Heves Megyei Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-19 / 142. szám
2008. JÚNIUS 19., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍÉLAP FÜZESABONY ES KÖRZETE Hírhedt volt a hortobágyi „szociális” táborrendszer, ahová a kitelepítetteket költöztették az ötvenes évek elején. Képünk illusztráció. A Hortobágyi hurcolták el kitelepítés A besenyőtelki asszony máig nem tudja, mi volt a bűne Vass Lajosra emlékeztek a poroszlói iskolában A névadóra emlékezve a közelmúltban, a hagyományokhoz híven ismét megrendezték a Vass Lajos-napokat a poroszlói általános iskolában. Az egy hétig tartó programsorozat a helyi énekkar és a tiszafüredi zeneiskola növendékeinek műsorával kezdődött, majd az arra érdemesek közösségi munkájukért oklevelet vehettek át. Mesemondó-, illetve angol, német fordítóverseny, informatikai megméretés, tanár-diák röplabdameccs szerepelt a palettán. A népdaléneklési versenyen csodálatos dalokkal idézték fel Vass Lajos emlékét. Az iskola nyugalmazott igazgatónője, Gaál Antalné Pacsirta-díjat alapított, amit első alkalommal Káló Dávid 4. b osztályos és Pintér Adrienn 6. b osztályos tanuló nyert el. Azok a diákok, akik az említett rendezvényeken nem fáradtak el, egyebek mellett pingpong-bajnokságon, vers- és prózamondó, kerékpáros ügyességi és KRESZ- versenyeken vehettek részt. A gasztronómia sem hiányzott, a meghirdetett paprikáskrumpli- főző versenyen a „Vándor Fakanál” címet meglepő módon a „Paprikás Krumpli” nevű csapat szerezte meg. „A mi falunk” című rajzpályázat eredményét a Művelődési Házban hirdették ki. Itt a különböző technikával készült alkotások egész nyáron megtekinthetők. ■ A nyugdíjasok kézimunkáit állították ki Kedden a kompolti gondozási központban a község nyugdíjasai által készített hímzett, szőtt és horgolt kézimunkákból nyílt izgalmas kiállítás. A bemutatott darabok között megtalálhatók a tradicionális népművészeti alkotások, kalocsai, matyó, mezőségi, palóc térítők, párnák, blúzok. Láthatók saját szövésű vászonra hímzett keresztszemes, azsúros és szál- húzásos munkák, saját tervezésű és kivitelezésű alkotások. Zsűrizett munkák is szerepelnek a tárlaton, amit hétköznaponként 8-15 óra között lehet megnézni az intézményben. ■ A besenyőtelki Czakó Józsefné a múlt héten töltötte be életének 92. esztendejét. Sok munkával, küzdelemmel teltek napjai, de a legnehezebb a kitelepítés időszaka volt. Sziráki Márta A Besenyőtelken négygyermekes családba született Joli néni szülei harminc hold területen gazdálkodtak. Már gyermekként is kivette részét a munkából, a dohány és a kukorica művelése igen fáradságos volt, aratáskor pedig főzött is a családra a fiatal lány. Hat elemit és két ismétlőt végzett, a polgári iskolára nem telt a szülőknek. Tizenkilenc esztendősen ment férjhez. A második világháború szétszakította a családot. A férjét behívták a frontra, megjárta a Don-kanyart is, majd a mínusz negyven fokos hidegben elfagyott a keze, ezért leszerelték. Itthon a gondos ápolást követően némileg javult az egészsége, akkor ismét elvitték katonának, s egy esztendei orosz fogság következett. Ezt is túlélte, bár sosem beszélt azokról az embertelen Időkről. A házaspárnak hat gyermeke született. Azt hiti ték, hogy a háború útán az ország újjáépítésével mindenki élete könnyebbé válik. Nem így történt. 1949-ben a földjeiket átadták az államnak, s egyre szaporodtak az úgynevezett beszolgáltatások. Megszabták, hogy mennyi búzát, tojást kell leadni, de amikor már az állatokat is elvitték, nem volt miből teljesíteni az „előírást”. Joli néni 1952 júniusának végén éppen az egyik gyermeke iskolai beíratását intézte, amikor hatalmas tömeg verődött össze a besenyőtelki piactéren. Nem ért rá ott időzni, mert a legapróbb gyermek otthon várta. Este fürdette a kicsiket, amikor megjelentek az ajtóban az ÁVO- sok, és pillanatok alatt a három czakó józsefnéhez (képünkön) hasonlóan 1952-ben a legtöbb embert, akiket a Ráko- si-rendszer politikailag veszélyesnek minősített, kitelepítették. Ez a lakosok vagyonának elkobzását és kényszerlakhelyre történő átköltöztetésüket, illetve mezőgazdasági jellegű munkára kényszerítésüket jelentette. A kitelepítettek embertelen körülmények között, fizetés nélkül éltek. A leginkább hírhedt a hortobágyi gyermekkel együtt felpakolták őket egy teherautóra. Joli néni szavai szerint akkor azt hitte: valahová elviszik a családot, és végeznek velük. A leponyvázott autón megkérdezte a fegyveres tőle, hogy mit csináltak, amiért ki kell őket telepítem, bizonyára kulákok. Az asszony mondta, hogy mindent leadtak 1949-ben. Az államvédelmis tiszt így válaszolt: á, az nem jelent semmit. Hát valóban nem sokat jelentett, mert nemsokára a Hortobágyon találták magukat. Az ország minden részéről érkeztek osztályidegennek mondott nők és férfiak. Joli néni dolgozott az aratás„szociális” táborrendszer és a Mátrában a recski kényszermunkatábor volt. Az összes kitelepítés közvetlenül mintegy százezer-háromszázezer embert érinthetett. nál, majd egy kacsatelepen kapott állást. A férje csak később jött utánuk, mert azon a júniusi napon nem volt otthon. Egy kamrában szállásolták el őket, de voltak olyan kitelepített családok, akiknek a disznóól jutott, ott éltek évekig. A helybeliekre az államvédelmisek ráparancsoltak: a határban töltött munka után hazafelé gyalogló kitele- pítettet még félholtan sem vehetik fel a szekerükre. Osztályidegenek lettek, pénz, ruha, élelem nélkül jöttek visz- sza Besenyőtelekre, ahol a régi házukat más családnak adták. A szülők fogadták be őket. Tízen éltek egy szobában. Évekig zaklatták, ellenőrizték a családot, amikor megpróbáltak visz- szaköltözni a saját házukba, megbüntették érte őket. Idővel a szülői házat is rekvirálták, kellett tejcsarnoknak, majd keserves spórolás mellett 1954- ben új házat vásárolhattak. A gyerekeket tovább tanulni sehová sem vették fel, hiszen a „bélyeg” együtt járt velük, de idővel felnőttként mindegyikük szakmát szerzett. Az idős asszony férje elhunyt. Joli néni ma az egyik fiával él, látása megromlott, a rádiózás az egyetlen szórakozása. S nap mint nap megkérdezi magától: miért éppen rá mérte a sors a kíméletlenül nehéz napokat? ■ Osztályidegenek lettek, pénz, ruha, élelem nélkül jöttek vissza. Embertelen körülmények között éltek 5 Wíl&. HÍRSÁV Az iskolai társulásról a testületi ülésen aldebrő A település, valamint a szomszédos Tófalu és Kápolna önkormányzatai ma este hat órától közös testületi ülést tartanak az aldebrői horgásztanyán. A plénumon szó esik az iskolák működtetésére létrehozott intézményfenntartó társulás egyéves működésének tapasztalatairól, s a megállapodás módosításáról. Az aldebrő-tófalui közös főzőkonyha kísérleti tálalókonyhai üzemeltetéséről is tárgyalnak a jelenlévők. Nyári étkeztetés a rászoruló kicsiknek dormánd A község önkormányzata is részt vesz a nyári közétkeztetési programban - tájékoztatta lapunkat Rajna Kálmán polgár- mester. Ennek keretében pályázati támogatás segítségével a vakáció ideje alatt, június 30-ától másfél hónapon keresztül mindennap meleg ebédet biztosítanak harminc helybeü kisiskolás számára. Ribizlifesztivál, immár harmadszor feldebrő A helyi Hagyományőrző, Kulturális és Turisztikai Egyesület harmadik alkalommal rendezi meg a Ribizlifesztivált. Szombaton délelőtt tíz órakor a templomnál megszentelik a gyümölcsöt, majd kulturális és hagyományőrző csoportok szórakoztatják a vendégeket. Fellépnek a helyi és a szomszédos települések óvodásai, iskolásai, néptáncosai, délután hangversenyt rendeznek. A tájház udvarán ribizlilekvárt főznek. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EöER KEDD PÉTERVÂSÀRA SZERDA HEVES, KISKÖRE ► CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK 6YÖNCIYŐS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Rénes Marcell, Sziráki Márta Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-614 e-mail: marcell.renes@axelsprmger.hu EZT ÍRTA EGYKOR A Az agrárkutatás fellegvára A lombik alatt lobog a gázláng. A kémcsőben elszíneződik a folyadék. A kísérlet sikerült A kutató reggel hét órakor kezdi meg a munkát. Ellenőrzi a cserépben megbetegedett búzahajtásokat.. Azon fáradozik, hogy a hazai körülményekhez igazítsa a növényfajtákat, új agrotechnikai megoldásokon tépelődik, a védekezés hatékonyságát vizsgálja... Amíg egy kísérlet a gyakorlatban jól vizsgázik, tíz év is eltelik kudarcokkal, sikerekkel tarkítva. Nem könnyű hát a tudósok, laboránsok munkája itt a mezőgazdasági kutatás fellegvárában, Kompokon... Fleischmann Rudolf munkássága óta sokat fejlődött az intézet, és a kutatás területe is kibővült Növénynemesítő osztályának kutatása kiteljesedett az ipari növények, takarmánynövények, a gabonafélék nemesítésére. A növénytermesztők a legaktuálisabb agrotechnikai feladatok megoldását keresik, például a lejtős területek talajvédelmének biztosítását. A kísérlet színhelye a Kerecsend-Demjén közötti Albert-major. Jók a kapcsolataik a megye közös gazdaságaival, szám szerint több mint hússzal. Javaslataik jól vizsgáznak a gyakorlatban, elsősorban a talajgazdálkodásban, a műtrágyák alkalmazásában, segítik a közös gazdaságokat. A kukorica-gyomirtás terén hét tsz-ben is hasznosítják az intézet tanácsait. De nemcsak a belföld kíváncsi a kutatási eredményeire..., az idén 15 országból fogadtak vendégeket, köztük szovjet, angol, portugál kutatókat is. Dr. Bocsa Iván, az intézet igazgató- helyettese személyes kapcsolatot tart fenn francia, dán, lengyel szakemberekkel, és tagja a KGST rostnövény-kutatással foglalkozó bizottságának. Az intézet több munkatársa is eljutott külföldre. m(1966. október 16.) Saját virágaikkal ékeskednek kál Közhasznú munkások óvják a palántákat Több ezer tő virágpalántát ültettek ki az elmúlt napokban Kál Fő terére az önkormányzat által alkalmazott közhasznú munkások, szebbé varázsolva a városi rangra törekvő helység központját. A közmunkások feladata lesz a növények gondozása, öntözése, esetleges utánpótlása is - tudtuk meg Tompa Vilmos polgár- mestertől. Érdekességet jelent, hogy a nagyközségben - miként azt korábban már hírül adtuk - az ön- kormányzat saját költségvetéséből egy növénytermesztő üveghá- 1 zat működtet, ahol ugyancsak 2 közmunkások tevékenykednek. | Az ottani, „házi nevelésű” virá- I gok díszítik most a köztereket. ■ Virágok a Fő téren. Az önkormányzat üvegházából kerültek ki a növények.
