Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-13 / 240. szám
5 A Vatikánban és Egerben láthatók a szobrászok művei Halassy Csilla és Kő Pál szobrászművészek kiállítása a hónap végéig látogatható az egri Szent Hedvig Kollégium Galériájában, mindennap 13-17 óra között. A Hevesen élő művész házaspár első közös tárlata ez Egerben. A fiatal és igen tehetséges Halassy Csilla több köztéri szoborral büszkélkedhet, az ő, a névadóról készült alkotása áll a Szilágyi Erzsébet Gimnázium előtt. Kő Pál korunk egyik legnevesebb szobrásza, s az ország több városában látható a keze munkája. Domborművei díszítik a Magyarok Kápolnáját is a Vatikánban. A művészről a közelmúltban két könyv is megjelent. ■ 2008. OKTÓBER 13., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP EG BELAPATFALVA ES KÖRZETE Bélapátfalván értéKeltek a Heves megyei polgárőrök A Heves Megyei Polgárőr Szövetség nemrégiben Bélapátfalván értékelte a Polgárőr Nap programjait és megtárgyalta a szervezet gazdasági beszámolóját - tudtuk meg Jakab Mártontól, a szövetség megyei elnökétől. Az említett rendezvényt illetően problémát okozott, hogy öt héttel a tervezett időpont előtt az Abasári Polgárőr Egyesület elállt a rendezéstől. Gyorsan kellett lépni, hogy el ne maradjon az esemény. Szerencsére a szövetség segítségére sietett a markazi és a visontai önkormányzat, kettejük anyagi támogatásával végül Márkáz adott otthont a színvonalas, mintegy ezerhatszáz érdeklődőt - polgárőrt és családtagot - vonzó rendezvénynek. A két említett település polgármestere, Potoczki László és Szarvas László az Országos Polgárőr Szövetség által adományozott Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Jakab Márton szavai szerint ugyanakkor köszönet illeti hatékony munkájáért a szövetség gyöngyösi körzeti vezetőjét, Dénes Ferencné megyei alelnö- köt is. Az ülésen döntöttek a forráshiányos polgárőr egyesületek pályázati támogatásairól is. A negyvenkét jelentkező közül huszonkettő részesült összesen egymillió forintnyi - szervezetenként ötven-száz ezer forint - összegből. ■ A vizsgálat erre nem tért ki, de a faluban élő reformátusok egy templomot is szerettek volna. Mint látható, már állnak a falai. A felsőtárkányiak vágyai közvélemény-kutatás Szociológiai felmérés készült a faluban A Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke hallgatói az önkormányzat megrendelésére végeztek kutatást Felsőtárkányban. Négyessy Zita Huszonhat negyedéves szociológia szakos hallgató vette górcső alá a nyár derekán Felsőtár- kányt. Bekopogtattak a település lakóihoz, s a beszélgetések során felvett adatokat, továbbá a kérdőíveken szereplő válaszokat rögzítették és feldolgozták. A kutatás tárgya az önkormányzat munkájának megítélése, valamint a lakossági vélemények feltárása volt. Dr. Juhász Attila Simon polgármester szervezte meg a látogatásukat, s a vizsgálati eredményt lapunk rendelkezésére bocsátotta. A kutatás elsődleges célja, hogy a polgármesteri hivatalban készülő pályázatoknál a település lakosainak igényeit figyelembe véve fejleszthessék Felső- tárkányt. Értékeljék a település vezetésének tevékenységét. Azt, hogy milyen témakörökre irányuljanak a kérdések, a jegyző irányításával a polgármesteri hivatal munkatársai és a képviselő-testület tagjai fogalmazták meg. A tanulmányból kitűnik, hogy a helybeliek úgy érzik, a faluban jobban mennek a dolgok, mint az országban. A felsőtárkányiak 57 százaléka elégedeüen az országban zajló folyamatokkal, ezzel szemben a szűkebb hazája önkormányzatával több mint kétharmaduk nagymértékben elégedett. A válaszadók 67 százaléka fejlődőnek minősítette lakóhelyét, s csupán 4 százalék véli úgy, hogy inkább hanyatlik Tárkány. Ugyanakkor saját életüket borúsabb- nak látják. A helybeliek több mint fele egyáltalán nem, vagy csak egy kicsit elégedett helyzetével. Az interjúk alanyai fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy megújult a falu vezetése, és a legtöbben ezt pozitív változásnak gondolják, s bizakodva figyelik az önkormányzat működését. A polgármesteri hivatal ügyintézésével a lakosság 63 százaléka elégedett. A közvélemény-kutatók személy szerint a polgármesterre is rákérdeztek, s 90 százalékban azt a választ kapták: bíznak abban, hogy kedvező irányban befolyásolja a falu jövőjét. A képviselő-testület munkáját ugyancsak pozitívnak minősítik. Bizakodóak a tárkányiak a jövőt illetően is. A megkérdezettek túlnyomó része úgy véli, hogy öt év múlva jobban mennek majd a dolgok, természetesen a személyes helyzetüket is beleértve. A kutatás a településen kínált szolgáltatásokra is kitért. A tárkányiak a százfokozatú skálán a legjobbnak a háziorvosi ellátást értékelték, 91 ponttal. Elégedettek az áruellátással is, viszont a szórakozási lehetőségeket hiányolják. A település lakóinak 77 százaléka gondolja úgy, hogy a közvetlen környezetében rosszak vagy nagyon rosszak a szórakozás feltételei. Az infrastruktúrára sincs panasz, viszont az utak állapotával nincsenek kibékülve. Az interjúk során többen ennek kapcsán hozakodtak elő azzal, hogy elégedeüenek a buszjáratok gyakoriságával. A vízelvezetés megoldatlanságát is felrótták. Felsőtárkány „katlanban” fekszik, s olvadáskor, nagyobb esőzések után sok ház, utcarész kerül víz alá. Ezt sürgősen megoldandó problémának látják. A gondok és hiányok témakörben a legtöbben a már említett szórakozási lehetőségeket hiányolják. A rangsorban a második helyre került a munka- nélküliség. Ezzel összefüggésben a legnagyobb összeget a foglalkoztatáspolitikára és a munkahelyek létesítésére szánnák az emberek. Figyelemre méltó az is, nagyon sokan a helyi turizmus támogatására költenének az önkormányzati kasszából. A tárkányiak 89 százaléka leginkább egy olyan épületet hiányol, amely a fiatalok szabadidő-eltöltésének helyszíne lehetne. A megkérdezettek több mint fele tudott olyan fejlesztést mondani, amely javította a Felsőtárkányban lakók életét. A leggyakMennyire elégedett Ön a helyi szoláltatásokkal? I00%=teijesen Házi orvosi ellátás 91 Gyógyszertári ellátás 89 Gyermekorvosi ellátás 89 Fogorvosi ellátás 86 Védőnői ellátás 85 Zeneiskola 80 Óvoda 76 Könyvtár 76 Általános Iskola 75 Művelődési ház programjai 74 Családvédelmi szolgálat 73 FORRÁS: DEBRECENI EGYETEM rabban a tópart és a természeti környezet rendbetételére irányuló beruházásokat (a Bükki Nemzeti Park bemutató- és szolgáltatótermét, az Erdei Iskolát, valamint a tó és környékének kitakarítását) sorolták. Sokan a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos fejlesztéseket (a sportpálya felújítása, a játszóterek rendbetétele, valamint a kerékpárút építése) említették. A kérdezettek 67 százaléka azt válaszolta, hogy hajlandó lenne társadalmi munkát végezni a falu fejlődéséért. Anyagi áldozatot pedig 50 százalékuk vállalna ugyanezért. A kutatást vezető dr. Murányi István egyetemi adjunktus, intézetvezető-helyettes ekként foglalta össze a tapasztalatait: „Gratulálok az eredményhez, úgy vélem, a mai Magyarországon ritka az a település, ahol a szórakozási lehetőségek hiánya jelenti a legnagyobb gondot.” ■ Bizakodóak a tárkányiak a jövőt illetően is. Kevesebbet várakoznak a fogfájós betegek Bélapátfalva Október elsejétől két fogorvosi körzet működik a városban. Az Egészségházban található 1. számúban dr. Soós László fogadja a pácienseket Dr. Heéger Lászlót pedig a 2. számúban, a régi fogorvosi rendelőben találják mindazok, akik rászánták magukat a foghúzásra vagy -tömésre. A lakosság többször is szorgalmazta, hogy az alapellátás részeként az önkormányzat kössön szerződést még egy orvossal. Eddig túl sokat kellett várni a kezelésre. Nem kell tartani a patak kiáradásától nagyvisnyó A településen többször okozott gondot az utóbbi években a patak áradása. Ennek oka a kitisztítat- lan meder volt. A területrendezés során az irtási munkálatok már befejeződtek a parton, és megkezdődött az iszap kotrása. A feladattal október végére, november elejére elkészül a kivitelező. A településen élők türelemmel viselték az esetenként zajos munkavégzést. Virágot kaptak a legidősebb falubeliek VERPELÉT A település legko- rosabb polgára, a 98 esztendős Kalyinka János is részt vett azon az ünnepségen, amit az önkormányzat szervezett az idősek napja alkalmából a közelmúltban a művelődési házban. A nagyközség legidősebb asszonya, a 93 éves Kiss Istvánné Margit néni éppen gyengélkedett, ezért a lakásában kereste fel őt a polgármester és az alpolgármester egy csokor virággal. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES. KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.uegyessy@axelspringer.hu Ara Rauch nem árulja el az igazi nevét olvasnivaló A szerző „csajosnak” mond]a a lélekábrázoló könyvét Szilváson szervezetten csalogatják a vendégeket Aki elolvassa a Pecsét a karodon című könyvet, meglepődik. A szerző neve idegen hangzású, pedig a történet főhőse egy egri főiskolás lány. A regény szerzője, Ara Rauch azt mondja, azért választott írói álnevet, mert ahogyan a személyi igazolványában szerepel, az kitűnő egy családanyának vagy egy logopédusnak (ami a hivatása), de nem elég frappáns. Márpedig ahhoz, hogy valakire egy könyvesbolt gazdag kínálatában felfigyeljenek, kell valami extra. Éppen ezért Ara nem is hajlandó elárulni a valódi nevét. Akik a fotójáról felismerik, úgyis tudják, hogy Bélapátfalván tanítja a gyerekeket a beszédhangok helyes képzésére. Az írás egészen véletlenül „történt" meg vele. Férjének és két gyerekének sem beszélt róla, nem is sejtették, miért időzik az átlagosnál többet a számítógép előtt. Kényszerűen tudomásul vették, hogy egyedül kell felkutatniuk a hűtő- szekrény tartalmát. Aztán jött a meglepetés, a már kész mű. A regény sztorija voltaképp egy mai lányregény, természetesen happy enddel. Ami egyedivé teszi, a karakterek megformálása, a finom humor, a szereplők jellemének változása, továbbá a ■ Az írás egészen véletlenül „történt” meg vele. Ara Rauch: - Míg nem készült el a könyv, a családtagjaim sem tudták, hogy írok helyszínek, amelyeket Ara stílusának, gazdag szókincsének hála, filmként élvezhet az olvasó. A hétköznapok taposómalmában, esetenként reményvesztetten jó olvasni egy lányról, akinek - mint a mesékben - sikerül ösztöndíjasként Amerikában „megcsípnie” egy szívdöglesztő, dúsgazdag fiút, aki ráadásul még sokoldalú is. A történetnek már készül a folytatása. ■ Önálló turisztikai desztináció- menedzsment (TDM) szervezet létrehozását kezdeményezte Szilvásváradon az önkormányzat. Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere, a helyi idegenforgalmi egyesület titkára elmondta: Bélapátfalvával és Nagyvisnyóval közösen, a témában érintett egyesületek és szolgáltatók bevonásával tervezik a nonprofit szervezet megalakítását. Céljuk eléréséért regisztrációs pályázatot nyújtottak be, siker esetén pedig az Eger környéki térségi TDM-hez kapcsolódnának. A létrejövő szervezet kiemelt figyelmet fordítana a turisztikai termékfejlesztésekre, új attrakciók kialakítására, a meglévők fejlesztésére, vendégcsalogató kreatív marketingre. A cél a vendégek és vendégéjszakák számának növelése, a négy évszakos idegenforgalom megteremtése. Hatékony működés esetén a szervezet hozzájárul a munkahelyteremtéshez, az infrastruktúra fejlődéséhez, valamint a minőségi turizmus alapjainak megteremtéséhez. Amennyiben sikeres lesz a helyhatóság regisztrációs pályázata, úgy az eddig is jó mikrotérségi együttműködés a jövőben még inkább érvényesül. A települések egymást kiegészítve és segítve fogadhatnak és csalogathatnak vissza vendégeket. ■
