Heves Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-08 / 107. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK Pénzre várnak a lovasok turizmus Hevesben tavasszal már nincsenek ingyen programok Egyre népszerűbb a lovaglás. Szükség van az új beruházásokra. Akiknek sikerült a nagy lovas álom Felfügesztették a kórházra rótt százhúszmilliós letét megfizetését A Markhot Ferenc Kórház hét éve áll perben alperesként a vele egykor szerződésben álló infor­matikai fejlesztésekre szakoso­dott cég, a HospNet Kft. jogutód­jával. A több fordulatot vett ügy legutóbbi fejleményeként - mint azt a közelmúltben megírtuk - januárban több, mint százhúsz­milliós bírói letétre kötelezte a He­ves Megyei Bíróság a kórházat. Bár az alperes azonnal felleb­bezést nyújtott be az átmeneti intézkedés ellen a Fővárosi ítélő­táblához, de a fellebbezésnek ha­lasztó hatálya a végzésben elren- deltekre nincs. Ebből fakadóan egy beadványban a bírói letét végrehajtásának felfüggesztését is kérelmezte az egri kórház, ar­ra hivatkozva, hogy megfizetése akár komoly működési zavaro­kat is okozhat. Az indoklásban egyébként szerepelt az is, hogy az intézkedés végrehajtása aránytalanul nagy hátrányt okozna a közfeladatot ellátó in­tézménynek. Az eljárásban az alperes kép­viseletét 2005 óta vivő dr. Novák Rudolf egri ügyvéd tegnap la­punkat arról tájékoztatta, hogy beadványának helyt adott a me­gyei bíróság. Ezzel a döntéssel az egri kórház átmenetileg meg­szabadult attól a tehertől, ami a működésében is komoly gondo­kat okozhatott volna. ■ Mától lezárnak egy felnémeti buszmegállót Az Agria Volán Zrt. tájékoztatá­sa szerint mától Felnémeten, a Kovács Jakab út 35. szám előtti megállóhelyet építési munkála­tok miatt lezárják. Mivel az áthe­lyezésre nincs lehetőség, az erre közlekedő 8,8A, 11,11A járatok a belváros felé a Kovács Jakab út 35. megálló után csupán Felné­meten, az autóbusz-váróterem­nél állnak meg. A 14i járatok a Bervai lakótelep felé haladva a Kovács Jakab út 35. megálló után csupán a Fűrészüzemnél állnak meg. A korlátozás előreláthatólag 2008. május 14-én (szerdáig) üzemzárásig lesz érvényben. Addig is számítanak a közleke­dők türelmére. ■ Folytatás az 1. oldalról Ám Nemzeti Vágta ide, állatszere­tet oda, a stabü és immár fizető­képes kereslet ellenére is erős túl­zás széles körű mozgalomról, plá­ne lovasnemzetről beszélni. Las­san már többen járnak golfozni e kis hazában, mint lovagolni. Ám a stabü lovasközönség igényeinek kielégítésére így is jó pár, főként kisebb, iüetve egy-egy nagyobb váüalkozás épült a megyében is. Hevesben a hagyományokból és az alapvető adottságokból kiin­dulva Eger környéke, illetve a Bükk térsége nőtte ki magát ezen idegenforgalmi és szolgáltató ágazat központjává. A megkérdezett lovas váüalko- zások túlyomó többsége szerint nagyon nehezen tudnak hozzá­férni az esetlegesen rendelkezés­re áüó hazai és uniós pályázati forrásokhoz is. S ez úgy tűnik, igaz az áüami gazdaságokra és a magánszektorra is. Legalábbis Daüos Andor, a szilvásváradi ál­lami ménesgazdaság igazgatója azt mondta: bár rendezvényeik, bemutatóik, iüetve ménes- és lo­vardalátogatásaik évente renge­teg vendég számára nyújtanak él­ményt, ám ebből nem nem lehet megélni, pláne fejleszteni. Támogatás nélkül nincs esé­lyük a tervbe vett beruházások­nak. így a szilvásváradi lovas­stadion felújítása, mintegy két­milliárdos beruházásból multi­funkciós, világszintű kialakítá­sa, s a Gidrán-ménes áttelepíté­séhez szükséges új istállók meg­építése is várat magára. Az eddi­gi lipicai génmegőrző program mellé száz lovat telepítenének át a dunántúli Marócpusztáról. A fejlesztést turisztikai és oktatási í célra is felhasználnák. Mindez J közel hétszázmillió forintos be- 1 ruházás, melyhez a régi telephe­lyek értékesítéséből származó bevételből biztosítanák az önerőt a pályázati támogatás mellé. A korszerűsítéssel Szüvásváradon egy új telephelyen összevonva 350 paripának biztosítanának komfortosabb elhelyezést. Csakhogy míg a tervekben a kivitelezés idei befejezése szere­pelt, addig jelenleg semmilyen forrás nincs a munkák elkezdé­séhez. Az állami vagyonkezelő átszervezése miatt áü az ügy, ám az állami ménesgazdaság igaz­gatója bízik abban, hogy idén azért elkezdődhet majd a beru­részben a sikeres pályázatok nyomán, további komoly fejlesz­téseket tervez idén az Eger mel­letti nagy múltú és sikeres Mátyus Udvarház Egedhegyi Lovastanya, mely a meglévő több mint 150 lovával országo­san is az egyik legkomolyabb ilyen vállalkozás - tudtuk meg Ludnai Katalin marketingképvi­selőtől A közelmúltban a Fenstherm-csoport részévé vált lovascentrum, továbbra is Mátyusék szakmai irányítása alatt ténykedik. A lipicai állo­mányra épülő bázis legutóbb - részben ugyancsak tenyésztési céllal - 11 andalúz lóval gazda­godott, további lóvásárlásokat is terveznek. Ebben az évben in­dul az új fedett lovarda és egy háromcsillagos hotel építése, a több száz milliós beruházásra pályázati pénzt is elnyertek. házás. Bár a pályázatok terén nincsenek túl jó tapasztalataik, egy, az egri főiskolával tervezett együttműködésükre sem tudtak forrást szerezni. Pedig elvileg lenne pénz. A „Ló és lovas" zászlóshajó-prog­ram keretében 2013-ig oktatás­ra, képzésre 5,4 milliárd forint, a történelmi ménesek génmeg­őrzésére 2,4 milliárd, a lovas­turizmusra, ágazati marketingre 14 miüiárd, míg hagyományőr­zésre négymilliárd forint nyer­hető el. Ezek azonban nem elkü­lönített összegek, a lovas ágazat az operatív programokba csak a beleilleszthető célrendszerek közt szerepel. Ám látható: legfőképp az inf­rastruktúra fejlesztésére lenne szükség a megyében ahhoz, hogy kulturált körülmények közt foly­hasson a lovasturizmus és az ál­latok tartása. Mindez elősegíte­né, hogy ezt a nem olcsó, s tőke­igényes sportot, hobbit többen űz­zék, bővüljön a gyermekek lova­goltatása, a fedett lovardák építé­se, az oktatás és tömegsport. Hogy még így is sokat lehet tenni a kicsiknek is kicsikért, va­gyis a lovaglás megkedveltetésé- ért, azt bizonyítja a felsőtárkányi Karap-tanya esete is. Az önkor­mányzattal való együttműködés­ben az általános iskolások rend­szeres lovagoltatását biztosítja a Karap Péter vezette hét lóval mű­ködő vállalkozás. - A lóból ilyen szinten, ha meggazdagodni nem is lehet, de tisztességes munká­val megélni igen - mondja a szakember, aki szerint a térség­ben az elmúlt évtizedben jelentő­sen nőtt az érdeklődés. Csupán Felsőtárkányban több lovas vál­lalkozás is működik, nem beszél­ve a háznál tartott hátasokról. A korábbi pár tucattal szemben ma már ennek többszöröse található itt. A megyeszékhely környékén egy-két nagyobb és mintegy fél tucatnyi kisebb lovastanya osz­tozik. Karap Péter szerint a lovasiskola egyre inkább nem­csak a rövid idejű lovaglások, ha­nem a túrák, többnapos szerve­zett programok helyszíne is. A tulajdonos elmondta: a Karap- tanya is idén elsősorban anyagi megfontolásokból maradt ki a Nyitott Lovarda igyenes menüjé­ből. Ám korábban rendszeres résztvevői voltak a hasonló akci­óknak, tavaly két hétig fél áron várták a vendégeket. Svájc támogatja a különbségek felszámolását régiónkban is A napokban a Nemzeti Fejlesz­tési Ügynökség, valamint a sváj­ci nagykövetség és a Svájci Hoz­zájárulás Program Hivatala in­formációs napot tartott Miskol­con a Svájci-Magyar Együttmű­ködési Programról. Ennek apro­pója az a svájci hozzájárulás volt, amelyet az alpesi ország biztosít a négy évvel ezelőtt az Európai Unióhoz csatlakozott tíz állam számára. Hazánkat az összesen egymilliárd svájci frankból létrehozott közös alap­ból közel 131 miüió frank, azaz 21 milliárd forint illeti meg, amelyet az országon belüü fenn­álló egyenlőtlenségek enyhíté­sére használhatunk föl. A támogatás minimum negy­ven százaléka a leghátrányo­sabb, Észak-alföldi és Észak-ma­gyarországi Régióknak, köztük Heves megyének jut majd. A svájci pénzalapból főként az alap-infrastruktúra javítását, a határon átnyúló környezeti kez­deményezéseket, az üzleti kör­nyezet fejlesztését, az egészség­ügyet, a civil szervezeteket, vala­mint a kutatás-fejlesztési projek­teket támogatják majd. A projek­teknek minimum egymilüó sváj­ci frank értékűnek keü lenniük, az első pályázatokat nyáron írják ki. További információk a www.nfu.hu/svajci_hozzajarulas címen érhetők el. ■ Körjegyzőséget alakít Pély és Tamaszentmiklós Közös testületi ülésen döntöttek a közelmúltban a pélyi és a tarnaszentmiklósi képviselők ar­ról, hogy a jövőben a két hivatalt körjegyzőségben működtetik. A Pélyen megrendezett ta­nácskozáson a szándéknyilatko­zat meüett megegyeztek a kör­jegyzői álláshelyre szóló pályá­zat feltételeiben is. A körjegyző­ség székhelye Pélyen lesz. Amennyiben a pályázat sikeres lesz, úgy július 1-jétől a két tele­pülést egy jegyző irányítja majd - tudtuk meg Ari Norman pélyi polgármestertől. A társulás egyik település előtt sem isme­retlen, hiszen mindkét önkor­mányzat iskolafenntartó társu­lásban is együttműködik. ■ Ajándék székelykapu a lemhényiektől szoros kapcsolat Ostoros testvér falujából ismét érkeztek látogatók Az e-learning fontos a mai felnőttképzésben A székelykapuknak lelkűk van. A faragójuk lehelte azt belé - mondta köszöntőjében a napok­ban Ostoroson Jenaki Jolán, Lemhény iskolaigazgatója, a ma­jálishoz kapcsolódó ünnepsé­gen. A két falu testvértelepülési kapcsolatot ápol, s a vendégek most egy szépséges ajándékkal érkeztek. A székelykaput - ami Réti Barnabás, erdélyi fafaragó igényes munkája -a Szent Ist­ván téri park bejáratánál állítot­ták fel. Az igazgatónő elmondta, hogy a belevésett rozettának go­noszt űző hatást tulajdonítanak, a szív a szeretetet, a virágok a csírázó életet, a temékenységet, a Nap az áldást jelképezi. A kontyfán Lemhény és Ostoros cí­A lemhénylek hagyományőrző műsorral is kedveskedtek Ostoroson mere is látható. A kapu a meg­hitt beszélgetések színhelye, mindig nyitva áü a barátok és a testvérek előtt. Kitárul a jó szán- dékúak előtt, kívül rekeszti a rossz szándékkal közeledőket. A kapu kiút az életbe. Á szentmisét követő ünnepsé­gen Lukács Róbert, az erdélyiek polgármestere arról is beszélt a jelenlévőknek, hogy a kapun lé­vő felirattal „bort, búzát, békes­séget” kívánnak az ostorosiak- nak. Kisari Zoltán, a vendéglátó település polgármestere megkö­szönte az értékes ajándékot. Az avatás utáni gasztronómi­ai napon ostorosi és lemhényi specialitásokat tálaltak fel a falu népének. ■ Nagyobb szerepet kell kapnia az e-learning módszerének a felnőtt- képzésben, bizonyos ismeretek elsajátításához ugyanis nincsen szükség a személyes jelenlétre. Megyénkben eddig kevesen éltek a lehetőségekkel, ezért a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara (FTKIK) háromrészes kon­ferenciasorozatot indított e forma népszerűsítésére, Internet a tu­dás szolgálatában címmel. FUe Sándor, a HKIK oktatási irodájá­nak vezetője szerint a vállalatok még nem ismerték föl az e- learning jelentőségét. Ennek se­gítségével csökkenthető a kieső munkaidő és termelési érték, va­lamint költséghatékonyabb mód­szer a hagyományos iskolához, tanfolyamhoz képest. Az e-lear- ning képző, fejlesztő intézmé­nyek a napokban a felnőtt- és szakképző intézményeknek mu­tatták be kínálatukat. Legköze­lebb, május 15-én a megyei válla­latokat várják majd Egerben, jú­niusban pedig kétnapos interak­tív bemutatót tartanak az érdek­lődő munkavállalóknak. A konferenciához kapcsolódó­an elindult a Kamarai Oktatási Portál is, amely a www.kop-su- li.hu címen érhető el. A weboldal lehetőséget kínál a látogatóknak arra, hogy kedvükre válasszanak az egyes e-leaming és hagyomá­nyos felnőttképzést folytató cégek szolgáltatásai, s a támogatási le­hetőségek közül. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom