Heves Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-11 / 213. szám

4 PÉNZ - PIAC KAMARA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Arany Érdemkereszt dr. Bánhidy Péternek eöer Dr. Bánhidy Péternek (képünkön), a HKIK elnöké­nek Szabó Imre környezet- védelmi és vízügyi minisz­ter az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Magyar Köztársasági Arany Érdem­kereszt kitüntetést adomá­nyozott. A Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója a vízügyi ágazatban végzett kiemelkedő szakmai, veze­tői tevékenységéért, a me­gyei ivóvízminőség-javító program kidolgozásáért és megvalósításáért kapta az elismerést. Francia tapasztalatok a megújuló energiáról Budapest Szeptember 18-19- én a főváros I. kerületében, a Fő út 17. alatt rendezik meg ait a francia-magyar üzleti, szakmai találkozót, amelyen a megújuló energiák projekt­jeit ismertetik. Energetikai kiállítás és konferencia Debrecen Szeptember 23. és 25. között a Főnix csar­nokban tartják meg a VI. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítást és Konferenciát. A rendez­vény elsődleges célja, hogy összegyűjtse az energiaipar szakembereit, szereplőit; bemutassa a piaci újdonsá­gokat, a legújabb technikai eljárásokat, eszközöket. Megválasztották az ipari tagozat küldötteit ESER A HKIK Ipari Tagozata szeptember 4-én megtartot­ta jelölőgyűlését. Fülöp László, az ipari tagozat alel- nöke beszámolt az elmúlt négy év munkájáról, amely­ben kiemelten foglalkozott az innováció, a szakképzés és az iparfejlesztés eddigi és jövőbeli feladataival. A tagozat megválasztotta a 31 küldöttet és a pótküldöttet, a lista megtalálható a kama­ra honlapján. Jó befektetés a megújuló energia spórolás Főként a vállalatoknak hozhat nagy hasznot a Nap és a Föld hője Megyénkben több ipari, kereskedelmi cég is úgy döntött, hogy napkollek­torral, talaj szondával csök­kenti energiaköltségeit. Tóth Balázs A megújuló energiaforrások hasznosítása közben a hordozó nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik vagy megújul. Az iparosítást megelőző időkben az emberiség energiael­látása főként ezeken alapult (ví­zimalmok, szélmalmok, fatüze­lés, mezőgazdasági melléktermé­kek tüzelése stb.). Most alapvető­en fűtési célú hőenergia termelé­sére, valamint villamos energia előállítására használják, s terv­ben van a jármű-üzemanyagként való felhasználásuk is. A napenergiát közvetlen mó­don három területen hasznosít­hatjuk: napkollektorokkal (fűtés­re és használati melegvíz-készí­tésre), napelemekkel az elektro­mos áram előállítására, valamint az építészetben a passzív haszno­sítással. Közvetett módon a Nap­ból származik a szél, a víz, a bio­massza és a tenger hullámainak energiája. Egyes számítások sze­rint a Föld sivatagjaira jutó nap­sugárzás egy százalékával ki le­hetne váltani az emberiség jelen­legi energiaszükségletét. A tény­legesen hasznosítható potenciál lényegesen alacsonyabb. A biomasszát energianövé­nyekből vagy növényi-állati hul­ladékokból állítják elő, így a ha­zai mezőgazdaság még sok, ez idáig kihasználatlan lehetőséget aknázhat ki. A geotermikus energia hasznosítására hazánk kiváló adottságokkal bír, me­gyénkben is számos helyen for­dul elő termálvíz, amit fürdő üzemeltetésére használnak. A feltörő meleg vizet a távhőszol­gáltatásban, de a mezőgazdaság­ban (növény-, fóliaházak, barom­fitelepek, istállók fűtése stb.) is lehetne az ember javára fordíta­ni. A hévíz egy térség komplex fejlesztéséhez (termelés, kom­munális ellátás, termálfürdő, sportuszoda) is hozzájárul. A geotermikus energia hasznosí­tása a világon mindenhol nyere­séges és környezetbarát tevé­kenység, a károsanyag-kibocsá- tás csökkentésének egyik legha­tékonyabb eszköze. A Bóta Irodaház tetejére nyolc évvel ezelőtt fölszerelt napkollektorokat a használati meleg víz előállítása mellett fűtésre is használják Az egri Bóta Irodaház Kft. ügy­vezetője, Bóta Kálmán a napener­gia kiaknázásának a híve.- A Bóta Electronic Kft. épüle­tének tetején még 15 évvel ezelőtt helyeztünk el napkollektorokat, amelyek használati meleg vizet biztosítanak. Három-négy év alatt megtérült a befektetés, majd a lakatosüzem és a Bóta Irodaház tetején is nagyobb felületen épí­tettünk ki napkollektorokat nyolc évvel ezelőtt. A napi két köbmé­ter meleg vizet fűtésre is használ­juk. Ezek a készülékek nyáron hetven, télen napsütéses időben 35-37 Celsius-fokos vizet állíta­nak elő - taglalja a szakember. ­javultak a Nemzeti Energiata­karékossági Program feltételei A változtatások visszamenőle­gesek, tehát a már beadott pá­lyázatokra is vonatkoznak. Nyílászáró cseréjére, utólagos hőszigetelésre a vissza nem té­rítendő támogatás mértéke la­kásonként legfeljebb 352 ezer forint Fűtés és melegvíz-ellátás korszerűsítésére maximum fél­millió forint nyerhető. Komplex Hazánkban rengeteg a napsüté­ses órák száma, amit ki kellene használni. Energiatermelésünk­nek csupán 3,6 százaléka szár­mazik zöld ener­giahordozókból, s 2010-re a kitű­zött célunk hat százalék. Ez az arány 2006-ban Észak-Ausztriá- ban 36-37 százalék körül volt, s két év múlva ennek a duplája származik majd a nap-, a szél-, vagy a geotermikus energiából, valamint biomasszából. Bóta Kálmán szerint Magyar- országon a törvényi kereteket kel­energiatakarékossági beruhá­zásra, a megújuló energia hasznosítására lakásonként maximum 1,2 millió forintot kapható beruházó. A 13,26 milliárd forint keretösszegű „Hő- és/vagy villamosenergia- előállítás támogatása megúju­ló energiaforrásból” című KEOP-4.1. pályázat a Buda­pesten és Pest megyén kívüli vállalkozások, költségvetési lene rendbe tenni, s nagyobb sze­repet kellene az elterjesztésben játszania az államnak, ezzel pe­dig új munkahelyek is létrejönné­nek. Példának hozta föl Német­országot, ahol a szolárcellák által termelt áramot húsz évig kötele­sek átvenni a szolgáltatók, mégpedig az erőművi ár négyszereséért. A napelemek telepítését a bankok kedvező konstrukciójú hitelekkel támogatják. A villamosmérnök a jövőben több időt szentel majd a napenergia népszerűsítésének, s szervek és nonprofit szerveze­tek számára áll rendelkezésre az év végéig. Támogatják meg­újuló bázisú szilárd tüzelű anyag előkészítését, biomasz- sza-felhasználást, biogáz-terme­lést és -felhasználást, a nap-, víz-, geotermikus, szélenergia hasznosítását, megújuló ener­giaforrásokat hasznosító kö­zösségi tävßtö rendszerek ki­alakítását, korszerűsítését. esetleg új vállalkozásba is kezd ezen a téren. Mint mondja, nyug­díjba vonulása után kicsit pihen, de utána új kihívásokat keres. A folyamatosan dráguló gáz miatt a geotermikus energia hasznosítása mellett döntött Sós István. A Hatvani székhelyű Su­zuki Sós autókereskedés-hálózat tulajdonosa négy évvel ezelőtt fogott bele a hőszivattyús rend­szer kiépítésébe.- Akkoriban elég jó konstruk­cióban támogatta volna az állam az energiatakarékossági beruhá­zást - említi meg -, majd a ked­vezmény megszűnt, de az épít­kezést folytattuk. Kiderült, így is megéri a befektetés, hiszen 40 százaléknyi gázt spórolunk meg. A földgáz azóta is folyamatosan drágul, tehát a beruházás egyre inkább hasznosnak bizonyul. Azóta a hatvani telephelyünkön kívül Bagón és lászberényben is üzembe helyeztünk egy-egy hő­szivattyús, talajszondás fűtési rendszert. A megtérülési idő 5-7 év körül alakul, a vállalatoknak biztos, hogy hasznot hajt. Télen, kemény mínuszokban kell egy kis rásegítés, amely elektromos energiát igényel, ám ez a költség elenyésző. Pályázati támogatás az új energia otthoni és vállalati felhasználására ■ Az iparosítást meg­előző időkben az em­beriség energiaellátá­sa főként megújuló forrásokon alapult. Geotermikus klasztert alakítottak földhő-energia A szakma képviselői közül többen is ellátogattak Izlandra Ki kell cserélni a tévét a fogyasztó panaszára A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) kezdemé­nyezésére az Észak-magyaror­szági Régióban működő, vala­mint budapesti székhelyű cégek részvételével „Geotermikus ka­pacitások, technológiák kihasz­nálását, alkalmazását célzó klaszter” létrehozására és mű­ködtetésére írtak alá a közelmúlt­ban megállapodást. Döntően a Miskolc-Mezőkövesd-Eger-Füz esabony-Gyöngyös térségében működő vállalkozások kezdemé­nyezték a Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamaránál a szo­rosabb együttműködést. Szándékuk szerint a klaszter a régió - kiemelten Heves me­gye - geotermikus lehetőségei­nek feltárására, hasznosítására, a gazdaság energiahatékonysá­gának fejlesztése érdekében jött létre, mégpedig vállalkozások, tudáscentrumok, hatóságok, civil szervezetek rész­vételével. A HKIK egyhe­tes tanulmány­utat szervezett Izlandra. A Norvég Alap többsé­gi támogatásával augusztus 31- e és szeptember 7-e között tízen látogattak a gejzírek földjére, hogy ott tanulmányozzák a geo­termikus energia felhasználha­tóságát. A résztvevők elsősorban a kamara által koordinált klaszter tagjai voltak, olyan cé­Izlandon a lakások kilencven száza­lékának melegét geotermikus távfű­tés biztosítja. gek, amelyek jelenleg is a hőszi­vattyús fűtési, hűtési, melegvíz­szolgáltatási rendszerek terve­zésével, kivitelezésével foglal­koznak, illetve ter­vezik tevékenysé­gük bővítését e megújuló energia- forrás hasznosítása terén. Megyénkből a Habbeton Kft., a Green XXI. Kft., az Öko-Park Hungary Kft., az EVAT Zrt., a He­ves Megyei Vízmű Zrt., a Mecset Mérnöki és Szolgáltató Tervező Kft., Budapestről a HGD Kft., Miskolcról pedig a Geokomplex Kft. egy-egy képviselője vett részt a tanulmányúton. A kiuta­zók az egyhetes program során erőműveket, valamint több, a geotermikus energia felhaszná­lásában érintett céget látogattak meg, s gyűjtöttek hasznos ta­pasztalatot az izlandi szakembe­rek évtizedek során kifejlesztett technikai megoldásaiból. A kül­döttség részt vett a 11. Nemzet­közi Távfűtési és Hűtési Szimpó­ziumon is. Az Izlandi Nemzeti Energeti­kai Ügynökség adatai szerint 2007-ben a szigetországban 12 ezer gigawattóra volt a kitermelt hőenergia. Ennek 70 százalékát a vízből, közel 30 százalékát pe­dig geotermikus energiából nye­rik. A lakások kilencven száza­lékának melegét geotermikus távfűtés biztosítja. ■ A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a fogyasztóvéde­lemről szóló 1997. évi CLV. tör­vény 36. § (2) bek. szerinti jogo­sultsága alapján az alábbiakat hozza nyilvánosságra: A Heves megyei gazdasági ka­marák mellett működő Békéltető Testülethez forduló fogyasztó pa­nasszal élt az Electro Computer Zrt (3300 Eger, Rákóczi út 100.) gazdálkodó szervezet ellen. A fo­gyasztó kérte kötelezni az Electro Computer Zrt. gazdálkodó szer­vezetet, hogy az általa vásárolt te­levíziókészüléket cserélje ki. A testület a fogyasztó pana­szát alaposnak találta, és aján­lás formájában úgy határozott, hogy az Electro Computer Zrt. 15 napon belül a fogyasztó által vett televíziót hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező új készülékre cserélje ki. A testület határozata a fogyasztóvédelem­ről szóló törvény 32. § a.) pontja szerinti ajánlás. A fogyasztó a teljesítési határ­idő leteltével közölte, hogy a gaz­dálkodó szervezet a békéltető testület határozatának nem tett eleget. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 36. § (2) bek. alapján jelen nyilvános köz­lemény célja, hogy a televíziót vásárló fogyasztókat a fentiekről tájékoztassa. ■ Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara AZ OLDAL A HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA, VALAMINT A KIADÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL JELENT MEG. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom