Heves Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-22 / 273. szám
2 INTERJÚ HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 22., SZOMBAT interjú Az elnök szerint Eger kulcsváros a Fidesz szempontjából, ahol először kaptak igazi bizonyítási lehetőséget, s ahol támogatják a kórházvédők dzsungelharcát, kormányváltáskor pedig visszaadnák köztulajdonba az intézményt ORBÁN FELEZNÉ A POLITIKAI ELITET Kormányváltás esetén a megyei kórházat visszaadná köztulajdonba a Fidesz, amelynek elnöke, Orbán Viktor a mostani válságban a munkahelyek megvédését tartja a legfontosabb feladatnak. A volt miniszterelnök, mai ellenzéki vezető lapunknak egyebek mellett arról is beszélt, hogy szerinte a magyar politikai rendszer feleennyi politikussal is nyugodtan működtethető. Rénes Marcell- Elnök Úr, ezúttal milyen célból érkezett a hevesi megye- székhelyre?- Eger különösen fontos város a Fidesz szempontjából. Egerben most kaptunk először bizonyítási lehetőséget, ha volt is korábban polgári vezetés, abban a Fidesz nem viselt kizárólagos felelősséget. Most azonban ha a dolgok jól mennek, akkor tisztelettel meg kell köszönni a még jobb teljesítményre sarkalló dicséretet, ha pedig rosszul mennek, akkor az a mi felelősségünk lesz. Eger kulturális köz-1 pont, az ilyen kitüntetett helyeknek pedig mindig lesz jövőjük, még ha úgy is látszik, hogy a világ az értékvesztés felé halad. Ráadásul most Eger platinalemezes politikai slágervárossá vált a Hosplnvest-üggyel, aminek még nem látjuk a végét, nem tudjuk, szomorúnak kell-e majd lennünk, vagy nevethetünk. Akárhogy is nézzük, országos üggyé emelkedett a megyei kórház eladása. A tanulságai is országosak, meg a teendők is. Ha úgy tetszik, terepszemlére jöttem. Köztudott, hogy mindig is támogattam a kórházvédőket, szóban, levélben, személyes jelenléttel, és most találkoztam is velük. Az egri vár védőivel: orvosokkal, egészségügyi szakdolgozókkal. Ők azok, akik ténylegesen szervezték a közvagyon védelmét.- A Markhot Ferenc Kórház sorsát illetően mit vár a jövőtől?- Jelenleg dzsungelharc zajlik a jog eszközeivel. Az egész magyar egészségügy szempontjából szégyenletesnek tartom a mostani állapotot. Szerintem egy megyei kórház sohasem a megyei közgyűlés kórháza, hanem közvagyon, amit nem szabad eladni, főleg, ha egyértelmű: működtethető közvagyonként. Eger városa ugyanis jelentkezett, hogy vállalja a működtetéssel járó kötelezettségeket, a felelősséget, a kórházat azonban mégis eladták'az emberek feje fölül. Én nem is habozok, hanem kellő udvariassággal, de határozottan azt mondom, hogy ha lesz politikai változás, lesz polgári kormány, akkor a kórházat vissza fogjuk adni az egrieknek, a Heves megyeieknek. Addig pedig sok szerencsét és kitartást kívánok a jogi küzdelmekhez.- Volt itt egy másik, az egészségügyhöz és a privatizációhoz kötődő vita: jelesül, hogy Heves városának fideszes vezetése üzemeltetésbe adta a járóbeteg-szakellátást az egri Fidesz-elnök résztulajdonában álló cégnek. A hevesi polgármester, Csáki Zsigmond és az egri pártelnök, dr. Magyar István kizárását kezdeményezték a Fideszből. Ellentmondásos információkat hallottunk arról, hogy lezárult-e már ez a történet.- Az érintett személyek pártból való kizárása folyamatban van. A Fidesznek van egy országos választmányi határozata, ez az önkormányzatokban dolgozók számára kijelöli az egészségpolitika partvonalait, amelyeken belül meg kell oldaniuk a szakmai problémákat. Aki ezen túllép, azzal nem tudunk mást tenni, mint hogy a párt szokásos belső értékelési rendje szerint eltanácsoljuk.- Beszéljünk a válságról. Legutóbb a jegybanki alapkamat hat százalékra csökkentését javasolták. Ezt nemrégiben azzal a hivatkozással emelte a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tizenegy és fél százalékra, hogy így lehet erősíteni a forintot, kivédeni az államcsődöt. Ha most csökkentenénk, nem kerülne újra veszélybe a hazai fizetőeszköz?- A nemzetközi tőkétől kapott gigantikus hitellel a pénzügyi helyzetet stabilizálni lehetett. Ugyanakkor szegénységi bizonyítványt állít ki a jelenlegi kormányról, hogy egyetlen uniós | tagállamként mi szorultunk rá I az IMF-hitelre, aminek sajnos | meg is lesz az ára. Ugyanakkor f ezzel a hitellel nem vagyunk I kinn a vízből, most olyan gazdaságpolitikára lenne szükség, amely esélyt ad a növekedésre. Ma az az egyik legsúlyosabb probléma a magyar gazdaságban, hogy könnyen veszélybe kerülhet mintegy 250 ezer munkahely. Ezért szerintünk most minden másnál fontosabb a munkahelyek megvédése. A politikának olyan intézkedéseket kell tennie, amelyek ebben az irányban hatnak. A mai rendkívül magas jegybanki alapkamat miatt ha egy vállalkozó hitelt akar felvenni, azt tizennyolc-húszszá- zalékos piaci kamaton teheti meg. Felelősségem teljes tudatában jelentem ki, hogy nincs Magyarországon olyan törvényes gazdasági tevékenység, amellyel ki lehetne termelni ekkora mértékű hitelkamatot. Az irreálisan magas kamat arra kényszeríti a vállalkozókat, hogy vagy menjenek a feketegazdaságba, vagy bocsássák el űz alkalmazottaikat. Szerintem ez rossz helyzet, ezt meg kell változtatni. Ha hat százalékra csökkentjük a jegybanki alapkamatot - amit megtehetünk, hiszen az IMF-hitel átmenetileg megszünteti a külső finanszírozási problémát -, akkor a piaci kamatok is visszaes■ A kormány mániája, hogy mindig a legszegényebbekkel, a legkisebbekkel kezdi a megszorításokat. Orbán Viktor: - Köztudott, hogy mindig is támogattam a kórházvédőket, szóban, levélben, személyes jelenléttel, és most találkoztam is velük nek tíz-tizenkét százalék környékére. Ez biztosítja a vállalkozások számára a .talpon maradás lehetőségét.- Emellett mire lenne még szükség Ön szerint?- Adó- és járulékcsökkentésre. Ezen a téren úgy tűnik, megrepedt a jég, a kormány ugyanis annak ellenére, hogy eddig ezt elképzelhetetlennek nevezte, most egy kismértékű, óvatos járulékcsökkentési javaslattal mégiscsak előrukkolt. Ezt az irányt kell folytatni, csak ennél bátrabban. S mielőtt a nyugdíjak csökkentéséről, a tizenharmadik havi fizetések elvonásáról dönt a kormány, először körül kellene néznie a saját háza táján is. A törvényi előírások szerint például elég, ha három fő van egy-egy igazgatótanácsban vagy felügyelőbizottságban, ám ha a nagy magyar állami cégeket Évente kétszázmilliárdot bukunk a korrupción „A transparency International jelentésében azt olvastam, hogy Magyarország minden évben elveszít kettőszáz- milliárd forintot a közbeszerzések körül uralkodó korrupció miatt. A nyugdíjasok zsebében való kotorászás, a köz- alkalmazottak fizetésének befagyasztása helyett tehát először azokat a döntéseket kellene meghozni, amelyekkel a korrupciót vissza lehet szorítani. A Világbank pedig azt mondja, hogy Magyarországon mérhetetlenül elburjánzott a bürokrácia, s ha lecsök- kentenénk azt az európai szintre, akkor három év alatt hétszázalékos gazdasági többletnövekedést lehetne elérni. Egyszázalékos gazdasági növekedés már százmilliárd forint pluszbevételt jelent a költségvetés számára. Az ezekkel kapcsolatos javaslatainkat parlamenti frakciónk már be is nyújtotta. " megnézzük, akkor ennek a többszörösével találkozhatunk. Le kell csökkenteni tehát az összes állami cégnél a kívülről felkért igazgatósági, felügyelőbizottsági tagok számát a törvényi minimumra, javadalmazásukat pedig az átlagbér szintjére kell visszaszorítani. Több európai ország már hozott ilyen döntést. Emellett pedig a nagy állami cégek vezetőinek fizetését a felére kell csökkenteni. Nem tartom ugyanis elfogadhatónak a mai körülmények között, hogy egy-egy állami tulajdonú vállalat vezetője évente ötven-hatvan millió forintot keres. Főleg úgy, hogy közben a nyugdíjasoktól elveszik a pénzt, a közalkalmazottak bérét befagyasztják, a vállalkozások pedig sorra alkalmazottaik elbocsátására kényszerülnek. Ezek az intézkedések együtt, lélektanilag és gazdaságpolitikailag, pénzügyileg is kiváltják azt a hatást, amivel a válságot nem csak túl lehet élni, hanem megújulva lehet belőle kikerülni. Ezen túlmenően van egy csomó ágazati programunk, például az építőipar, a mezőgazdaság, a szállítmányozás számára. Ezeket a szakmai csoportokkal történő egyeztetések alapján alakítjuk ki.- Említette, hogy az elitnek példát kellene mutatnia. Érthetjük ezt a parlament, a politika egészére? Itt van mondjuk a számla nélküli képviselői költségtérítések kérdése, amelyben a látszólagos erőfeszítések, ígérgetések ellenére sem történt semmi. ' - Hát hogyne. A költségtérítéseket szerintem is szabályozni kell, minimum olyan formára, ahogyan ezek 2002-ig működtek. Az annál szigorúbb rendszer létrehozását is támogatjuk, sőt ennél messzebbre mutató javaslatunk is van. A politikai elit létszámát felére kell csökkenteni. Azt gondolom, a magyar politikai rendszer körülbelül feleennyi politikussal is működtethető. Feleekkora parlamentre van szükségünk, feleekkora megyei és városi közgyűlésekre, Az ország igazából eddig sem engedhette volna meg magának, hogy ekkora állami szférát tartson fenn, most ráadásul olyan bajok vannak, amelyek miatt világossá kell tenni: az ország méretéhez és teherbíró képességéhez kell igazítani a politikusok létszámát.- Régi téma az önkormányzati rendszer, ami az egyik legnagyobb pénztemető, ám kényes ügy, senki nem mer hozzányúlni, mert túl sok az érdekeltség...- A Fidesz körülbelül két éve benyújtott egy törvényjavaslatot, amely felére csökkentette volna a megyei közgyűlések létszámát A kormánypártok gondolkodás nélkül söpörték le a kezdeményezést. Azonban itt is van egy magyar sajátosság. Mindenki arról beszél, hogy túl sok az ön- kormányzat. Mégis, ha felteszem azt a kérdést, hogy egy alcsútdobozi vagy egy szamosangyalosi önkormányzatnál mekkora összeget lehet megspórolni, azt látjuk, hogy a legbru- tálisabb költségcsökkentés esetén is csak néhány millió forintot, de akkor nincs közvilágítás, se iskola, se orvosi rendelő. Viszont ha azt nézzük, hogy Budapesten mennyi átfedés van a fővárosi és a kerületi önkormányzatok feladatai, hatáskörei között, és erre mennyi pénz megy el, akkor bizony kiderül, ott hatalmas összegekről van szó. Ezért én semmiképpen sem a kicsiket bántanám már megint. A jelenlegi kormány mániája, hogy a legszegényebbekkel meg a legkisebbekkel kezdi a megszorításokat. A fővárosi önkormányzati rendszer felülvizsgálatára és hatékonyabbá tételére azonban a budapesti szervezetünk és az országgyűlési frakciónk is készen áll.- Mi a véleménye a munka és a segélyezés mostanság sokat emlegetett viszonyáról?- Én azt gondolom, hogy nem Budapesten kell eldöntenünk, hogy mi a jó Egerben vagy Monokon, mi a jó az egrieknek vagy a monokiaknak. A kormánynak nem azt kell megmondania, hogy minden esetben közmunkához szükséges-e kötni a szociális segélyt, hanem meg kell adnia a lehetőséget az érintett településeknek, hogy ők hozzák meg a helyi közösség szempontjából legjobb döntéseket. Egy ilyen törvényt kell elfogadnunk, hiszen erről szól az önkormányzatiság és a helyi hatalom. Járva az országot azt láttam, hogy még a mostani körülmények között is egészen remek döntéseket hoznak az önkormányzatok. Pédául itt Egerben, ahol Habis László polgármester a legkisebb vállalkozások által fizetendő helyi adó felére csökkentését javasolta, Kaposváron pedig a kisvállalkozások az iparűzési adó fizetésének átütemezését kérhetik. Sőt van olyan ön- kormányzat is, amely előrehozza a 2010-2011-re tervezett beruházásokat annak érdekében, hogy a helyi cégeknek ne kelljen elbocsátaniuk az alkalmazottaikat. Az EU-ból érkező pénzeknek ma mindössze három és fél százaléka jut mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. Ezt a mértéket minél előbb harmincöt-negyven százalékra kell emelni.- Azt mondják, egy ilyesféle válság közepén az ellenzék köszöni szépen, jól van, esze ágában sincs előrehozott választást „kihajtani” és átvenni a kormányzást. A kormányváltás szükségességét korábban elkerülhetetlennek nevező Fidesz most vajon készen áll a hatalom átvételére?- Mi mindig készen álltunk és állunk az ország szolgálatára. Bár a kormány lenne olyan tettre kész állapotban, mint a Fidesz. A válság energiát szabadít fel az emberből, a magunkfajtát pedig még elszántabbá teszi. Az ország számíthat ránk. ■ Az érintett ön- kormányzatokra kell hagyni a munka és segély összekötésének kérdését.
