Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-06 / 209. szám

2008. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYÉI KÖRKÉP 3 HÍREK Eger FOGADÓÓRÁK Hétfőn 17 órától a Művészetek Házában tart fogadóórát Bodnár Pál, az egri ön­kormányzat költségvetési bizottsá­gának elnöke. A választók a 20/349-9966-os telefonszámon jelentkezhetnek be előzetesen a találkozóra. Szintén hétfőn 17 órától, de a városházán tart foga­dóórát Deák Boldizsár, a költség- vetési bizottság tagja. Eger HANGVERSENY Ma 19 órá­tól a Dobó téri Minorita-templom­ban a Reményi Ede Kamaraze­nekar és a Cantus Agriensis ad koncertet. A műsorban egyebek mellett Telemann, Liszt és Bach művei hangzanak el. Hangver­senymester Nagy Zsófia, vezé­nyel Gergely Péter Pál. fiyöngyös kiállítás a fő Tér Galériában szeptember 29-ig lá­togatható a Gyöngyösi Műhely tagjainak alkotásait bemutató tárlat. A művészeti közösség minden évben bemutatja legfris­sebb munkáit. Az idei is éppoly változatos és sokszínű, mint azt már a korábbi esztendőkben megszokhatta a nagyközönség. láfralsala BURGONYA-NAP A községben ma rendezik meg negyedik alkalommal az egyre népszerűbbé váló Burgonya-na­pot. Délelőtt 9 órától látnak hoz­zá a krumplis palóc étkek süté­séhez, főzéséhez, majd 11 óra­kor szentmise keretében szente­lik meg az idei termést. Az ebéd után hagyományőrzők szórakoz­tatják a közönséget, fél hattól a Desperado együttes koncertezik. Gyöngyös RUSZINOK a Ruszin Kisebbségi Önkormányzat kultu­rális napot szervez szeptember 7-én arMétra Honvéd Kaszinó­ban. A program 10 órakor kiál­lításmegnyitóval kezdődik, 14 órá­tól pedig ruszin énekek és táncok szórakoztatják az érdeklődőket. Eger SZEZONKEZDET A Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet idei őszi első foglalkozását szeptem­ber 8-án, hétfőn délután három órától tartja a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Tarnatelesz támogatás Tama- leleszen az idén is segít az ön- kormányzat a tanévkezdésben. Az általános iskolások ingyen jut­hatnak hozzá tankönyveikhez, a középiskolások és a felsőfokú oktatási intézmények hallgatói tízezer forintos támogatást kap­nak iskolalátogatási igazolás be­mutatása ellenében. A Bükkszéken élő Hammer család először vágott bele a nagy kalandba, az első közös paradicsomfőzésbe. A vidéki életforma nekik tökéletesen bevált. Egyre több fiatal család dönt úgy, hogy otthagyja a város zaját, és egy vidé­ki kistelepülésen kezd új életet. Vajon megtalálj ák- e a számításukat? Barta Katalin Simon Roland kis családjával belekóstolt a városi életbe, ám hét év elteltével megelégelték a dolgot. Hazaköltöztek Sirokba, ahol megálmodták, majd meg­építették végleges otthonukat. A festői szépségű község egyik csendes utcájában impozáns ház magasodik előttünk. Lát­szik, mértani pontossággal és igazi lélekkel tervezték. Az ud­varon itt-ott még láthatók az épít­kezés nyomai, de bent a tágas nappaliban már ízléses, élhető otthon képei fogadnak. A család­fő meséli, hogy jókora kitérőt tet­tek, míg idáig jutottak.- A feleségem és én is Sírokban születtünk, nevelkedtünk, ám amikor a tanulmányaink befejez­tével úgy döntöttünk, hogy össze­házasodunk, a szüléink úgy gon­dolták, a városban talán könnyeb­ben boldogulnánk. Indulásként így kaptuk meg az első lakásun­kat Egerben, a belváros egyik négyemeletes házában - kezdi a történetet, majd így folytatja: - Az a lakás számomra valóságos bör­tön volt. Amikor délutánonként hazaértem a munkából, tétlen­ségre voltam ítélve. Én szeretek tenni-venni, barkácsolni a sza­badban, a tévé he­lyett valami értel­mes elfoglaltsággal tölteni az időmet. Nem sokkal később beszálltunk egy két­lakásos társasház építésébe, ahol már volt egy élő­kért is, de ez sem volt az igazi. A hétvégeken rendre felkereked­tünk a családdal, és indultunk Sirokba. Egerben nem volt mara­dásunk. Végül három éve hatá­roztunk: eladjuk az egri házat, és itt, Sírokban építkezünk. Tavaly karácsonykor költöztünk be az új otthonunkba. A nagyobbik lá­nyunk Egerbe jár középiskolába, a kisfiúnk jelenleg óvodás. A gyermekeim is imádnak itt élni. A rokonok, a barátok, a közveüen, kedves emberek sokat segítenek. Felszámoltuk tehát a kéüaki éle­tet. Egerbe már csupán bevásá­rolni járunk, no és persze a vízi- póló-meccsekre. Hammer István és felesége, Timi, valamint a kisfiúk, Barnabás Bükkszéken leltek igazi otthonra. A volt téesz-tanyán, gyö­nyörű környezetben bukkantak egy istál­lóra, amelynek a helyén csodála­tos házikót építettek maguknak. A két, városban felnőtt fiatal úgy gondolja: életük legjobb dönté­sét hozták meg. István Gyöngyö­sön nőtt fel, a neje pesti lány. Ta­nulmányaik alatt, a Pető Intézet­ben ismerkedtek meg. A diplo­ma megszerzését követően más­fél évig az USA-ban dolgoztak, majd hazatérve Gyöngyösön te­lepedtek le, ahol öt évig éltek. A bükkszéki honfoglalásra a fiatal apa emlékezik. - Édes­anyámtól örököltem egy kis föl­■ A rokonok, a barátok, a köz­vetlen, kedves emberek sokat segítenek. A községekben azért még segítenek egymásnak Simon roland (képünkön) sze­rint vidéken még segítik egy­mást az emberek. A városban nem. Előfordult, hogy a szom­szédokkal is nehezen értettek szót, mert mindenki a saját ér­dekeit próbálta érvényesíteni. det itt, Bükkszéken. Gondoltuk: miért ne próbálnánk meg? Két évig albérletben laktunk, amikor eldőlt, végleg maradunk. Ekkor vágtunk bele az építkezésbe. Mindketten konduktorként dol­gozunk, így ingáznunk kell, de Amerikában megszoktuk, hogy 20-30 kilométer nem távolság - mondja István, aki hetente Gyön­gyösre és lászberénybe, míg a fe­lesége Egerbe jár dolgozni. Barnusra pedig a helyi óvodában vigyáznak. Hamarosan érkezik a testvérkéje is. Délutánonként hazaérve és a szabadnapokon van idő minden­re a ház körül. A férj időközben kitanulta a mezőgazdasági tech­nikusi szakmát, az asszony pe­dig a kertészkedéssel foglalko­zik behatóbban; Már néhány ál­lat tartására és kertművelésre is vállalkoztak. Egy ló, egy szamár, négy kecske, s két tehén számít gazdája gondoskodására, aki nyaranta egy-két hónapot kül­földön dolgozik, jó kapcsolatai­nak köszönhetően. Hammerék mesélik, hogy a nyár elmúltával telente kissé be­zárul a falu, hiszen a fürdőven­dégek hazatérnek. Ilyenkor sok­kal több idő van a barátságokat ápolni, összejönni közös progra­mokra. A legjobbak a közös disz­nóölések, amelyek fergeteges hangulatban telnek. SUHA PÉTER Kemény pénz, puha érzelem kemény világ a pénz világa, csupa racionalitás, bonyolult számítások, kőkemény, jég­hideg, érzelemmentes dönté­sek. Az alapképlet egyszerű: ennyit befektetek ide, annyit kiveszek belőle akkor. Ez mozgatja a világot, a gazda­sági világot. Majdnem. Mert­hogy azért nem csupa pénz­csináló robot dolgozgat min­denfelé, a döntéseket mégis­csak emberek hozzák. Akik­nek érzelmeik vannak. Vagy legalábbis lehetnek. most olvastam, hogy egy szakértő szerint a családi tulajdonú Apollo Tyres dön­téseiben az általánosnál na­gyobb mértékben játszhat­nak szerepet az érzelmi szempontok. Magyarul: a kemény racionalitás ellené­ben a „puha szempontok” megváltoztathatnak egy el­határozást. mindez annak kapcsán ke­rült előtérbe, hogy egyes - pár órán belül megcáfolt - sajtóértesülések szerint az Apollo még mindig számol Gyöngyössel is, mint ab­roncsgyára lehetséges hely­színével. A „hír” első hallás­ra is meglehetősen bizarr- nak tűnt, egyúttal erősen kétségesnek. Ha Európának nem kizárólag Gyöngyös az a szeglete, ahol tényleg jó üz­let egy gumiabroncsgyárat felépíteni, akkor minimum bolond, aki ott erőlködik, ahonnan kiutálták. Páros lábbal, hogy egy képzavarral fokozzuk a feszültséget ä baj „csak" az. hogy Indiá­ból vagy a világ egyéb tájai­ról nézve aligha Gyöngyös­ről szól a történet. Sokkal inkább Magyarországról. S ha a gyöngyösi balhé tovább folytatódik, nem csak azt lesz nehéz elhitetni, hogy - mint az a képviselő-testületi ülésen elhangzott - „Gyön­gyös nem a hülyék szigete Európa szívében”. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Újabb esély az autistáknak alapítvány A Ferences-rend milliókkal támogatta a tervet Negyven méter rétest sütnek fesztivál Guinness-rekordra készülnek Felsőtárkányban A Napsugár ’67 Alapítvány kez­deményezésére és közreműkö­désével szociális foglalkoztató műhely készül Gyöngyöspatán, ahol elsősorban autista fiatalo­kat foglalkoztatnának, de lenne itt munkalehetőségük a faluban élő megváltozott munkaképes­ségű embereknek is.- Az alapítvány által megvásá­rolt ingaüanon építünk egy két­szobás, konyhás, fürdőszobás vendégházat is, ahol szállást adunk a terápiás üdülésen részt­vevő autista gyermekeknek és szüleiknek - mondta el lapunk­nak Ébner Gyula, a gyöngyösi Autista Segítő Központ alapítója, egykori igazgatója. Egyúttal az Autisták Országos Szövetségé­Ébner Gyula: Az alapítvány azon van, hogy fenntartó lehessen nek elnökségi tagja, aki jelenleg a Napsugár ‘67 Alapítvány mun­káját is támogatja. Az öt-hat embernek munkát adó foglalkoztató és a vendégház megvalósításához a Ferences­rend 7,5 millió forinttal járult hozzá, amelynek a háromne­gyed részét már megkapták az érintettek. Emellett az alapít­ványnak felajánlott egyszázalé­kos adóforintokból és a támoga­tók egyéb adományaiból épülhet meg a megyében egyedülálló lé­tesítmény. Az épületek hamaro­san elkészülnek, így már az idén megkezdheti a működést a kerá­miaműhely. A vendégházban pe­dig egész esztendőben várják majd a vendégeket. Ébner Gyula hozzátette még: három éven belül szeretnék, ha az alapítvány megkaphatná a ki­emelten közhasznú minősítést, azért, hogy intézményfenntartói feladatot is elláthassanak. Erre azért van szükség, mert a jövő­ben szeretnék bővíteni a gyöngyöspatai létesítmény mére­tét és funkcióját. ■ I. M. Harmincezer adag rétes sütését tervezik Felsőtárkányban szep­tember 13- 14-én. Dr. Juhász At­tila Simon polgármester bízik benne, hogy ennyi már elég lesz a vendégsereg jóllakatásához. Ugyanis tavaly kevésnek bizo­nyult a 9 ezer rétes, ami pedig háromszor annyi volt, mint a legelső alkalommal kínált fi­nomság. Csakhogy a tópartra lá­togató kirándulók nem érték be egy-egy szelettel, még akkor sem, ha az jókora szelet volt. Ezért az idén úgy szól majd a receptjük: végy 500 kiló túrót és nagyon sok gyümölcsöt. A gör­dülékeny kiszolgáláshoz egy mozgó kemencét is kölcsönöz­nek Tardról. A szerkezetben egyazon időben 900 darab rétes süthető. A helyszínen azt is be­mutatják, hogyan kell a rétest készíteni. Tapasztalt asszonyok a közönség szeme előtt gyúrják, nyújtják leheletvékonyságúra a tésztát, s nem sajnálják belőle a sós túrót, vagy igény szerint az édes gyümölcsöt. A rendezvény szenzációja a Guinness-rekord-kísérlet lesz. Negyven méter hosszúságú ré­test szeretnének sütni. A mun­kában a falu fiatalasszonyai is részt vesznek, ezért már most gyakorlatoznak, hogy ne vallja­nak szégyent. A fesztivál főszervezője a Felsőtárkányi Általános Műve­lődési Központ. A zökkenőmen­tes ellátáshoz a Kurdi pékség vállalta, hogy szakmai taná­csokkal segíti a sütésben részt­vevő asszonyokat. A programok 13-án, szomba­ton 10 órakor ünnepélyes meg­nyitóval kezdődnek a tóparton. A sportos résztvevők kerékpár­ral túrázhatnak az Esztázkői- barlanghoz. A jó ételek kedvelői pedig kós­tolgathatnak a Bükki Település- szövetség sátrainál, s koncerte­ket láthatnak, mi több, éjszaká­ig táncolhatnak. Vasárnap ugyancsak 10 órától csukafogó versenyt hirdetnek, miközben a helyi Rozmaring népdalkor és vendégeik adnak hagyományőr­ző műsort. ▲ Vidéken oly szép az élet életmód Egyre több fiatal család menekül a városokból

Next

/
Oldalképek
Tartalom