Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-04 / 207. szám
2008. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Lekvárfőző fesztiválon a kárpátaljai testvérfaluban A hét végén a kárpátaljai testvérfaluba látogatott Aldebrő önkormányzatának küldöttsége Farkas László Márton polgármester vezetésével. A beregszászi járásban található Mezőgecsén részt vettek a II. Lekvárfőző Fesztiválon és Szüreti Mulatságon. A rendezvény programja már reggel hat órakor elkezdődött a szilvamosással, a magolással és az üstök felállításával, a fővésben lévő lekvárt aztán nyolc órától körülbelül este hatig folyamatosan kavarták az asszonyok. A közönség a nap során szilvából készült étel- és italféléket - ciberét, szilvalekvárt, szilvás gombócot, gőzön főtt gombócot, kőttes kalácsot, szilvabefőttet, lekváros derelyét, lekváros csörögét, lekváros palacsintát és szilvapálinkát - kóstolhatott és vásárolhatott. Délben magyar nemzeti ételfőző verseny is zajlott bográcsgulyás, babgulyás, halászlé és töltött káposzta kategóriákban: a győztesek a délutáni eredményhirdetéskor egy harmincliteres üstöt kaptak ajándékba. Ugyancsak egész nap tartott a kulturális műsor, amelynek keretében fellépett a Kárpátaljai Néptáncegyüttes, a Mezővári Művészeti Iskola, a Mezőgecsei Néptáncegyüttes, a Kisgyőri Dalárda pedig népdalcsokorral szórakoztatta az érdeklődőket. Este nyolc órától hajnali négyig a szabadtéri szüreti mulatságé volt a terep csősztánccal, kosár- és szőlővásárral. ■ Elszármazottak találkozhatnak a Tisza partján Sarud képviselő-testülete első alkalommal rendezi meg a településről elszármazottak találkozóját. A szeptember 6-án, szombaton tartandó programsorozat része egyebek mellett a szentmise, az iskolalátogatás, a sétakocsikázás és a nosztalgia vízitúra az Óhalászi szigethez és a Holt-Ti- szához. De fellép például a Nagyiváni Néptánccsoport és a Sarudi Pávakör, délután pedig vitézi tornára és baranta- bemutatóra is készülnek. Este, a vacsora után akrobatikus tánc- bemutatót láthat a közönség. ■ Ötven év után, ugyanott jubileum A füzesabonyi takarékszövetkezeti elnök fél évszázada Füzesabonyi életkép a „boldog békeidőkből”. Vidéken a személyes ismeretség, a bizalmi viszony ma is rendkívül fontos egy banknál. Az orvosában és a bankárjában bízzék meg az ember - vallja Bocsi Imre, aki immár ötven esztendőt töltött a Füzesabony és Vidéke Takarék- szövetkezetnél. Rénes Marcell Rendkívüli ünnepség színhelye volt szeptember elsején a takarékszövetkezet központja, ahol a hitelintézet vezetői, dolgozói és a környező települések polgár- mesterei köszöntötték Bocsi Imre elnököt, aki fél évszázada szolgálja mind ez idáig egyetlen munkahelyét. Hétfőn volt ötven éve, hogy a szülők által eredetileg vasutasnak szánt fiatalember megkezdte - talán akkor még számára is elképzelhetetlen- takarékszövetkezeti tevékenységét, amelyet ma is küldetésnek tekint. Szavai szerint a kezdeti félállást teljes követte, és tanulmányok, képzések szakadatlan sora révén lehetett kezdő könyvelőből- a kötelező sorkatonai szolgálat miatti kétéves nagy- kanizsai távoliét után nem sokkal - vezető könyvelő, majd főkönyvelő, később a hatvanas évek végétől ügyvezető. Időközben próbálták ugyan munkahelyéről „eltéríteni”, de sem a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja, sem a járási tanács, sem például az ÁFÉSZ elnöki állásajánlatai nem voltak képesek elhivatottságában megingatni. 1972-ben ■ Induláskor maximum ezerforintos hiteleket adhattak. négy évre az igazgatóság elnökének választották, majd harminchat éven át napjainkig kilencszer újraválasztották, hogy elnökként, ügyvezető elnökként, majd ismét elnökként vezesse a céget. Az egykori kétszemélyes füzesabonyi bérelt helyiségből a megye délkeleti régiójának meghatározó hitelintézetei sorába emelkedett a takarékszövetkezet, amely ma már tizennyolc kirendeltségén nyolcvanöt alkalmazottat foglalkoztat Az elnök elmondta: nehéz volt az út az úgynevezett amerikai könyveléstől az ascota robotok zakatolásán át napjaink mérhetetlen adat- és információtömeggel rohanó elektronikus világába. Számos lépés vezetett az elBiiszke az elismerésekre és a munkahelyén eltöltött esztendőkre bocsi IMRE (képünkön) számos elismerést is kapott: a SZÖVOSZ- és MESZÖV- kitüntetések sorozata mellett kétszer részesítette a pénzügy- miniszter Kiváló Pénzüg'i Dolgozó kitüntetésben, kiérdemelte a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, majd 1997-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vehette át. Máig különösen büszke a konkurens ső zsebkendőnyi üzlethelyiségtől a központi irodaházig, az először kinyitott pénztárkazettától a bankjegykiadó automatákig. A kezdetben lassan csörgedező forintbetétek 1961-ben még csak egymillióra, mára tízenkétmilh- árdra, az induláskor maximum ezerforintos hitelek napjainkra közel hétmilliárd forintra növekedtek. Az 1958. évi százhetvenhatezer forint mérlegfőösszeg mára tizenhárommilliárdtól is több, a takarékszövetkezet saját tőkéje a fél évszázad alatt csaknem kilencszázmillió forintra gyarapodott. Bocsi Imre munkahelyi feladatain túl számos helyi, megyei, illetve országos tisztséget is vállalt és ellátott. Több mint húsz éven keresztül volt tagja a Heves megyei MÉSZÖV elnökségének, tizenöt évig elnöke a Megyei Takarékszövetkezeti Választmánynak és tagja a OTP-től az alapítás évében egyedüli takarékszövetkezeti vezetőként kapott Fáy András-emlék- éremre is. De természetesen épp ilyen büszke a munkaheAhogyan őfogalmazott, „elvitte Közreműködött a Magyar TakaHÉTFŐ. EGER a takarékszövetkezetek leg rékszövetkezeti Bank létrehozáKEDD PÉTERVÁSÁRA szebb ötven évét”. A bank egyik sában, felügyelőbizottsági tagSZERDA HEVES, KISKÖRE ügyfelének elismerő szavai ként sikeres elindításában. Nap► CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY „Az orvosában és a bankámjainkban a TakarékszövetkezePÉNTEK GYÖNGYÖS ban bízzék meg az ember!” tek Érdekképviseleti Szövetsége SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI kodással tekint a jövőbe, reményei szerint megbízatásának eleget téve még öt évig szolgálhatja elnökként hitelintézetét. kezetek Intézményvédelmi Alapja elnöksége tagjaként a takarékszövetkezetek közötti együttműködés eredményessé tételén fáradozik. WmmmSMMêëÆmm Akadálymentesítés támogatásból dormánd A napokban utólagos akadálymentesítési munkálatokat végeznek az önkormányzat egészségügyi és közigazgatási épületeinél. Rajna Kálmán polgármester tájékoztatása szerint az Észak-magyarországi Operatív Program e célokra szolgáló keretéből közel tízmillió forintot nyert a beruházásra a település. Szeptember közepén ünnepre készülnek KERECSEND A tervek szerint szeptember 13-án és 14-én, szombaton és vasárnap tartják meg a településen a falunapok eseménysorozatát. A részletes program előkészítésével különbizottság foglalkozik. Várhatóan szentmisét mondanak a templomban a háborúk áldozataiért, koszorúznak a tiszteletükre állított emlékműnél, de lesznek „könnyedebb” rendezvények is, amilyen például a könyvtári játszóház. Jelzőrendszeres segítségnyújtás poroszló A Füzesabonyi Kistérség Többcélú Társulásának Tanácsa nemrégiben határozatot hozott arról, hogy ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatát, és a rendszert a város mellett a környező településeken is kiépíti. Poroszló is csatlakozni kíván a hálózathoz. Az érdeklődők - nyugdíjasok vagy fiatalabb hozzátartozóik - a helyi idősek otthonában jelezhetik ezzel kapcsolatos igényeiket. A tervek szerint a jövő év elejétől indulna be a községben e szolgáltatás. Körzeti oldalaink heti menetrendje Az oldalt írta: Rénes Marcell, Sziráki Márta Fotó: Gál Gábor Tel.: 36/513-614 e-mail: marcell.renes@axelspringer.hu Falunap, minden műfajban mezőtárkány Főzés, néptánc, hastánc, fegyverbemutató Mezőtárkányban augusztus végén szervezték meg a falunapot. A Kis Bocs Baba Mama Egyesület kreatív kézműves-műhellyel, játékos és ügyességi programokkal, lufibohócokkal várta a gyerekeket. Volt lehetőség pónilo- vaglásra, légváras és trambuli- nos ugrálásra. A délután a főzőverseny eredményhirdetésével kezdődött, majd két órától este kilencig lehetett válogatni a kulturális és szórakoztató műsorok között. A néptánctól a társastáncig, a hastánctól a fegyverbemutatóig, a népzenétől a rockzenéig szinte minden műfaj képviselői - he- Az Egri Vitézlő Oskola „Fegyvert, s vitézt éneklek” címmel XVI. századi vi- lyiek és környékbeliek - megfor- seleteket és fegyvereket vonultatott fel a falunapon dúltak a színpadon. ■ Egerfarmos, az „elzárt Többen „tréfásan" zsákutcának nevezik a Szihalom-Mező- szemere-Egerfarmos útvonalat, mert onnan tovább csak úgy közlekedhet valaki, ha ugyanezen az úton visszamegy. A tréfálok az idei hófúvások idején komolyan is vették ezt..., s ha csak valami halaszthatatlan dolguk oda nem irányította, messze elkerülték ezt a vidéket. Akik itt laknak - számuk ezer körül van -, sajnos nem sokat tehetnek e kényszerű helyzet ellen. Január elején és karácsony előtt napokig járhatatlan volt még ez a külvilággal összekötő út is. Nem maradt más lehetőség az eljárók számára, mint a vonat, amelyhez jó néhány kilométert kell gyalogolni. A nagy hóban ez nem volt egyszerű. A helyi termelőszövetkezetből 14 hízott szarvasmarhát vittek volna el legutóbb. A szállítmányért érkező üres teherautót egy lánctalpas traktor vontatta idáig, visszafelé két lánctalpas segítségére volt szükség. Két Zetor traktor vontatta a község lakóinak szánt kenyeret, de az is csak lovas szánon érkezhetett meg. A boltokban szerencsére előrelátó emberek dolgoznak, mert csak a nagyobb raktárkészlet segíti át a közellátást ezeken a napokon. ” község Régen foglalkoztatja a megoldás Egerfarmos vezetőit, mert az „elzártságot” éppúgy érzi a helyi termelőszövetkezet is, amiért óriási kerülővel kell szállítania a légvonalban alig öt kilométerre lévő Mezőtárkány- ba a kenyérgabonát. A nagy gondon segíteni is tudnának pénz birtokában, de ami van, egyéb célokra is kell, meg együttvéve sem lenne elegendő. Utat szeretnének, amely összekötné őket Mezőtárkánnyal. A megye segítsége kellene hozzá. A kívánság nem több öt kilométer útnál, ami „kinyitná” a község zárt kapuit. (1970. január 17.) V,