Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-08 / 236. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 8., SZERI MEGYEI KÖRKÉP Egyre nagyobb szükség lesz a bioenergiát adó erdőkre A közelmúltban Hegyi Gyula eu­rópai parlamenti képviselő az EU-t érintő elképzelésekről tar­tott előadást a boconádi művelő­dési házban, amelyet már uniós forrásokból újítottak fel.- Közös törekvésünk az, hogy azEurópai Parlament egységes legyen, s a nemzetinél maga­sabb szintű döntéseket hozzon - mondta. Szerinte nem lehet csupán nemzeti érdek az ár- és belvízvédelem, a légszennyezés elleni küzdelem, vagy az élelmi­szer-biztonság kérdése. Mint fo­galmazott, a parlamentben ülő 28 magyar sikerei nemzetközi mércével is mérhetők. A helybeliek kérdésére vála­szolva tért rá a bioenergia-növé- nyek hasznosítására, melyben a térség vállalkozói is érdekeltek. Elmondta: hazánkban egymil­lió hektáron szándékoznak fás szárú növényeket ültetni bioener- gia-előállítás céljából. A gyöngyö­si főiskola kapott engedélyt az ez­zel kapcsolatos kutatások elvég­zésére. Ugyancsak szóba került a Natura 2000 program. Nálunk a Natura-hálózathoz jelenleg a szántóföldek 23,6 százaléka tar­tozik. Ehhez egy külön pénzala­pot is rendeltek, hiszen ezeken a területeken korlátozott a mező- gazdasági termelés. Jövőre azon­ban várhatóan új agrár-környe­zetgazdálkodási feltételrendszer lép életbe - jelezte a politikus. ■ Három autó ütközött össze Kerecsenden Egy súlyos és több könnyű sé­rültje van annak a balesetnek, amelyben három személyautó ütközött össze tegnap délután Kerecsenden. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a temetőnél lévő kanyarba túl nagy sebességgel érkezett Eger felől egy BMW, amely átsodródott a szomszédos sávba. Megpördült, és a hátsó ré­sze nekiütközött egy szemből jö­vő FIAT elejének. Az ütközés so­rán egy harmadik, szintén Kerecsend irányából érkező au­tó is az árokba borult - tájékoz­tatott a baleset körülményeiről Dorkó Tamás r. őrnagy, rendőr­ségi sajtóügyeletes. ■ Ellenőrverés a szőlőben szüreti pofon Felkorbácsolta az indulatokat a munkaügyi vizsgálat A hosszabb ideje zajló drasztikus fellépés eredménye volt a szüreten elcsattant pofon - állítja az egri hegybíró. Képünk illusztráció. Tarsoly József egri hegy­bíró szerint a munkaügyi felügyelők túlzottan szi­gorúak, ám dr. Bakos József igazgató úgy véli, a dolgozókat védik. Tóth Balázs Erőszakos véget ért egy minapi munkaügyi ellenőrzés Andor- naktályán. Az Észak-magyaror­szági Munkaügyi Felügyelőség munkatársai szeptember végén déltájban vizsgálódtak a telepü­lés külterületén található szőlő­ben. Mint arról hírt adtunk, egy 53 éves szüretelő férfi először szi­dalmazni kezdte, majd többször meg is ütötte az ellenőrt. A 32 éves nő nyolc napon belül gyó­gyuló sérüléseket szerzett. Tarsoly József egri hegybíró sajnálatosnak nevezte a történte­ket, ugyanakkor az a véleménye, hogy azok egy hosszabb ideje zaj­ló drasztikus fellépés következ­ményei. Nyílt levelében úgy fo­galmazott, a termelők nehéz hely­zetben vannak, rossz idő van a szüretre, s a termést is nehéz el­adni. Eközben a helikopteres megfigyelést a rendőrség, a VPOP, a Munkaügyi és Munkavé­delmi Hatóság együttes akciója követi. A körbezárt területen aka­dályozzák a munkavégzést, ezzel anyagi és erkölcsi kárt okoznak a termelőknek. Szerinte a szürete- lőket bűnözőkként kezelik, a jog­szabályok pedig elleheteüem'tik a szőlő- és bortermelőket, hiszen a kalákákat is szétverték. Tarsoly úgy véü, a termelők igyekeznek megfelelni az adminisztrációs feltételeknek, de a hatóságoknak is adatot kellene szolgáltatni egy­másnak. - Előfordulhat, hogy egy-egy munkaválla­ló otthon felejti az al­kalmi munkavállalói könyvet, ez a szőlő­tábla szélén derül ki, s pótlására aznap már nincs lehetőség. Megtörténhet, hogy a szomszédos táblában parkoló gépkocsiban van a szabályosan kiállított, felbélyegzett kék könyv. Már a figyelmeztetés is komoly szankciókkal jár, ráadá­sul a megbírságolt termelő elesik a földalapú támogatástól és min­den pályázati lehetőségtől, így akár több millió forinttól. Több­szörösen is lakói a vétkes - fo­galmazott a hegybíró. - A mező- gazdasági alkalmi munkások­nak más lehetőségük nincsen. Talán nekik is segélyért kellene DR. BAKOS JÓZSEF cáfolta az el­lenőrzések drasztikusságát, tö­megességét is, ezt azzal támasz­totta alá, hogy a régióban az idei közel négyezer munkaügyi ellenőrzésből 267 érintette a mezőgazdaságot, s az intézke­dések több mint fele bírság nél­kül zárult A régióban kiszabott 1228 munkaügyi bírságból 69 érintette ezt az ágazatot Az egy sorban állniuk? Az évszázadok óta szokásos baráti, családi kalá­kák munkavégzése lehetetlenné vált, csak egyenes ági leszárma­zottak vehetnek részt benne sza­bályszerűen. A koma, unokatest­vér, keresztszülő, szomszéd, barát nem. A gazdáktól érkező visszajelzé­sek nem arról ta­núskodnak, hogy a felügyelők ember­ségesen járnának el, sokszor már az első esetben, figyelmeztetés nélkül bírságol­nak, s nem tesznek különbséget a gazdák között. Dr. Bakos József, az OMMF Észak-magyarországi Munka­ügyi Felügyelőségének igazgató­ja szerűit több túlzás is áll a levél­ben. - Felesleges a helikopteres ellenőrzéssel, kaláka-szétverés­sel kapcsolatos rémhírek boncol­gatása, erről számos fórumon tá­jékoztattuk a közvéleményt. A nyílt levél sem vitatja, hogy a intézkedésre jutó feketemunká­sok száma azonban ezen a te­rületen meghaladja a tíz főt, ez a jellemző arányszámnál jóval magasabb. Idén szeptemberben 45 munkáltató 706 munkavál­lalóját vonták ellenőrzés alá az agráriumban, közülük 26 mun­káltató 309főt foglalkoztatott szabálytalanul, ebből 270feke­temunkásnak bizonyult Munkaügyi intézkedések a régióban (2008 január l-jétől szeptember 30-ig) munkaügyi felügyelők a dolgu­kat teszik, ám azok célját szub­jektív módon vázolja. Az ellenőr­zések egyformán érintenek min­den ágazatot, gazdálkodási for­mát - reagált a levélre dr. Bakos lózsef. - Mi lesz a tucatszám sza­bálytalanul foglalkoztatott mun­kavállalók szolgálati idejével, tár­sadalombiztosításával, nyugdíjá­val? Az idénymunkák során so­kakat foglalkoztatnak kék könyv­vel. A gyakorlatban azonban te­mérdek, a munkavállaló kárára történő visszaélés fordul elő. Ezt igyekeznek megakadályozni a felügyelők, védik a kiszolgáltatott dolgozókat, s kiszűrik a feketén foglalkoztató munkáltatókat. Az igazgató szerint nem lesz szükség rendőri jelenlétre, ha a munkavédelmi oktatások he­lyett a munkáltatók nem arra ta­nítják az idénymunkásokat, hogy hogyan bújjanak ki az el­lenőrzés alól, hogyan fussanak el a hatóság elől. Hozzátette: a szívességi munkában részt ve­vők jellemzően nem állnak sor­ba szociális segélyért. ■ A megbírságolt termelő elesik a földalapú tá­mogatástól és minden pályáza­ti lehetőségtől. Az agráriumban inkább jellemző a feketemunka Kereket oldott zsákmányával a bükkszéki fegyveres rabló Folytatás az 1. oldalról A bűncselekmény kapcsán sz rettük volna megszólaltatni bankfiókban dolgozókat is, ám c nem kívántak nyilatkozni. Zagyva Ferencné, Bükkszé polgármestere érdeklődésünki elmondta, hogy a falu pénzinti zetét eddig még soha nem tárna* ták meg. A település első embei úgy értesült, hogy kedden dé előtt egy fegyveres rabló hatolt b a takarékszövetkezet épületébi s távozott onnan valamennj pénzzel. Az ott dolgozóknak sz< rencsére nem esett bántódásuk A rendőrök órákon kereszti több ponton is ellenőrizték Bükkszék és Eger közötti útszí kaszon elhaladókat, hogy k: szűrjék az elkövetőt, ha esetle, erre próbálna elmenekülni, t tettest azonban egyelőre nem si került kézre kerítenük. ■ Idén ez már a második pénzintézet volt, ame­lyet fegyveres támadók kiraboltak. Megyénkben idén ez már ; második alkalom, hogy egy taka rékszövetkezet válik a rablók cél pontjává. Május végén a; andornaktályai szövetkezetei tá madta meg egy férfi, és kezéber egy fegyvernek látszó tárggyá kényszerítette az ott dolgozóka az intézményben fellelhető kész pénz átadására. A rablás még nyi táskor történt, így ügyfelek nem tartózkodtak az épületben. A tá­madó ezután egy piros Ladával próbált elmenekülni, ám az alkal mazottak riasztották a rendőrsé get, s az egyenruhásoknak mind­össze egy fél órára volt szüksé gük ahhoz, hogy nem messze a helyszíntől elfogják a tettest Áprilisban egy hatvani utazási irodába - amely egyben pénzvál­tó helyként is működött - rontott be egy sötét ruhába öltözött férfi, aki szintén egy fegyvernek látszó tárggyal kényszerítette az alkal­mazottat, hogy adja át neki a kasszában található összeget. Heves megyében az év első hét hónapjában 36 rablást követtek el, ez némileg kevesebb, mint egy évvel korábban. A rablások szá­ma az egri kapitányság illetékes­ségi területén a legmagasabb, itt 15 támadás történt eddig. Ezek 72,2 százalékát sikerült felderí­tenie a rendőrségnek. ■ Elégedettek dr. Bánhidy munkájával küldöttgyűlés A cégek szemében felértékelődött a köztestület szerepe Tisztes munkáért sétáltak a szakszervezeti vezetők Folytatás az 1. oldalról A plénumon a megyei küldöttek az országos elnöki pozícióba is­mét dr. Parragh Lászlót javasol­ták, az elnökség tagjai közé pe­dig Bihall Tamást és Labi Józse­fet küldenék. Dr. Bánhidy Péter az elmúlt négy évet értékelve elmondta, a megye gazdasága a régióhoz ké­pest jól teljesít, de a jövőben sok nehézséggel kell szembenéznie. Az eredmények közt említette, hogy az önkormányzatokkal si­keresen működött együtt a kama­ra, s a székház élettel volt tele. A feladatok közül kiemelte az adó­rendszer átalakításának terveze­tét, valamint a Heves és Füzesa­Fülöp Gábor főtitkár (balra) gratulál Nagy Lajosnak (HESI), aki ismét az elnökség tagja lett. KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.HU bony térségére vonatkozó iparfej­lesztési koncepció kidolgozását. A kamara országos elnöke, dr. Parragh László kijelentette, min­denhol rendben zajlanak a vá­lasztások, az országos tisztújítás pedig október 30-án lesz. Szerin­te a kamara felértékelődött a cé­gek szemében, tekintélyt vívtak ki maguknak. Ezt bizonyítja, hogy 35 ezer tagjuk a GDP két­harmadát állítja elő. A gazdaság helyzetéről szólva kifejtette, a túl­zott liberalizáció most visszaüt, az államnak szerepet kell vállal­nia az irányításban, szervezés­ben. Szükség van a kamara to­vábbi erősítésére, a kötelező tag­ságra vagy regisztrációra, s erre a vállalkozások is ráébrednek. ■ A tisztes munka világnapján a Föld számos országában hívták föl a figyelmet a szakszervezetek a dolgozók megbecsülésének fon­tosságára. Egerben a Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetsége (MSZOSZ) mellett továb­bi három konföderáció regioná­lis képviselői, az Autonóm Szak- szervezetek Szövetsége, az Értel­miségi Szakszervezeti Tömörü­lés, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának tag­jai sétával, zászlókkal és szóró­lapokkal demonstráltak. Szabó Béla, az MSZOSZ me­gyei elnöke kijelentette: a munka- vállalókat megilleti a méltó körül­ményeket biztosító munkahely, a legalább a családi létminimum biztosításához szükséges bér, a szolidaritás, valamint az esély- egyenlőség. Kifejtette, tiltakoznak a több országban is előforduló gyerekmunka, s a szakszerveze­ti szerveződések tiltása ellen. Keleti Tamás, az MSZOSZ or­szágos elnökségének tagja elő­adásában arra intett, hogy ha­zánkban jóval alacsonyabb a fog­lalkoztatási ráta, mint az uniós átlag. Szorgalmazta a legális munkahelyek bővítését. Felhábo­rítónak nevezte, hogy a cégek hasznából a bérezésre jut a legke­vesebb összeg. Nincsenek elle­ne a menedzsment és a tulajdo­nosok nagyobb juttatásának, amennyiben a dolgozókat is mél­tóképp megfizetik. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom