert az a bácsi nagyon csúnya, az a ház meg megette a kisfiút.” Hát kérdem én, ilyen me­séket kell készíteni a gyerekek­nek? Teljesen összetöri az amúgy is érzékeny lelkivilágukat. Próbá­lom addig megóvni ezektől a bor­zalmas meséktől, ameddig lehet. A meséket elérte az erőszak- hullám, de a könyvekkel mi a helyzet? A könyvespolcokról szebbnél szebb kötetek moso­lyognak vissza az emberre. El­képzelhető, hogy a meseköny­vek is előbb-utóbb oda jutnak, hogy képeik, rajzaik miatt korha- tárosítani kell őket? Anga Mária egri óvónő, meseíró à következő­képpen nyilatkozik erről:- Nagyon remélem, hogy nem. Mert a gyermeki képzelet nem köthető gúzsba silány illusztráci­ókkal. És az a mese éli ma is a ma­ga meseidejét, amelyet élőszóval, felolvasás nélkül hallgathatnak a gyerekek. Ilyenkor lehetünk egé­szen biztosak abban, hogy a gyer­meki fantázia a legmagasabb mű­vészeti fokon jeleníti meg a mesé­ket. Minden embernek vannak emlékei, van emlékezete. Egy nép emlékezete, a múltja, a kultúrája olyan értékek halmaza, ami őse­itől származik csak rá jellemző A mesék feldolgozása elengedhetetlen anga MÁRIA: „A magyar nép­mesék többsége nem mesélhető gyerekeknek feldolgozás nél­kül, hiszen komoly horrorisztikus elemeket is tar­talmazhatnak eredeti formá­jukban. Ezek finomítása, átfor­málása, mesélhetővé változta­tása elkerülhetetlen. Ettől azonban semmit nem veszíte­nek eredeti értékeikből, ha igé­nyesen kerül mind­erre sor. A mai mesék attól válnak erőszakosakká, hogy kényszere­sen magukon hordozzák a ma­gyar mesekultúrától nagyon távol álló, ide­gen elemeket. ” vonásokat hordoz. Ilyen a nyelvi kultúra is. A magyar nyelvnek, mesének csodálatos múltja, kul­túrája van. Ha ez a kultúrakincs épül tovább a mai mesék törté­neteiben, akkor ezek méltán képviselik századunk, napjaink mesével szemben állított köve­telményeit. Sajnos azonban fel- sorolhatatlanul sok, a magyar nyelvtől idegen elemeket hordo­zó mesetörténetek jelennek meg. A mese halhatatlansága abban áll, hogy megfürödhet benne az ember, megláthatja a jónak az arcát, ítélkezhet a go­nosz ellen. Olyan erkölcsi mintá­kat kaphat, amelyek kicsi korá­ban segítik őt megérteni és sze­retni a világot, amelyben él. Kétségtelen, hogy ma igen nagy a rajongótábora a bruta- * litásban tobzódó mese­filmeknek. A szülők kevésnek bizonyulnak, ha a médiumok a nézett­ség érdekében előszere­tettel vetítenek véres k rajzfilmeket. Mégis ““.úgy gondolom, a Ikíasszikus mesék Kora nem járt le, s ha egy mód van rá, inkább mi olvas­sunk a gyerkőcnek, mintsem leültetjük a televízió elé. Egyre közeleg a vegyi anyagok előregisztrációs határideje A REACH-ről, azaz a vegyi anya­gokról szóló európai uniós jog­szabály rendelkezéseinek értel­mében az idei esztendő júniusa óta új anyagot csak akkor lehet gyártani és forgalomba hozni, ha azt előzőleg regisztrálták. Jövőre ennek megfelelően már csak azokat a vegyületeket szabad az unió tagállamaiban használni, amelyek immár bekerültek az Európai Vegyianyag-ügynökség adatbázisába. A továbbiakra nézve éppen ezért nem árt tudni, hogy hama­rosan - alig egy hét eltelte után - lejár az ingyenes előregisz­trációs határidő, éppen ezért azt minden gazdasági társaságnak igencsak érdemes betartani. A szigorú előírások szerint már eb­ben az évben, nevezetesen de­cember 1-je után a gyártók és az Európai Unión kívüli vegyi ter­méket importálók csupán az elő­zetesen bejelentett anyagokkal dolgozhatnak, a regisztrációt pe­dig ezután akár évekkel is elha­laszthatják. A nyilvántartásba vételt elmulasztó szervezetek a teljes regisztrációs dokumentá­ció benyújtásáig ugyanis sem­miképpen sem folytathatják az adott anyag gyártását vagy im­portálását, illetve a regisztráció­ra csak térítés ellenében lesz az elkövetkezőkben lehetőségük. ■ Az idei esztendő júniusa óta új vegyi anyagot csak akkor lehet gyárta­ni, forgalomba hozni, ha regisztrálták. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat igen szi­gorú szankciókat készül alkal­mazni a REACH-rendelet előírá­sait nem megfelelően, vagy egy­általán nem alkalmazó vállalko­zásokkal szemben. Ennek a sza­bálynak az értelmében kívána­tos feltétlenül megjegyezni, hogy amennyiben egy adott cég használni szeretne vegyi anya­gokat, annak mielőbb tájékoztat­nia kell a gyártót az adott fel­használásról. Mégpedig annak érdekében, hogy az regisztrálni tudja az érintett vegyi anyag adott céget érintő alkalmazását is. Ezt követően mindenképpen érdemes a vállalkozásnak egy nyilatkozatot is beszereznie a gyártótól arról, hogy a vegyi anyag őket érintő felhasználását előregisztrálták. ■ A munkanélküliségi ráta 12 százalékos október Az álláskeresők harmadának nincs bejelentett foglalkoztatója Az Állami Foglalkoztatási Szol­gálat (ÁFSZ) adatai szerint a nyil­vántartott álláskeresők száma október végén 424,6 ezer volt Ma­gyarországon. Az előző hónap­hoz képest 664-gyel volt több, s tavalyhoz képest 11,8 ezerrel sze­repeltek többen az adatbázisban. Minden ötödik állástalan, azaz majd' 91 ezren Észak-Magyaror- szágon kerestek munkát. Á régió munkaerőpiaca kissé élénkült az elmúlt hónapokban, köszönhetően a pályakezdő fia-. taloknak, s az idénymunkák­nak. A júliusi kilencvenezerről október végéig alig ezerrel nőtt a nyilvántartott állástalanok szá­ma. Heves megyében 16,1 ezer embert tartottak álláskereső­ként nyilván a munkaügyi ki- rendeltségek. Az előző hónap­hoz képest megyénkben 185 fős növekedés volt megfigyelhető, Nógrádban és Borsodban kevés­sel apadt a munkanélküliek szá­ma. Tavaly októberhez képest 480-nal, valamivel több mint há­rom százalékkal gyarapodott az álláskeresők tábora Hevesben. A munkanélküliség alakulása Heves megyében okt márc, jún. okt. 2007 2008 fat* A munkanélküliség a régió­ban októberben 17,4 százalék volt - a munkaképes korú lakos­ság arányában -, ami lényege­sen meghaladja a 9,6 százalékos országos átlagot. Megyénkben ez a mutató 12,3 százalék volt. Az egri, a gyöngyösi és a hatva­ni körzetekben az országos át­laghoz közeli, relatíve igen ked­vező 7-11 százalékos az arány, míg az elzártabb és befektetők számára nem túl vonzó körze­tekben (Heves és Pétervására térsége) ennek többszöröse, 22-27 százalék körüli. A hónap végén a régióban a legtöbb pályakezdő álláskeresőt, több mint hétezret Borsodban tartották nyilván. Hevesben a fi­atal munkanélküliek ezerhét- százan, Nógrádban ezernyolc- százan voltak. Az előző hónap­hoz képest mindhárom megyé­ben 4-7 százalékkal csökkent a számuk. Ám éves viszonylatban Hevesben csak tizennéggyel let­tek kevesebben. A tartósan nyilvántartott állás­keresők létszáma Észak-Ma- gyarországon október végén 38,2 ezer volt. Szeptemberhez képest alig csökkent állomá­nyuk, de az egy évvel ezelőtti­hez képest 3500-zal lettek töb­ben. Az összes regisztrált állás­keresőn belüli arányuk Heves­ben meghaladta az egyharma- dot, Borsodban és Nógrádban a 40 százalékot. ■ HÍRLAP Kiadja az Axel Springer-Magyarország Kft. Heves Megyei Irodája. Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója Főszerkesztő: LACZI ZOLTÁN Kiadóvezetó: PERJÉSI ATTILA Vezető szerkesztő: DR. SZALAY ZOLTÁN Lapszerkesztők: HAVAS ANDRÁS, KÜHNE GÁBOR Szerkesztőség és kiadó címe: 3300Eger.Trinitáriusu. tsz. (Pf.23.) Telefon: 36/513-600, fax: 36/513^05. E-mail cím: hmhirlap@axels.hu Ügyfélszolgálati iroda: Eger, Széchenyi u. 32., Tel: 36/410427 Hirdetésvezető: ERŐS BEÁTA Telefon: 36/513634, fax: 36/513630 Telefonos hirdetésfelvétel: 36/410427. Az előfizetői példányok kézbesítését az Axel Springer-Magyarország Kft. Heves Megyei Irodájának terjesztő hálózata végzi, az árusítás a LAPKER Rt. regioná­lis árushelyein keresztül történik. 5: FARKAS GÁBOR Telefon: 36/513644, fax: 36/513646 j ! Előfizetés a kiadónál. Telefon: 80/513-646 (ingyenesen hívha- : I tó). Telefax; 36/513-646, valamint a terű-1 leti ügynökségeknél és a kiadó kézbesítői- j nél közvetlenül, postautalványon és átuta­lással a KHB 10403507-35017327- j 00000000 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetés dija egy hónapra 1900 Ft negyedévre 5700 Ft fél évre 11400 Ft egy évre 22800 Ft Hirdetésfelvétel, előfizetés a gyöngyösi i (3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8. sz. ; TeL/fax: 37/311-697) és a hatvani irodá­ban (3000 Hatvan, Kossuth tér 23. | TeL/fax: 37/341-051). Készült: AS-NY0MDA KFT. Szilády Üzem, j Székhelye: Kecskemét, Mindszenti krt 63. ; Felelős vezető: Boros Gábor . HU ISSN 0865-9109 Tájékoztatjuk Olvasóinkat, bogy a külön­böző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. résztvevők által személyesen, írás­ban, telefonon, SMS-ben, interneten, e- mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ah­hoz, hogy azok felhasználásával a Társa- ; Ságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is vég- : zik (Axel Springer-Magyarország Kft., Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., Harlequin Magyarország Kft., Zöld Újság Rt., Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft., Nép­újság Kft., Hungaropress Sajtóterjesztő ; Kft) előfizetéses megrendelését teljesít- : sük, akcióira, kiadványaira és egyéb : szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek ; az általunk kezelt személyes adataik kö- j réról, felhasználásuk módjáról és céljá- : ról és bármikor kérhetik azok helyesbí- ! tését, felhasználásuk korlátozását, illet- j ve törlését. Lapunkban a cikkek végén megjelenő fekete háromszög fizetett hirdetést jelent. A Heves Megyei Hírlap bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásávalkapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Heves Megyei Hírlapra hivatkozva lehet. A lapban közölt adatok tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Kéziratokat és fotókat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Az újság PANDA szerkesztőségi rendszerrel készült. A MATESZ által auditált. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom