Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-22 / 222. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Hatszázmillió forint jött össze a régióban az adó egy százalékából A rút kiskacsa sem válik hattyúvá tolerancia Szomorú, de igaz, inkább elítélünk, mintsem elfogadnánk másságokat Idén a magánszemélyek több módon is rendelkezhettek adójuk 1+1 százalékáról. A kedvezményezettet a bevalláson is meg lehetett jelölni, a nyilatkozatokat elektronikusan is be lehetett nyújtani, illetve a felajánlásokat a munkáltatókon keresztül is eljuttathatták az APEH-hoz a dolgozók. Idén a felajánlások száma, s összege is nőtt. Az észak-magyarországi régióban 168 és fél ezer magánszemély adta adójának egy százalékát a kedvezményezett 3407 civil szervezet egyikének, s 117 ezren valamely egyházat is megjelölték. A civileknek összesen 609 millió 197 ezer forintot szántak a három megyében. A legtöbb pénzt két állatvédő és egy neveléssel-oktatással foglalkozó szervezetnek címezték. Az APEH szeptember elsejéig levélben értesítette az egy százalékból részesülőket a felajánlott összeg nagyságáról. A civil szervezeteknek - a törvény által meghatározott időszakban - nem lehet olyan lejárt esedékességű köztartozásuk, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kaptak. Ha minden rendben található náluk, s harminc napon belül megküldik az igazolást, az APEH a nekik ajánlott összeget a 0837-es adatlapok beérkezésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb december 15- éig átutalja. ■ A harmadik erőt kívánják képviselni a politikai palettán A harmadik erőt kívánja képviselni a hazai politikai palettán a Magyar Demokratikus Unió Politikai Párt (MDU), amelynek már az ország tizennégy megyéjében, valamint a fővárosban is működnek alapszervezetei. Mint a politikai tömörülés vezetői jelezték, az MDU-nak teljesen egyedi párt-, választási és agrárprogramja, továbbá elfogadott költségvetése is van. A közelmúltban megalakult az új párt Heves megyei szervezete, amelynek a vezetőjévé a Makiáron élő Trombitás Bélát választották. ■ A kérdéskör sokak számára kínos. S bár a tűrőképesség ott lappang mindenkiben, főleg a szülőktől függ, hogy felfedik-e gyermekükben, vagy a csíráját is igyekeznek elfojtani. Fabók Judit Amit kiskorunkban látunk, hallunk szüléinktől, tanulunk tanárainktól, nagyban befolyásolja hozzáállásunkat felnőttként a világhoz. Képünk illusztráció. Manapság a kellő, mindent magában foglaló tűrőképesség sajnos, meglehetősen ritka. A fiatalok sem egymással, sem pedig az idősebbekkel szemben nem igazán toleránsak. De ugyanez elmondható a felnőttekről is. A tolerancia valójában nem más, mint annak elfogadása és megbecsülése, hogy a másik másmüyen, mint amilyenek mi magunk vagyunk. Lehet alacsony vagy magas, vékony vagy kövér, szőke hosszú hajú vagy kopasz, esetleg másképp öltözkö- | dik, a miénkétől eltérő a hobbija, s A vüágról alkotott nézetei mások, J mint a mieink, netán másfajta ér- s zelmeket váltanak ki belőle a naponta bekövetkező események. A téma persze lehet sokak számára kínos is, mivel egymás elfogadása bizony nem könnyű. A világ nagyon színes, mind az emberek, mind a kultúrák, mind a vallások tekintetében. Ha valaki kilóg a sorból, akár önmagának, vagy más okoknak, körülményeknek köszönhetően, máris könnyen megbélyegzik. Olyan ez, mint a rút kiskacsa története. Amíg ő sem vált hattyúvá, addig nem is foglalkoztak vele... Egyesek azt vallják, fogadják el őket olyanoknak, amilyenek. Legyenek fekete bőrűek, buddhisták, vagy kerekes székben élők, tulajdonképpen mindegy, hiszen ők is emberek. Sokan vannak, akik rettegnek attól, ha valami vagy valaki más, mint amit ők megszoktak, de igazából a másság nem feltétlenül rossz. Több éve már, hogy megismerkedtem egy olyan egri emberrel, aki szintén különbözik az átlagtól. Mozgássérült. Ennek ellenére teljes életet él, nagyon kedves, mindemellett végtelenül segítőkész. Bár | ő nem szereti az agyon- dicsérgetést, azt vallja: „megelégszem azzal, ha elfogadnak olyannak, amilyen vagyok". Sokat tapasztalt élete során abból, ki hogyan fogadja el a másikat.- Gyerekkoromban azt hittem, ez szégyellni való dolog - fogalmaz. - Kiskoromban gúnyolódások céltáblája voltam. Nemcsak gyerekek, hanem felnőttek részéről is. Napjainkban 180 fokos fordulat állt elő. Most már pozitív tapasztalataim is vannak. Többnyire segítőkészek az emberek. S a városvezetés is figyel erre, mivel egyre több helyen akadáiymentesítik az intézményeket. Pár éve még ez sem volt természetes. Az intoleráns embert elítéljük, de sokszor mi is ugyanúgy viselkedünk. A jó példa A TOLERANCIA TANÍTHATÓ. Egy internetes oldalon olvashatók a következők: a tolerancia tanítható, persze, nem tananyagként, hanem mivel maga is életmód és attitűd, ezéjrt életmódragadós - tartja a mondás. Amit kiskorunkban látunk vagy hallunk szüléinktől, megtanulunk tanárainktól, nagyban befolyásolja hozzáállásunkat felnőttként a világhoz. A régi időkben kevésbé voltak toleránsak az emberek. A szülők máshogy nevelték gyermekeiket, és azok gyerekei is a sajátjaikat. A szülők neveltetése életünk végéig elkísér...? A kérdésre Keresztes Attila pszichológus ekképpen válaszol:- Szerintem minden befolyással van ránk. Amikor nyitott, ártatlan, csillogó szemekkel megszületünk, és bízunk a felnőttekben, akkor nagyon könnyen megsérülhetünk, ha rossz mintát látunk. Minden százszor erősebdal és attitűddel. A hozzáértők szerint a toleranciára való nevelés a sok beszélgetésben, a problémák elemzésében gyökeredzik. Ezek alkalmasak lehetnek arra, hogy a gyerek megtanulja, hogy ahány ember él, annyiféle nézőpont, gondolkodás létezik, s ezek mindegyike eltérő érzelmeken is alapszik. ben hat ránk. Ami bemegy, az jön ki, ilyen egyszerű. A hülyeséget éppen ugyanúgy el lehet tanulni, mint a bölcsességet Egy fiatalt is megkérdeztünk, hogyan vélekedik minderről.- A szüleim olyan nevelést alkalmaztak - magyarázza D. Dalma egri középiskolai tanuló -, alkalmaznak, ami kalodába zárt, és egyben nyitva is volt. Ők 20-30 évvel idősebbek nálam, én egy új nemzedék képviselője vagyok, másképp gondolkodom, de tiszteletben tartom azt, amit ők képviselnek. A gyermekek nagyon naivak, mondják a felnőttek, mivel képesek mindent elhinni, amit egy felnőtt mond nekik. De ez nem azt jelenti, hogy ha az a gyerek felnő, nem ingathatná meg valami vagy valaki az otthonról hozott gondolatvilágát. A XXI. században számos olyan kényes téma jelentkezik, ami már régóta lappang a társadalomban, de most tör csak felszínre. A mássággal, a testi fogyatékossággal vagy a vallási nézetekkel, esetleg az etnikumokkal szembeni intolerancia összességében ugyan csökkent, de ez még nem az igazi, nem olyan, amilyennek lennie kellene. Gondoljunk csak a különböző felvonulásokra, demonstrációkra. Az ember, valami furcsa beidegződés folytán, csupán két sémát ismer, s eszerint hozza meg a döntéseit. Van a jó és a rossz. Ha a jót megtalálták, akkor bármi, ami mást sugall, csak rossz lehet. Arról, hogy a fiatalok ma mennyire jóindulatúak, illetve intoleránsak egymással, avagy a felnőttekkel szemben, megkérdeztünk egy középiskolai pedagógust is.- Szerintem kevésbé toleránsak, mint az előző korosztály - válaszolja. - Ha valaki kicsit más, mint az átlag, akkor rögtön kikezdik. Nagyon gonoszak tudnak lenni, pláne, ha van köztük hangadó. A felnőttekkel sem türelmesek, nem adják meg a tiszteletet sem, persze szerencsére vannak kivételek. Szerintem a szülői minta is sokat számít. Muszáj egymásra figyelni, még ha ez olykor fárasztó is, mert a szerepek egyszer felcserélődhetnek, s az addig figyelőből a figyelem tárgya lehet. Ahány ember, annyiféle nézőpont létezik ■ Adorno német filozófus vizsgálatai bizonyították, hogy a tekintélyelvű nevelés előítéletes felnőttet eredményez. Kampány újrahasznosításért intelem A szelektív hulladékgyűj tésnek is van értelme Problémák a napraforgóval aratás Az eső szakadt, a felvásárlási ár nagyot zuhant Második alkalommal indult útjára az Öko-Pannon Újrahasznosító kamionja, amely egy interaktív kiállítás segítségével a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás mellett kampányol. A Csodák Palotájának tervezői olyan gondolatébresztő kiállítóeszközöket alkottak, amelyek szemléletesen modellezik a szelektív hulladékgyűjtés értelmét és célját. Az akcióban részt vevőknek, köztük D. Tóth Krisztának, Görög Zitának, Kovács Emesének, Novák Péternek és M. Kiss Csabának a ruhái hűl- | ladékból készültek. A figyelem- f felhívó kamiont Egerben a hét | végén lehetett felkeresni, az I Eszterházy téren. ■ Az érdeklődők elcsodálkozhattak, mi minden tehető újra hasznossá Megyénkben eddig a negyedét takarították be a napraforgónak, ám máris látszik, hogy a termés mennyisége jóval meghaladja a tavalyit. Tavaly ősszel nagy volt a kereslet az olajnövény iránt - tonnájáért 80-90 ezer forintot kaptak a gazdák -, ezért idén 31 ezer hektárra nőtt a vetésterülete Hevesben. A múlt évben 26 ezer hektáron termesztettek napraforgót.- Átlagban két és fél tonna mag termett hektáronként, míg 2007-ben az eredmény ettől egy tonnával elmaradt. Az eső hátráltatta az aratást, ám a talajmunkákat megkönnyíti, s a repcevetéseknek is jót tett - tájékoztatott Román Antal, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatóhelyettese. A termelőket főleg az aggasztja, hogy a nyári jó felvásárlási árak is beszakadtak. Míg februárban 125 ezret kínáltak egy tonna napraforgómagért, s még júniusban is 110 ezret ért, addig a biodízel-piac bizonytalansága, s a bővebb termés miatt annyira olcsó lett, hogy a gazdák várnak az értékesítéssel.- A múlt héten 60 ezer forint alá esett a tőzsdei árfolyam. Amikor a betakarítás elkezdődött, akkor is már 75 ezerről indult az átvételi ár. Egy hektár napraforgó vetőmag, növényvédelmi, gép- és műtrágyaköltsége eléri a 168 ezer forintot, a föld bérleti díjával a 180 ezret is - elemzett Kovács Kálmán hatvani gazdálkodó. - Szeptember 10. előtt már több helyen is dolgoztak a kombájnok. A csapadékos időjárás most kisebb kieséseket okoz a betakarításban, s fennáll a tányérbetegségek veszélye is, de könnyebben fertőznek egyéb kórokozók is. Idén száz hektáron vetettem napraforgót, s háromtonnás átlag termett, de a környék adottságaitól függően 2,5-3 tonna közötti a hozam. ■ ■ Átlagban két és fél tonna mag termett hektáronként. * H f n l r<
