Heves Megyei Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-11 / 187. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ Leleszi Nyár: színes műsorral és palóc étellel is várják a vendéget Többen használták a sztrádát forgalom A 25-ös út egri szakaszán 16-17 ezer autó közlekedik naponta Tarnaleleszen augusztus 16-án, szombaton rendezik meg a Le­leszi Nyár elnevezésű program- sorozatot, amelyre nemcsak a helyieket és a környékbelieket várják, hanem a község külföl­di testvértelepüléseinek delegá­cióit is. Délelőtt kilenc órától lovas hír­nök hívogatja a lakosságot a helyszínre, az általános iskola udvarára. Déltől palóc és vadéte­leket kóstolhatnak jelképes áron a résztvevők, amelyeket a hely­színen készítenek. Délután két órától kulturális műsor kezdődik, amelyen fellép­nek az oktatási intézmények művészeti csoportjai, valamint a helyi és a szomszédos hagyo­mányőrző együttesek. Ezt köve­tően kerül sor az Általános Mű­velődési Központ névadó ünnep­ségére. Az intézmény Utassy Jó­zsef Kossuth-díjas költő nevét vi­seli majd, aki személyesen is je­len lesz az aktuson. A délután folyamán a község vezetői aláírják a testvértele- pülési megállapodást a szlováki­ai Lelesz vezetőivel, majd a Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar koncertezik. Ezt követően Hor- várth Ferenc és Nádassy Erika színművészek adnak műsort. A gyermekeket a délután folyamán ugrálóvár és arcfestés várja. A nap a kilenckor kezdődő Republic-koncerttel zárul. ■ Gázömlés miatt volt riadalom a Töviskes téren Vasárnap délben gázömléshez riasztották az Egri Hivatásos Ön- kormányzati Tűzoltóságot. A vá­ros északi lakótelepén, a Töviskes téren egy 63 milliméter átmérőjű vezetéket vágott át egy munkagödröt ásó gép. A gáz há­rom bar nyomással - fülsiketítő zaj kíséretében - áramlott a sza­badba. A tűzoltóság és a rendőr­ség a mentés idejére lezárta a környéket. A kedvező széljárás miatt csak öt lakót kellett a kör­nyező épületek elhagyására kér­ni. A közelben lévő több, tízeme­letes házból nem kellett kitelepí­teni az ott élőket. Az ömlést a szolgáltató fél óra elteltével szüntette meg. ■ Az M3-as autópálya me­gyei szakaszán 2007-ben tizenhat százalékkal több gépjármű közlekedett na­ponta, mint egy évvel ko­rábban. Tóth Balázs A Magyar Közút Kht. közzétette a 2007-es forgalomszámlálás előzetes adatait. A forgalom vo­lumenét országosan egységes rendszerben, automatikus számláló berendezésekkel, vala­mint kézi számlálásokkal hatá­rozzák meg, az adatokat pedig egy matematikai forgalomszám­láló módszerrel dolgozzák fel. Az eredményeket évenként kiad­ványban teszik közzé, ezzel biz­tosítva a fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési tevékenységekhez szükséges információkat. Ezek ismerete fontos a tervezők szá­mára, de a környezetvédelem, a beruházók, a reklámszakma és a turizmus szempontjából is lé­nyegesek. Heves megyében kö­zel ezerkétszáz kilométeres köz- úthálózaton számlálják meg a közlekedésben részt vevőket. - Az országos átfogó keresztmetszeti számlálást ötéves ciklusokban, úgyne­vezett gördülő rend­szerben végzi a Ma­gyar Közút Kht., az­az az úthálózat egy- egy adott kereszt- metszetéről leg­alább ötévenként van pontos, mért számadatunk - fejti ki Simon Lajos, a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Igazgatósá­gának forgalomtechnikai és ke­zelési osztályvezetője, valamint Varga Béláné, forgalomszámlá­lással foglalkozó munkatárs. Az interneten közzétett kiad­vány tartalmazza az Állami Autópályakezelő Zrt. által üze­meltetett gyorsforgalmi utak ada­tait is. Eszerint az M3-as autópá­lya megyei szakaszán a jármű­vek átlagos napi száma 2006-hoz képest ló százalékkal nőve 28 ezer 640-re emelkedett, az egységjárműszám pedig 18 szá­zalékkal 36 ezer 585-re ugrott. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a teherautók már inkább a sztrádát választották. A megyei autópálya-szakaszon átlagban Az elmúlt esztendőben 2006-hoz képest mintegy harmadával több teherautó választotta az M3-as autópályát. Képünk illusztráció. ■ A legforgalma­sabb útszakasz Egerben talál­ható: a 25-ös fő­út Külsősor úti kereszteződés­nél naponta át­lag közel 22 ezer egységjár­művet regiszt­ráltak. naponta 2700 nyerges vontató haladt keresztül, amely harminc százalékkal több az egy évvel ko­rábbi adatoktól. Harmadával emel­kedett a pótkocsis teherautók, vala­mint közel hatvan százalékkal a nehéz tehergépkocsik szá­ma is. Személyautó­ból tizenkilencezer darab közlekedett naponta az M3- ason. A legnagyobb forgalom egyébként a Hatvan és Aszód közti szaka­szon volt, de tehergépkocsikból több közlekedett Gyöngyös kör­nyékén is. Kisteherautóból Hat­van és a megyehatár, valamint Kál körzetében volt a legtöbb. A különböző becsatlakozó utak miatt egy város átlagos forgalmát meghatározni lehetetlen, annál is inkább, mivel az érkezők egy ré­sze más irányban folytatja útját, másik részének pedig az adott te­lepülés jelenti a célt. Ezért a to­vábbiakban az egyes utak legna­gyobb forgalmú szakaszait ismer­tetjük, egységjármüvekben. Ez egy, a közútkezelő által alkalma­zott index, a különböző járműfaj­ták így 0,3 és 2,5 közötti szorzó­val rendelkeznek. A települési listán nincs nagy meglepetés, a legforgalmasabb útszakasz Egerben található: a 25-ös főút átkelési pontján, a Külsősor úti kereszteződésnél naponta átlagosan közel 22 ezer egységjárművet regisztráltak, de az egész városi szakaszon át­A legforgalmasabb megyei útszakaszok Út Település Egység- Teher­jármű (db) autó (db) 25 Eger 21975 663 3 Hatvan 18626 937 3 Gyöngyös 14964 1331 2501 Eger 13885 894 2504 Eger 12185 389 33 Füzesabony 12107 1265 21 Lőrinci 10 511 1156 21 Hatvan 9234 788 24 Gyöngyös 8 948 434 25 Kerecsend 8489 542 FORRÁS: MAGYAR KÖZÚT KHT. lagban 18-20 ezer volt ez a mu­tató. A kamionforgalom azonban nem itt, hanem egy kilométerrel följebb, a Koháry úton volt a leg­nagyobb: egy nap 1600 teher­gépkocsi haladt át a mérőpon- ton. A főutak az autópálya meg­léte ellenére még mindig nagy forgalmat bonyolítanak le, fő­ként a nagyobb városokban, így Hatvanban és Gyöngyösön, ahol a helyi közlekedésben is nagy szerepet játszanak. Hatvanban a legforgalmasabb helyen 18 ezer hatszáz, Gyöngyösön pedig 15 ezer egységjármű került a sta­tisztikába, ám, míg az előbbiben ezertől kevesebb, addig utóbbi településen 1300-tól is több te­hergépkocsi közlekedett az úton. A városokból kivezető különbö­ző összekötő utakon naponta 7-10 ezer jármű vonult el tavaly. Ahol csupán hétpercenként suhan el valaki a LEGCSENDESEBB helynek He­ves megyében - az évi átlagos napi forgalmat tekintve - a Kömlőt Tamaszentmiklóssal összekötő 3211-es út bizo­nyult, ezt egy nap leforgása alatt átlagban 208 jármű használja. Hasonlóan ritkán találkozni autóval még Sírokban a kőkútpusztai be­kötőn (346 jármű), valamint a Detkről Kápolna felé ka­nyargó 2420-as úton (379), il­letve az Apóról Rózsaszentmártonba vezető 2404-esen (417), valamint a Kékestetőre tartó aszfaltcsí­kon (483). A leggyakrabban Tarnamérán, Sarudon, Hat­vanban, Hevesen és Tamaörsön lehet találkozni kerékpározókkal. A tízezer egységjárműves lé­lektani határt Egerben még a Kistályai út (13 ezer 885), a Ma­lom és Tetemvár utak (12 ezer 185), a Füzesabony melletti 33- as főút (12 ezer 107), valamint a Lőrincit elkerülő 21-es főút ( 10 ezer 511) lépte túl. A kisebb települések közül a főutak mellett fekvőket sújtja leg­inkább a nagy személygépjár­mű- és teherforgalommal járó füst és a zaj. A legrosszabb dolga a kereçsendieknek van. Akik a 25-ös mellett laknak, azok több, mint 7300 jármű - köztük több, mint félezer teherautó - dübör­gését hallgatják, de nincsenek irigylésre méltó helyzetben a 3- as út mellett élők sem, nekik ezerrel kevesebb jármű, de alig kevesebb teherkocsi jut. A 33-as főközlekedési úttól a dormán- diak szenvednek leginkább (7500 egységjármű naponta), de kijut belőle a besenyőtelkieknek (6600) és a poroszlóiaknak (6500) is. Tenken a 31-es út biz­tosítja a mindennapi kipufogó­gázt: a községen 24 óra leforgása alatt ötezerkétszáz jármű halad át, s majd’ minden ötödik teher­autó. Ezen az úton Hevesen is ha­sonló a helyzet. Lőrinci főutcája tartozik még a mozgalmasabb út­szakaszok közé a maga 4200-as egységjármű-forgalmával. Bormustra lesz a Dobó téren gál tibor Emlékparkot és szobrot is avatnak Egerben Magasak az energiaszámláink villany és gáz A lakosság és az ipar is sokat fizet Immáron hatodik alkalommal rendezi meg a hét végén a Felső­magyarországi Bormustrát az Eg­ri Bormíves Céh. A Bikavér-ünnep mellett a másik legjelentősebb eg­ri nyári borászati rendezvénynek számító regionális Bormustra helyszíne ugyancsak a Dobó tér lesz, a programot pénteken 17 óra­kor Habis László, a megyeszék­hely polgármestere nyitja meg.- Az Egri, a Mátrai és a Toka­ji Borvidék mellett ezúttal Eger két testvérvárosából, így a né­metországi Esslingenből és a cseh Kutna Horából is lesz egy- egy kiállítónk, így összesen 22 pincészet mintegy kétszáz borát, illetve egy étterem ételkülönle­gességeit kóstolhatják meg azok, Simkó Zoltán: - Idén Esslingenből és Kutna Horából is jönnek kiállítók akik pénteken, szombaton és va­sárnap kilátogatnak a Dobó tér­re - jelentette ki Simkó Zoltán, a szervező céh titkára. Hozzátet­te: mindhárom nap délután négytől éjfélig várják a borbará­tokat, akik színvonalas produk­ciókra is számíthatnak estén­ként. Szombaton 21 órakor pél­dául az egri Kerekes Band ad koncertet, vasárnap 19 órától pe­dig a pécsi Vivát Bacchus! ének- együttes lép színpadra. Az idei Bormustrához ugyan­akkor egy külön program is kap­csolódik, hiszen az idén lenne öt­venéves Gál Tibor, a borfesztivál egyik ötletgazdája. Rá emlékezve avatják fel 14-én, csütörtökön dél­előtt 11 órakor a Ráckapu téren kialakított Vincellér emlékpar­kot, majd ló órakor az Egri Borok Gyertyás Háza előtti kis téren fel­állított Gál Tlbor-szobrot. Az ün­nepség szervezője, az Egri Borba­rát Hölgyek Társasága mindkét eseményre várja az érdeklődőket. A nap végén a Gárdonyi Géza Színházban Gál Tibor-emlékes- tet tartanak. ■ Folytatás az első oldalról A háztartások helyzete ezzel együtt még kedvező is lehetne, hiszen a villanyszámla értéke csak a tizenhetedik az unió tag­országai közül. Azonban erről a pénztárcák mást mondanak, lé­vén a lakosság vásárlóerejét te­kintve ez az összeg a negyedik legmagasabb. Az áramdíj több mint negyedét hazánkban az adók teszik ki. A dánoknál a fel­használt villamos energia ára 57 százaléknyi adót tartalmazott, ennek megfelelően náluk volt a legdrágább az áram, de a fize­téshez mért rangsorban is ötö­dikek lettek. A legolcsóbban egyébként a bolgárok és a litvá­nok fogyaszthatják az elektro­mos energiát, a legkönnyebben azonban a finnek fizetik ki a számlát. Utóbbi or­szágban nagymér­tékben használják ki a megújuló - fő­leg vízi - energiát. A magyar villamos ellátást a paksi atom-, s a nagy hő­erőművek - köztük a jelentős, 13-15 százalékkal részesedő Mátrai Erőmű - termelése mel­lett behozatalból is biztosítják. Az ipari fogyasztók - akár­csak a gáz esetében - az áramért is a nyolcadik legmagasabb ősz- szeget fizették, a vissza nem igé­nyelhető adók pedig a végösszeg 12 százalékát tették ki, amely az unióban az ötödik legnagyobb­nak tekinthető. Októberben és jö­vő januárban egyéb­ként tovább emel­kedhet a gáz ára, első nekifutásra nem ki­zárt, hogy akár tíz százalékkal. A me­gyei iparosok - köz­tük a pékszakma képviselői - már így is küzdenek a magas árakkal, s ha az emeléseket nem tudják to­vábbhárítani, rosszabb helyzetbe kerülnek. A lakosság terhén az al­ternatív megoldások enyhíthetné­nek, az egyszeri nagyobb beruhá­zás szükségessége azonban soka­kat gondolkodóba ejt. ■ ■ A lakossági vá­sárlóerőt tekint­ve a negyedik legtöbbet fizet­jük az áramért az unióban. ( t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom