Heves Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-05 / 104. szám
4 EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 5., HÉTFŐ Energiaforrások és környezetvédelem ostoros A település önkormányzata, oktatási bizottsága és az Egér-Ostoros Oktatási Mikrotársulás környezetvédelmi vetélkedőt rendezett a térség általános iskolásainak. Első helyezést ért el a Felsővárosi Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskola. Második lett a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola, míg a harmadik helyen a Lenkey János Általános Iskola csapata végzett. Különdíj- ban részesült az Eszterházy Károly Főiskola Bartók Béla téri tagintézménye. Az első helyezett csoport diákjai MP3-as lejátszót, a másodikok WEB kamerát, a harmadikok pendrive-ot, a különdíjasok könnyűzenei CD-t, a felkészítő tanárok komolyzenei CD-t kaptak. Pünkösd napjain vendégeket várnak NOSZVAJ Hét végén bortúrára várják az ínyenceket. A település szőlősgazdái pincéikben tárt kapukkal fogadják az érkezőket pünkösdhétfőn is 10 és 16 óra között. Vasárnap 10-től a Gazdaházban sütnek az asszonyok. A kemencében készült kalácsokkal 15 óráig kínálják meg a vendégeket, és a receptet is szívesen közkinccsé teszik. A parkett ördögei voltak a gyerekek szíiOtsí'ÁRAD A közelmúltban rendezték meg Egerben a diákok produkcióinak helyet kínáló „Miénk a tér” fesztivált a Forrás Gyermek és Ifjúsági Központban. A helybéli gyerekek modern tánc kategóriában első helyezést értek el. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD PETERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KSSKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessy@axelspringer.hu Mesebirodalom az oviban portré Anga Mária bevezeti a gyerekeket a varázslatok világába A meseíró óvónő hisz abban, hogy az átélt csodáktól kiegyensúlyozott felnőttekké válnak az apróságok. Négyessy Zita- Mindenki gyerekként kezdi az életét, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy gyönyörű gyerekkora legyen - mondja Anga Mária, az egri Deák Ferenc úü Óvoda vezetője. - Ennek az időszaknak a mesékről, a csodákról, a varázslatokról kell szólnia. A kisgyerek hároméves kora után csodálkozik rá a vüágra, az első hóesésre, a madarakra, a vhágokra, mindazokra a dolgokra, amik körülveszik. Elhisz mindent, úgy gondolja, hogy ami a mesében megtörténik, az a valóságban is előfordulhat. Bár a testedzésre - ezen belül az úszásra, síelésre, túrázásra - legalább annyi gondot fordítanak az óvónők, mint a mesékre, ez utóbbi mégis különös hangsúlyt kap ebben az óvodában. A meseíró Anga Marika a napokban kapott polgármesteri elismerést a negyed évszázados óvoda- pedagógiai munkájáért. Ami pedig irodalmi munkásságát illeti, eddig három mesekötete jelent meg, s immár a negyedik is nyomdakész.- Fontosnak tartom a meséket- osztja meg velünk gondolatait Marika. - A kisgyerek komoly információkhoz jut általuk. Nemcsak az anyanyelve gazdagodik, hanem erkölcsi nevelést is kap. A mesék mintát adnak, bemutatják a jellemek sokszínűségét. A hallgatóság azonosulhat a figurákkal, formálódik a személyiségük. Akinek gyermekkorában alkalma volt a mesék között élni, az felnőttként bizakodóbb, nagyobb az önmagába vetett hite, képes a terveinek, álmainak a megvalósítására. Az óvoda aulájában mesesarkot alakítottak ki, DEMETER ANDRÁS (képünkön) harmincéves. Annak idején a Kallómalom úti óvodába járt, s úgy emlékszik vissza arra az időszakra, mint gyermekkora legszebb éveire. - Mesevilág volt az egész - mondja a fiatalember. - Ha télen homokozni akartunk, Marika néni behozott a csoportszobába egy vödör homokot Neki akkor még nem volt saját gyereke, a szüleimnek pedig nem voltak Egerben rokonaik, így nemegyszer hét végén is a gondjaira bíztak, amikor nekik halaszthatatlan dolguk volt Már akkor a falon költők, meseírók fotói láthatók. A kicsik számára „rokonokká, kedves nagybácsikká” válnak ezáltal is az irodalmi alkotók. Szívesen időznek ebben a barátságos zugban a szülők is, míg várnak a játékba belefeledkezett gyerekeikre. Könyveket, folyóiratokat találnak itt, s nemegyszer a kicsinyük zökkenti ki őket az olvasgatásból. Az épület tetőterébe falépcső vezet fel, mintha egy mesebeli várkastélyban lennénk. Miközben araszolunk a lépcsőfokokon, eldöntöttem, ha majd gyerekem lesz, csakis Marika néni lehet az óvónője. így is történt. Felnémeten lakunk, de hozzá hordom a kislányomat Amikor iskolába kerültem, ott so kát szenvedtem, és mondhatom, az adott erőt, hogy visszagondoltam az óvodára. nem lepődnénk meg, ha a „toronyszobában” Csipkerózsika fogadna minket. Nem is csalódunk, amikor belépünk a mesebirodalomba. A falakon mesehősök, a parketten meseszőnyeg párnákkal, amikre jó rátelepedni, s kerek szemekkel figyelni, hogyan mesél Marika.- Szívem szerint, ha nagyobb helyünk volna, kialakítanék még egy zeneszobát, s egy olyan helyiséget is, ahol például nyugodtan sakkozhatnak a gyerekek. Arról is ábrándoztam, hogy elkelne néhány mesebeli ruha is, selyemből, bársonyból, amiket kedvük szerint magukra ölthetnének a kicsik. A boldog gyermekkor árnyékként követi még az öregembert is. Akinek megadatott egykoron az ölbevétel, a ringatás melege, az felnőttként is boldogabb. Az óvónőnek az a tapasztalata, hogy manapság mind kevesebb figyelem, törődés jut a gyerekeknek. A szülők gyakran nem is érzik, mennyire magára hagyják az apróságot a félelmeivel, a fájdalmaival, a kétségeivel. A mesekazetta nem pótolhatja az anyuka, nagymama élőszóban elmondott meséjét. Szerencsés az a család, ahol léteznek nagyik, akik a hagyományos módon, csodákkal színezve foglalkoznak a gyerekekkel. Akiktől megkaphatják a mai óvodások az ölmeleget. ■ Akinek gyermekkorában alkalma volt a mesék között élni, az felnőttként bizakodóbb. Egy hajdanvolt óvodás emlékei Emléket állítanak a Bükk erdejében háromszáz éve élt remetének Bélapátfalván a napokban tartott testületi ülésen elfogadták a képviselők a múlt év zárszámadását. A költségvetésben a bevétel főösz- szege 863 millió 860 ezer forint volt, ebből 242 millió forintot fordítottak fejlesztésre. Ferencz Péter polgármester megjegyezte, örvendetes az is, hogy az év végére kiegyenlítették a mintegy 40 millió forintos hitelt. Az idén a városbelső rehabilitációjára kívánnak pályázni, s 800 millió forintot remélnek. Szeretnének továbbá bölcsődét építeni, valamint célul tűzték ki a Családsegítő Intézet bővítését és a település belső úthálózatának felújítását is. A vendéglátó egységek korábban éjfélig tarthattak nyitva. Nyolc vállalkozó azzal a kéréssel kereste fel az önkormányzatot, hogy az idegenforgalmi szezonban - április l-jétől október 31-éig - pénteken és szombaton éjszaka hajnal 3-ig fogadhassák a vendégeket. A képviselők ezt megszavazták. Ahhoz is a jóváhagyásukat adták, hogy az 1700-as években élt remete, Baranyai István emlékét egy faragott faoszlop jelezze az erdőben, az egykori remetelak környékén. A költségekhez százezer forintot kért az alkotás készítője, az ötlet kezdeményezője, Bognár Ignác nyugalmazott erdőmérnök. ■ A nyári szünidőre kirándulásokat, táborokat kínálnak A nyár közeledtével mind több szülő töpreng azon, hogy mivel töltse gyermeke a szabadidejét. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ a vakáció idejére három olyan tábort szervez, amelynek résztvevői az éjszakákat sem töltik otthon. Azok a gyerekek, akik csak munkaidőben igényelnek felügyeletet, a napközis táborok közül választhatnak. Az intézmény 17 ilyet kínál, különböző témakörben. Egy-két napos kirándulásokat is ajánlanak azoknak, akik csak igen rövid időre merészkednek el a családi fészekből. Az első tábor június 15-én indul, az utolsó augusztus 10-én, így egész nyáron bőséggel akad választási lehetőség. ■ Tervek az egri vár feltárására Az egri vár nem csupán a város, de az ország egyik legbecsesebb műemléke. Emellett természetszerűen igen jelentősen esik latba a város kimagasló történelmi szerepe, fontossága. Éppen ezért néztek az illetékesek érdeklődéssel Sedlmayr Jánosnak, az Országos Műemléki Felügyelőség mérnökének, a vár „tervezőjének” előadása elé. A további műemléki munkákra két tervezet is elkészült. A maximális terv a vár teljes feltárását irányozza elő, amelynek keretében mintegy 100 ezer köbméter földet kell majd eltávolítani. A fedett építményekben csakis középkori kiállítások lennének berendezhetők. így azután a mai igazgatósági, a képtár- és egy raktárépület lebontásra kerülne... A terv új létesítményekkel is számol, s ezek között a vár délnyugati részén egy tető nélküli étterem, bisztró építésére lát lehetőséget 1969-re a legfontosabb munkák készülnének el. Ennek keretében a vár főkapuja és a Varkoch-kapu közötti útszakaszt megfelelő turista-terasszá alakítanák ki, s alatta árusító pavilonok, illemhely, posta kapna helyet. Helyreállítanák a vár déli Bebek-bástyájának falát, rendeznék magát a bástyát, befejeznék, folytatnák a lényeges állagmegóvási munkákat, például a székesegyháznál, s lebontanák a múzeum raktárépületét, mely a középkori székesegyház előtt áll. A Dobó István Vármúzeum igazgatója joggal hiányolta a vár központi fekvésű és kétségtelenül igen rossz állapotban lévő bástyájának helyreállítását, mivel mai formájában semmiképpen sem méltó az egri várhoz. Kifogás tárgya volt a tervezett bisztró is, valamint a múzeum raktárépületének pótlásmentes lebontása is. ■ (1965. június 8.) Fiókákat etettek a kis kezek nevelés A Föld napján városi vetélkedőt szerveztek A Bervavölgyi Óvodában játékos környezetvédelmi vetélkedőt rendeztek „Piciny kezekkel a Földért” címmel. Az intézmény- vezető Bíróné Farkas Magdolnától megtudtuk, hogy Eger 16 óvodájából 51 kisgyermek nevezett be. A feladatok között földrészeket mutattak be, észlelniük kellett, hogy mi helyes, illetve helytelen a természetben. Egyebek mellett a szelektív hulladékgyűjtés is szóba került. A gyerekek madárfiókát etettek, tavat tisztítottak, békát mentettek és flakonokat tapostak. | Az első helyezett a Nagyvára- í di úti, a második az Epreskert “ úti, a harmadik a Farkasvölgy = Úti Óvoda csapata lett. ■ Lázas munkában a Farkasvölgy úti óvodások „Farkas” nevű csoportja A közösen mondott varázsige által a szőnyeg varázsszőnyeggé válik, s elröpíti az óvodásokat oda, ahol csodadolgok történnek
