Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-21 / 169. szám

2008. JÚLIUS 21.. HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP EGER, BELAPATFALVA ES KÖRZETE Kerékpárokkal és túravezetővel az ősi mesterségek nyomában A Bükki Nemzeti Park Igazgató­ság (BNPI) vasárnap kerékpártú­rát szervez „Ősi mesterségek nyo­mában” rímmel. A program ré­sze a havonta egy alkalommal megrendezendő „Barangoló” te­matikus túráknak. Ez alkalommal Répáshutáról Bükkszentkeresztre kalauzolják a biciklistákat. Felkeresik a répáshutai régi temetőt és az egy­kori üveghuta-település rekonst­rukcióját a Gyertyán-völgyben. A Lófő-tisztáson át érkeznek Bükkszentkeresztre, ahol megte­kintik IV. Béla emlékművét, majd a Boldogasszony-köveket. Felke­resik az Üveghuta Múzeumot, a település legöregebb házát, a ba­rokk templomot, a mészégető ke­mencéket és a gyógynövényes kertet A két falu lakosai mesél­nek majd a Huta-települések tör­ténetéről, s a mészégetés mester­ségébe is bepillantást engednek. A túrára családokat, kisebb lét­számú csoportokat, s persze egyéni érdeklődőket is várnak. A kerékpárral nem rendelkezők kedvezményesen bérelhetnek bi­ciklit, amennyiben igényüket jú­lius 24-ig jelzik az intézményben. A túra az igazgatóság szakve­zetőjével 27-én 9.45-kor indul a répáshutai tájháztól. A kirándu­lás tervezett időtartama 6 óra - tájékoztatott Bíró Barbara, a BNPI munkatársa. ■ Tavaszy Józsi bácsi megríkatta szül ____ A 86 éves Tavaszy Józsefet sokan ismerik Egerben. Ha teheti, meg­örvendezteti a közönséget. A re­pertoárjában több mint ezer dal szerepel, a nép- és műdaloktól az operaáriákig. A közelmúltban meghívta az erdélyi Szászrégenben élő 90 éves nővére, látogasson el a szü­lőföldjére. Az idős ember felesé­gével együtt felkerekedett. De ha már otthon volt, kapcsolatai ré­vén Szebenben, a belvárosi refor­mátus templomban műsort adott. Az istentiszteletet követően hat dallal lepte meg a hallgatóságot. Nem maradtak szárazon a zsebkendők. S bár a templomban nem szokás tapsolni, ez alkalom­mal kivételt tettek. ■ I I I ,'V/J A Képzelhető, hogy mennyit kellett a bronzkorban küszködniük az asszonyoknak, míg ezen a kövön kézi erővel megőrölték a gabonát Az ősemberek nyomában régészet Titokzatos tárgyak kerülnek elő a Bükk barlangjaiban Szemre nem egyéb, mint egy lapos kő. Épp olyan, mint egy modern ház lá­bazati díszének egyik ele­me. Pedig gabonát őröltek rajta a bronzkorban. Négyessy Zita- Szilvásvárad a világ egyik leg­fantasztikusabb helye - bizony­gatja Regős József. Eszünkben sincs ezzel az állítással vitatkoz­ni, valóban meseszerű a telepü­lés. De a nyugdíjaskorú barlan­gász mégis szükségét érzi, hogy megerősítse kijelentését. Példaként említi, hogy itt már (nem tévedés!) 200 ezer évvel ez­előtt is laktak. Ezt bizonyítja pél­dául az a szakóca, vagyis marok­kő, amit nem is az ősember, in­kább az előember használhatott a vadászatainál. A Bükk különö­sen gazdag őstörténeti emlékek­ben. Akár a világörökség része is lehetne. Talán ezért is választotta tíz év­vel ezelőtt lakhelyéül Regős Jó­zsef a települést, otthagyva a fő­várost. Közelében akart lenni kedves barlangjainak, amelyeket ifjú kora óta lelkesen kutat. Szin­te hihetetlen, de a Blikkben több mint ötven barlangban találtak régészeti anyagot. Az istállóskőiből került elő a világ legrégibb fuvolája, továbbá olyan csont ékszerek, amelyeket - vél­hetően - viselőjük párja ügyesen kifúrt. Bizony sokat küszködött, hogy a szíve választottjának ked­vére tegyen. Akkoriban ugyanis nem állt rendelkezésére egyéb eszköz, mint egy éles kő. Ezzel vágtak hajat és körmöt is, s aki nem szerette az ál- lán a dús bozontot, kőpengével borot­válkozott. A barlangász gya­korta vezet túrákat, elviszi a látogatókat olyan területre, aho­vá csak engedéllyel szabad be­lépni. Az erdei iskolások ámulat­tal hallgatják a korosztályuknak megfelelő meséket, történeteket. Az idén csaknem ötszáz gyereket nyűgözött le előadásaival az ős­kort idéző foglalkozásokon. A hallgatóság divatjamúlt, rej­télyes hangzású szavakkal is megismerkedhet. Mert ugyebár ki használ manapság fibulát? A Szinte hihetet­len, de a Blikk­ben több mint ötven barlang­ban találtak ré­gészeti anyagot. válasz egyszerű: kevesen, vi­szont ha tudjuk a jelentését - biz­tosítótű -, úgy elég sokan. Ezzel, vagyis a fibulával tartották ma­gukon az őskorban gomb és cip­zár híján a ruházatot. A lópatkó közis­merten szerencsét hoz. Képzelhető hát az öröm, amikor a barlangkutató ökör­patkót talált. A szik­lás terepen elkopott volna az őskori iga­vonók patája, ezért nem nélkü­lözhették a fémből készített se­gédeszközt. Regős József 17 évesen kezdett barlangászkodni egy olvas­mányélménye hatására. Eleinte csak a kaland vonzotta, aztán már a feltáró kutatás is. Bekap­csolódott Répáshután egy ása­tásba, s ott végképp „megfertő­ződött”. Nem csoda, a barlangok Kitüntetéssel ismerték el a munkáját A közelmúltban - miként er­ről már lapunkban is hírt ad­tunk - a Magyar Régészeti Örökségért bronzérmet vehette át kitüntetésként Regős József. Ezzel ismerték el a Bükk hegy­ség őskori emlékeinek megőr­zése terén szerzett elévülhetet­len érdemeit. Csaknem há­romszáz barlang leírása Jüz& dik a nevéhez. Egyebek mellett részletesen felmérte a szilvás­váradi Kelemen-széke és a dédesi Verebce-vár őskori föld­várait és földműveit. Filmek, ismeretterjesztő anyagok készí­tésével, elő­adásokkal járult hoz­zá az ősem­berkutatás népszerűsí­téséhez. mindig új és új titkokat árulnak el. Fiatal emberként gyárban dolgozott, aztán a hobbiból szer­zett ismereteit hasznosítva, alpin-technikával felújításokat vállalt. Hosszú éveken át csak a szabadidejét szentelhette a bar­langokra, aztán miután elkészí­tette e témakörben a szakdolgo­zatát, már megbízást is kapott. Ezután, 2004-ben bekapcsoló­dott a miskolci Avason a lelet­mentő ásatásba. Hihetnénk, az ilyen életforma előbb-utóbb kiváltja a család, el­sősorban a feleség haragját. Regőséknél más a helyzet. Az asszony rendszeresen elkísérte a férjét. Az első kislányuk még nem volt kétéves, amikor már vitték magukkal. Nem meglepő, hogy a második kislánynak is ez volt a természetes. Most már az unokák következnek: a hétéves Liliké alig várja, hogy útra kel­hessen a nagyapával. Pannika még csak hét hónapos, de már ő is beleszimatolt a barlangok le­vegőjébe. Regős József azt mondja, hogy - kellő szakértelemmel - ve­szélytelenebb ezekben közlekedni, mint Bu­dapesten a Nagy­körúton. Igaz, fia­talként sikerült neki is eltörnie a lábát, pár évvel ezelőtt pedig a bordája látta kárát a szenvedélyének. HIRSAV Új ravatalozót építtetne jövőre az önkormányzat novai Ravatalozó építését és ezzel együtt a temető mellet­ti parkoló bővítését tűzte ki célul az önkormányzat. A ki­vitelezés költségeihez támo­gatást szeretnének. Benyúj­tották a pályázatukat az Észak-magyarországi Opera­tív Programra, amit be is fo­gadtak, a hiánypótlás folya­matban van, várják a pozitív elbírálást. Mintegy 90 millió forintot remélnek, a szüksé­ges önrészt a település költ­ségvetéséből biztosítják. Intézményfelújítás a tanév kezdetére EGERBAKTA Tempósan zajlik a településen a nyári kar­bantartás. A közhasznú munkások csinosítják az óvodát, az iskolát és az idő­sek napközi otthonát. Kívül-belül tatarozzák az épületeket. A költségeket a felújítási alapból az önkor­mányzat vállalja. Mind több látnivalót kínálnak a Tájpincében ostoros A Hagyományőrző és Nyugdíjas Klub újabb gyűjtést rendezett, hogy a Tájpincében még több tár­gyat mutathassanak meg a látogatóknak. A felhívásuk­ra ismét érkeztek szép és patinás holmik. Kaptak töb­bek között egy húsvágó deszkát, amit még az 1800- as években kézzel faragott egy helybeli ember. Továb­bá cserépedények, tányérok is gazdagítják a kincseiket. A kiállításuk állandóvá vált. A polgármesteri hivatalban vagy Szekszárdi Lajosné klubvezetővel egyeztetve bármikor kinyitják a pincét az érdeklődők előtt. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY FENTEK 6YÖN6YÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita. negyessytaaxelsprmger.hu Kiállítás lett a korábbi ismeretségből noszvaji nyár Tornaijai amatőr művészek alkotásai láthatók a településen Tizenegy település tartozik a szlovákiai Sajó menti Kistérség­hez, amelyhez Noszvaj testvérfa­luja, Méhi is tartozik. Korábban ennek a kapcsolat­nak a révén ismerkedett meg egymással a térségi központ, Tornaija városi hivatalának a vezetője és Noszvaj polgármes­tere. Szajkó Béla és Bóta Géza akkor felvetette, hogy érdemes lenne bevonni ebbe az ismeret­ségi körbe a két település lakos­ságát is. A gondolat most vált valóság­gá, amikor is a noszvaji oktatási központban kiállítás nyílt hat tornaijai festő alkotásaiból. A Nyári Esték rendezvénysorozat részeként állította ki sajátos han­A portrék és tájképek augusztus 3-ig tekinthetők meg a helyszínen gulatú képeit dr. Cselényi Ár­pád, Polomsky Dusán, Varga Géza, Benicky Tibor, Horváth Árpád és Nagy Dániel. Az ese­ményen a helybelieken kívül számos üdülővendég is megte­kintette a tárlatot, amelynek ké­pein mind a határon túli táj egy- egy szép részlete, mind a már- már absztraktba hajló művészi látomás felvillan. A két települési vezető egy­aránt utalt a kulturális kapcsola­tok fontosságára, s a további együttműködés lehetőségeire. Érdeklődésünkre Bóta Géza pol­gármester elmondta, gondolkod­nak azon, hogy miként viszonoz­hatnák az augusztus 3-ig nyitva tartó tárlatot Tornaiján. ■ Sz. I. A magyarnóta-énekesek újabb Guinness-rekordja Eddig 37 órányi magyarnóta- éneklés volt a világrekord, most a napokban sikerült ezt megdönte- ni. Hihetetlen, de a produkció lel­kes tagjai 42 órán át fújták a nó­tát, s ezzel megdöntötték a koráb­bi Guinness-rekordot. Egerből Tájti Tibor és felesége, Marika utazott a Békés megyei Nagyszénásra, hogy a művelődé­si ház színpadára állhassanak. Az ország minden tájáról - Nagy­kanizsától Hajdúnánásig - érkez­tek csatlakozni vágyó fellépők. A stopper-órát június 11-én, pénte­ken 20 órakor indították el, s 13- án, vasárnap 14 órakor nyomták le. A köztes időben szakadatlanul daloltak. Marika elmondta, hogy egy-egy énekszám között maxi­mum 30 másodperc telhetett el. Épp csak ittak egy korty vizet, s folytatták. Nem kórusban, hanem egyénileg álltak a színpadon. Amikor valaki elfáradt, azonnal átvette másvalaki a stafétabotot. Akadtak köztük hivatásos előadó- művészek, de a többségük ama­tőr énekes volt. Az asszony harminc, a félje en­nél is több dallal készült. A házas­pár Egerben az Ezüstidő Szabad­idős Egyesületet erősíti, s társul­tak az Életet az Éveknek idősko­rúak országos baráti köréhez is. Itt értesültek Kerekes Katalin énektanáruktól a lehetőségről. Egyetlen bánatuk, hogy hazánk­ban nem lett visszhangja a re­kordnak. ■ í k f \ a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom