Heves Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-19 / 168. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 19., SZOMBAT Támogatási pénzhez jutott a pályázók nagy többsége Egyre nő az igény a biotermékre növénytermesztés A hagyományos gazdaságok kevesebb vegyszert használhatnának Támogatásért benyújtott pályázati kérelmekről döntött tegnap Miskolcon az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉMRFT) - közölte a Hírlappal Sós Tamás, a testület al- elnöke. Az önkormányzati fejlesztésekre projektenként húszmillió forintot biztosítanak. A céljellegű előirányzatra beadott 35 Heves megyei pályázat 93 százalékát támogatta is a tanács. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében az elérhető pénzforrás több mint 1,7 milliárd forint. Szűkebb hazánkból 25 ön- kormányzat pályázott, s mindegyik, amely megfelelt az elvárásoknak, kapott segítséget. A területi kiegyenlítést szolgáló előirányzat 29 Heves megyei pályázata közül 85 százalék részesül támogatásban. Az önkormányzati belterületi közutak burkolatfelújításának segítése iránt Hevesből befutott 55 kérelem 70 százaléka kap pénzt. Eldőlt, hogy az ÉMRFT Eger és Abasár kérelmét támogatólag továbbította a központi tartalék- kerethez. A „Nem mondunk le senkiről” című program a leghátrányosabb kistérségek, nálunk a dél-hevesi felzárkóztatását szolgálja. Ennek keretében 2009-2013 között 27 milliárd 431 millió forint értékben támogathatók ilyen projektek. ■ Leomlott fal: munkavédelmi vizsgálat Indult A regionális munkavédelmi felügyelőség is vizsgálatot indított az egri Kistályai úti baleset ügyében. Mint azt Szabó József igazgatóhelyettestől megtudtuk, munkások egy épület felhúzásán dolgoztak a területen található partfal tövében. A partfal és az épület közötti űrt homokkal akarták kitölteni, amelyet az előbbi tetején halmoztak fel, túl közel azonban annak széléhez. A homok megindult, s a frissen rakott falra borulva ledöntötte a téglákat, amelyek az ott dolgozó férfira estek. Bár a munkavédelmi törvény ebben az esetben nem kötelezi a hatóságot, mégis az ügy kivizsgálása mellett döntöttek. ■ A magyar alapanyagot külföldre viszik, ám itthon is egyre többen vásárolnak bioélelmiszereket. Az ár azonban még sokakat visszatart. Tóth Balázs Egyre több gyógynövény-szaküzlet polcain találni bioélelmiszereket, például liszteket, lekvárokat. Képünk illusztráció. Van egy réteg, aki szereti, keresi a bioélelmiszereket, azonban sokuk - a hagyományos élelmiszerekhez képest - még meglehetősen drága. A legkülönbözőbb termékek, húskészítmények, befőttek, zöldséglevek, teák, szószok és édességek sorjáznak a bioboltok polcain, de a gyógynövényüzletekben is megtalálhatók az alapvető cikkek, mint például a lisztek, szójaké- szítmények. A teljes kiőrlésű lisztek, biolekvárok ára kettőnégyszerese a legtöbb boltban g kínált hagyományos áruknak. - % Leginkább azok vásárolják a bio- 2 termékeket, akik egészségesen £ szeretnének táplálkozni, vagy akiknek valamilyen egészség- ügyi problémájuk van. Pedig mindenkinek ajánlott lenne a fogyasztásuk, mert ezeket rendszeresen ellenőrzik, s valóban vegyszermentesnek kell lenniük - fejti ki Sonkodi Péterné, az egyik egri gyógynövény-szaküzlet vezetője. Nemcsak a tésztafélék, szója- készítmények tartoznak a bioélelmiszerek kategóriájába, hanem a különböző édesítőszerek, nassolnivalók is. A gyöngyösi Neera Mintaboltban is a biotermékek iránt megnövekedett keresletről számolnak be, mint mondják, ez országos tendencia. A méregtelenítő, salaktaAZ unió agrárminisztereiből álló tanács a múlt hónapban fogadta el a növényvédő szerek piacra viteléről szóló rendelet tervezetét, amelynek megszavazásától hazánkon kívül Nagy- Britannia, Írország és Románia is tartózkodott. Ez a jogszabály a korábbihoz képest kib& vitette azt a listát, amely a felhasználható növényvédő szereket tartalmazza, azonban a ma alkalmazott (régi) növényvédő szerek jelentős részét újakra kellene cserélni. A vállanító kúrák mellett fontosnak tartják a reformélelmiszereket is, amelyeknek legfőbb előnyük, hogy nem terhelik a szervezetet. Ez utóbbit egyre többen ismerik föl, s élnek is velük. Fajcsák János tapasztalatai szerint Heves megye fehér folt az ökogazdálkodás térképén. A füzesabonyi gazda hat esztendeje kóstolt bele a biotermelésbe, három éve pedig teljesen erre a módszerre váltott: jelenleg hetven hektár földet művel meg. Igaz, az előírások szigorúak a vetésforgót tekintve is. A föld egy része gyepterület, egyes parcellákon pillangós növényeket tertoztatások kedvezhetnek a genetikailag módosított növények termelőinek, így néhányon az ő lobbijukat sejtik a háttérben. A tervezet szerint az unió területén a hatóanyagengedélyezésben három zónát határoztak meg, Magyarország az Írországtól Romániáig tartó, tizenhárom országot magában foglaló övezetbe került. A hazai mezőgazdasági vezetés szeretné elérni, hogy a hazai adottságok figyelembevételével egy negyedik, közép-európai zónát meszt. Mint mondja, az ökogazdálkodók élete mindig nehezebb, mint a konvencionális módszereket alkalmazóké, hiszen vegyszereket nem használhatnak. A legfőbb probléma a szántóföldi növénytermesztésben a gyomirtás, ezért a mostani, viszonylagosan csapadékos időjárás komoly gondokat okozhat. A gabonatáblák viszont idén meglepően tiszták voltak. . - Jók a terméskilátások, a tön- kölybúza 2,7 tonnát adott hektáis kialakítsanak. A tervezetre az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania, amelyben esetleg többséget szerezhet a magyar álláspont. ELLENŐRZÖTT BlOTEM$K ÁRUSÍTÁS ronként, de a két és fél tonna minden esztendőben megvan. A búza átlagosan termett, a szója viszont nem sikerült, a napraforgó ellenben jónak ígérkezik. Értékesítési gondok nincsenek, idén például az árpának nagy keletje van. A partnerek korrektek, a gabonaárak azonban elmaradnak a tavalyitól, a piac nem tudja tolerálni azt a felárat, ami a biotermékek velejárója - elemzi a helyzetet Fajcsák János. - Összességében véve a tönköly- és a biobúza negyedével, a napraforgó pedig tíz százalékkal drágább, mint a hagyományos termesztésű. Igaz, az őszi búza termésátlaga fél tonnával mindig elmarad a vegy- szerezett táblákétól. A magyar alapanyag jó részét külföldi cégek vásárolják meg és dolgozzák föl, a belőlük készült élelmiszereket zömmel más, fejlettebb biotermék-kultúrával rendelkező országokban adják el. A szakember hozzátette: műtrágya- és vegyszerköltségeik nincsenek, a gyomot azonban gépi erővel irtani kell, s az drága. A talajerő-utánpótláshoz szerves trágya szükséges, a megyében azonban erősen megcsappant az állatállomány, s emiatt nehezebb hozzájutni. A gyümölcstermesztők nem panaszkodnak. Kovács Gábor, a Gyöngyösi Kajszibarack-termelők Egyesületének elnöke szerint megéri foglalkozni az ökogazdálkodással. A sárgabarack egyik évben jól terem, a másik évben pedig nem, többéves átlagot tekintve azonban hasznot hoz. A barackosban nem használhatnak erős, felszívódó vegyszereket, növényvédő- szer-költségük tehát alacsony, ám a betegségek nagyobb kárt tehetnek a 190 gazdát tömörítő szervezet ültetvényében. Idén az első osztályú gyümölcsöket kilogrammonként 220, majd 180 forintos áron vették át tőlük, a szezon végén pedig 160- ért. A megtermelt barackból gombóc készül, a velőből pedig bébiétel. Kovács Gábor úgy véli, van igény a bioélelmiszerekre, a jövő záloga pedig az, hogy az emberek odafigyelnek magukra és a környezetükre. Az új növényvédelmi szabályozás nem megfelelő, külön zónát szeretnénk ■ A tönköly- és a biobúza negyedével, a napraforgó pedig tíz százalékkal drágább, mint a hagyományos termesztésű. Uj tető kerül Immár a tájházra felújítás Az első ütemben az állagmegóvás a cél Sok határon túli hívő is eljött imádkozni Sertéspestis-gyanú miatt vizsgálják a vaddisznókat Párádon évekig kedvelt célpontja volt a turistáknak a tájház, ahol a palóc elődök használati tárgyait, bútorait, viseletét tekinthették meg az érdeklődők. Az idő múlásával azonban alaposan tönkrement az épület, a tető beázott, veszélyeztetve a bent lévő tárgyak épségét is. Az önkormányzat a Leader- pályázati program keretében kétmillió forintot nyert a tető- szerkezet és a tornác felújítására. A munkálatokat a közelmúltban kezdték el a szakemberek, s a tervek szerint e hónap végén fejezik be a tetőcserét. Az első ütemben elvégzett állagmegóvást követően pályáznak a rekonstrukció folytatására is. ■ E hónap végére készülnek el a tájház tetőszerkezetének felújításával Folytatás az 1. oldalról Tegnap délután három órakor indult a „Szentlélek útja” zarándoklat a Kemény Ferenc Sportcsarnoktól a várba. A Szentlélek ajándékát hét állomás szimbolizálta, ahol a Szentírásból olvastak fel részleteket. Este tartották a Templomok Hosszú Éjszakáját: éjjel fél kettőig öt helyen voltak zenés imaórák. Ma délben Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés püspök celebrál misét a Bazilikában, majd fesztivállal folytatódik a rendezvény. A keresztény zenészek és az atyák az Érsekkertben, a Bartakovics Béla Közösségi Házban és több templomban is tartanak programokat. ■ Mint tavasszal már megírtuk: a szomszédos Dél-Szlovákiában kitört sertéspestis miatt egész Észak-Magyarországon, így Hevesben is korlátozó és megelőző intézkedéseket hoztak az ál- lat-egészségügyi szakhatóságok. A fokozott figyelem kiterjed az állattartókra, a nagyobb telepekre és a kisüzemekre is. Mára Heves, Nóg- rád és Borsod megye, illetve a szlovák-magyar határ 26-os főút, M30-as, illetve M3-as autópályával határolt részét „klasszikus”, sertéspestissel fertőzött területté nyilvánították. A megfigyelési zónában a vaddisznóelhullást vagy -megbetegedés észlelését a vadászterület szerint illetékes hatósági állatorvosoknak be kell jelenteni. Az elhullott vagy betegség tünetei miatt küőtt vaddisznót a sertéspestis megállapítása vagy kizárása céljából laboratóriumi vizsgálattal egybekötött hatósági állatorvosi szemlének kell alávetni. A vadászatra jogosultak kötelesek sertéspestisre irányuló laboratóriumi vizsgálatot végeztetni az emberi fogyasztásra szánt tünetmentes vaddisznókból is. Mivel a megbetegedés házisertéseknél is előfordulhat, ezért a sertéstelepeken és a háztájikban tartott disznók bármilyen rendellenességét jelenteni kell. ■ K. I. ■ Bármilyen rendellenességet jelenteni kell. o
