Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-02 / 205. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 2., KEDD A Városi Civil Kerekasztal másként látja, mint a nyugdíjasok Mint augusztus 27-i számunk­ban megírtuk, a Heves Megyei Nyugdíjasok Szövetsége fóru­mot hívott össze, mert több pa­naszt kaptak a kórházi állapo­tokról. Ezután az Egri Civil Kerekasztal ülést tartott, s a so­ros elnökük, Bárdos Ferenc el­juttatta szerkesztőségünkbe az állásfoglalásukat. Eszerint az Egri Civil Házat rendezvényeikhez bejegyzett ci­vilszervezetek vehetik igénybe, tehát a nyugdíjasok fóruma nem sértette a kerekasztal sza­bályzatát. Ám sajnálatosnak tartják, hogy a város közvéle­ményét nyugtalanító, pártpoliti­kai csatározások középpontjá­ban álló kórházi ügyben vették igénybe a létesítményt. A fóru­mon megjelent 40 civil résztve­vő elenyésző számú szervezetet képviselt, s az álláspontjukat nem egyeztették a Városi Civil Kerékasztallal. A kerekasztal elhatárolódik a rendezvénytől, s szigorítja a Ci­vil Ház használatának szabá­lyait: ezentúl pártpolitikai tar­talmú programokhoz nem ve­hető igénybe az épület. ■ Működni kezd az egri városi médiacentrum Szeptembertől öt főállású dolgo­zóval megkezdi működését az Egri Média Centrum (EMC), amely a város egységes kommu­nikációját hivatott megteremte­ni - hangzott el hétfőn Habis László polgármester, dr. Gál La­jos alapítványi kuratóriumi el­nök, Énekes István László igaz­gató és Bérczessy András fő- szerkesztő sajtótájékoztatóján. A médiacentrum feladata te­levíziós magazinműsorok készí­tése, a Városi Televízió híradójá­nak szakmai irányítása, a képúj­ság információs blokkjának fel­töltése. Gondozza az eger.hu por­tál hír- és információs rovatát, gondoskodik az önkormányzati lap összeállításáról. Az Egri Mé­diacentrum Alapítványt a váro­si közgyűlés döntése alapján hozta létre az EVAT Zrt., a kura­tóriumi tagokat a frakciók dele­gálták. A kuratórium pályázat útján döntött a vezetőkről. ■ Hol is van az állatkínzás határa? jószágjólét A kielégítő tartási körülmények emberi érdekeket is szolgálnak A megyében nincs ipari méretű kényszerhizlalás, liba- és kacsatömés, de az állattartást szigorúan sza­bályozzák. Az állatjóléti intézkedésekre százmilli­ót költenek a következő' években. Kovács János Egymás mellé préselve, pokoli körülmények között, étlen-szom- jan szállított tehenek, borjak, bir­kák. Az állatok egymást tépik és marják, kirakodáskor jelentős számú elhullott példány marad a raktérben. Indokolatlanul ke­gyetlen vágóhídi és tartási viszo­nyok. Ezekről számos dokumen­tumfilm mutatott már be elbor- zasztó képeket Ezek hatására is kapott Európában egyre nagyobb teret az állatjóléti feltételek meg­teremtése és az állatvédelem. Heves megyében az elmúlt években nem szabtak ki komoly súlyú állatjóléti, állatvédelmi büntetést. Ennek még nincs múltja és gyakorlata. Félreértés az is, hogy ez csak az állatok ér­dekét szolgálja. Az emberek, a fogyasztók érdeke is azt kívánja, hogy minél természetesebb kö­rülmények között nevelt, a hor­monok és a szoros összezártság miatt a betegségek megelőzése­ként is alkalmazott gyógyszere- zés helyett jobb minőségű nyers­anyagot állítsanak elő a haszon­állat-tartók a fogyasztóknak. Ám e területnek lehetnek vad­hajtásai is. A Négy Mancs nevű, állatvédőként fellépő civilszer­vezet és a Hungerit Zrt. húsipa­ri cég között vita bontakozott ki a libák és a kacsák tömése, a kényszerhizlalás ügyében. Töb­bek szerint nem speciális ma­gyar probléma ez, hanem uniós piacszabályozási kérdés. A kényszerhizlalást nemcsak Ma­gyarország, hanem Spanyolor­szág és Franciaország baromfi- termelői is alkalmazzák. A hí­zott liba mája mégis egyféle mi­nőségi hungarikumként, nem­zetközileg elismert.- Hevesben nincs nagyüzemi méretű kényszerhizlalás - erő­sítette meg dr. Busák Károly megyei igazgató főállatorvos, ugyanis e téren a terüleü állat­egészségügyi és élemiszerlánc- biztonsági igazgatóság feladata elsősorban az állatjóléti szabá­A libák tartását is humánusabbá kívánják tenni az uniós szabályozások nyomán, a korszerű feltételek megteremtésével. Képünk illusztráció. lyok betartatása és ellenőrzése. A nagyobb számban nevelt ha­szonállatoknál különösen oda kell figyelni az előírásokra. A háztáji, házi hasznosítású ha­szonállatok, a kedvtelésből bir­tokolt jószágok tartási körülmé­nyeit a központi előírásokon kí­vül a helyhatóságok is szabá­lyozzák helyi rendeleteikben. Azt, hogy az adott övezetben, la­kókörzetben milyen állatból mennyi tartható, milyen feltéte­lek mellett. Egerben is volt már gond abból, hogy a lakószom­szédságot zavarta a mellettük folyó házi haszonállat-tartás, a hizlalás bűze. A kedvtelésből tartott jószágoknál a sok össze­zárt eb, illetve túlszaporodott macskaállomány jelenthet prob­lémát, de egzotikus esetként ér­kezett már panasz a szomszéd­ban tartott hüllőkre is, amelyek kiszabadulásától, elkóborlásától tartottak. Az állatjólét fogal­ma itthon ma még sokszor inkább vic­cek forrása, sem­mint a mindenna­pokba beépült visel­kedési norma. S in­kább a játékszerrel elszórakozta­tott malacok jutnak róla sokak eszébe. Noha az olyan apró lépé­sek is, mint a házi disznóvágás előtti kábítás, pár év alatt eléggé elterjedtek. Persze sokan mond­hatják, ezt már régen is gyako­roltuk, amikor a baltával fejbe vágták a hízót. ■ Hazánknak 2013-ig kell ele­get tennie a szi­gorú uniós ál­latjóléti előírá­soknak. Magyar libamáj a terítéken Strasbourgban? A MAGYAR LIBAMÁJ Ősszel nemcsak az érintett felek te­rítékére, hanem az Európai Parlament napirendjére is kerülhet. A magyar képviselő kezdeményezi, hogy az euró­paifórum is foglalkozzon az üggyel. Az EP szeptemberi ülésszakán szóbeli kérdést nyújt be az Európai Bizott­sághoz. Ebben javasolja, hogy tekintsék át a kényszer­hizlalásra vonatkozó uniós szabályozást, javít­sák az ezzel össze­függő állatvédelmi szabályokat, de ne akadályozzák meg a számos ország ét­kezési kultúrájá­ban szereplő tradi­cionális termék elő­állítását, ne lehetet­lenítsék el azé terü­leten dolgozó ba­romfitartókat.- Hazánknak 2013-ig kell ele­get tennie a szigorú uniós állat­jóléti előírásoknak, addig kell pótolni a hiányosságokat, s ele­get tenni az elvárt feltételeknek mondta el dr. Busák Károly megyei főállatorvos. - A fel­mentési idő hala­dék, arra szolgál, hogy a sokszor ko­moly kiadással járó korszerűsí­téseket az elkövetkező években végre lehessen hajtani. Az elő­írások pontosan szabályozzák a tartás körülményeit, a ketrecmé­reteket, s az egységnyi területre jutó állatlétszámot a szarvas- marháktól a sertésen át a mély­almos vagy ketreces tyúktartá­sig. Ezek teljesítése, kialakítása nem kis pénz, Hevesben is száz­milliós nagyságrendű költség­gel járnak majd a szükséges változtatások. A rendelke­zések még az állatszállí­tást is szabályozzák, nyolc órán túli fuvar­nál például adott esetben a légkondici­onálást is biztosítani kell az utaztatott jó­szágoknak. Ugyanakkor házi használatra He­ll vesben is inkább B! csak az idősebb vi­li______________________ déki korosztály gyakorolja ma már a libák, kacsák májért való tömését, kényszeretetését. A ki­robbant vita kapcsán Tabajdi Csaba európai parlamenti (EP) képviselő, szocialista delegáció­vezető, az EP Mezőgazdasági Bi­zottságának egyetlen magyar fő­tagja uniós fórumokon lép fel a magyar baromfitenyésztők vé­delmében. Mivel fölmerült to­vábbá az is, hogy a környezetvé­dők a német termelők érdekeit képviselik, és nem a humánus állattartást, ezért diszkrimina­tív és elfogadhatatlan, hogy a Négy Mancs csak a magyar ter­melők ellen lép fel. Az említett egyoldalú lépések esetén csak a magyar baromfite­nyésztők kerülnek versenyhát­rányba, amelyből nem az álla­tok, hanem a spanyol, francia és német versenytársak profitál­nak. A civilszervezet hazánk­ban 200 dolgozó azonnali elbo­csátását és egy több mint 1100 embert foglalkoztató vidéki vál­lalkozás fennmaradását veszé­lyezteti. Az uniós versenyjog, az esélyegyenlőség elvét is sérti az így kialakult helyzet. Végső esetben az Európai Bíróság könnyen elmarasztalhatja mind a civilszervezetet, mind a diszk­riminatív módon fellépő, döntő­en német érdekeltségű multina­cionális áruházláncokat. Támogatás a fiatal tehetségeinknek ösztöndíjasok Európa és Heves megye számít rájuk a későbbiekben is Egészségrontó gyűlölet: nyugalmat a kórházban! Folytatás az 1. oldalról Az idei, a felsőoktatásban tanu­lóknak szóló pályázat nyerteseit Varga István, az önkormányzat munkatársa kérte a megállapo­dás aláírására. Elsőként Heves Megye Európa Ösztöndíjasa 2008, az egri Cifra Judit látta el kézjegyével a dokumentumot. A Heves Megye Ösztöndíjasa 2008 címet kapták: Ballagó Éva (He­ves), Barta Zsuzsanna, Engedy Balázs Csaba, Hideg Adrienn, Jámbor Attila, Zsidai Zsuzsanna (valamennyien Eger), Cseh Dá- 1 vid (Ostoros), Domán Adrienn és | Kiss Virág (Szihalom), Dorkó J Zsanett (Egereseid), Hegedűs Ist- 1 ván, Hegedűs Sarolta (mindkét- A közgyűlés elnöke elsőként Cifra Judit Európa-ösztöndíjassal fogott kezet tő Márkáz), Juhász Anett (Hort), Juhász Mónika és Vízkeleti An­na (Mátraderecske), Kiss Niko­lett, Szaller Dávid (mindkettő Gyöngyös), Major Angelika Ka­talin (Abasár), Nagy Szilvia (Kompolt), Pusztai Eszter és Ró­nai Lívia (Szarvaskő), Simon Gá­bor és Utasi Nikolett (Istenmeze­je), Sneider Zita (Heréd).- Az ember életében sok-sok meghatározó pont lehet, s ezek közé tartozik - mint az egyik leg­fontosabb - a tanulás. Ma már az élethosszig tartó tanuláshoz igen komoly alapokra van szük­ség - mondotta és kívánt sok si­kert a friss megyei ösztöndíjas­oknak Sós Tamás, a Heves Me­gyei Közgyűlés elnöke. ■ Török Zsolt egri országgyűlési képviselő (MSZP) hétfői sajtó- tájékoztatóján arra kért min­den, a gyógyításban résztvevő kórházi dolgozót, hogy tegye­nek meg mindent azért: az eg­ri intézmény a szakembereiről, a szakmai munkájáról, ne a vi­táiról és tüntetéseiről legyen hí­res. Legyen a Markhot Ferenc Kórház a gyógyítómunka tere­pe. Ezt az elvárásukat mások is, civilszervezetek és betegek is jelezték már a honatyának, mint ahogy azt is megfogal­mazták, hogy a járulékfizető polgárnak joga van nyugodt kö­rülmények között gyógyulni.- Nem szabad azt sem elfelej­teni, hogy a gyűlölet egészség­károsító - mondotta Török, aki minden érintettet, a kórházi ve­zetést, a kórházvédőket arra kért, hogy az ellátás színvona­lával foglalkozzanak. Kérte to­vábbá, hogy az aláírókkal szemben a megfélemlítést fe­jezzék be, ne nevezzék őket árulóknak, „hospionoknak” azért, mert a családjuk megél­hetését tartották szem előtt. A képviselő megfogalmazta elvá­rásait a Hosplnvesttel szemben is: a cég tartsa be vállalásait, a hatmilliárd forintos fejlesztést, a 14. havi fizetést. A jobboldali politikusoktól azt várja Török Zsolt, hogy ne riasszanak el a megyéből újabb milliárdos befektetőt. ■ \ i I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom