Heves Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-05 / 104. szám

2 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 5., HÉTFŐ Nincs nyugalom a túlvilágon sem megrongált temetők A gyerekek nem tanulják meg az elhunytakhoz való kötődést Nemcsak a kömlői, hanem a csányi temetőben (képünkön) is súlyos károkat okozott nemrégiben a vihar. Felvételünk illusztráció. Herczeg Flóra drámai harcban nyerte el végül Réka szerepét Folytatás az 1. oldalról Az egri lány már akkor gratulált riválisának, amikor az öttagú zsűri értékelése közben hárman Torma Emesére adták voksukat, hisz ő is és mindenki úgy gon­dolta, a szavazattöbbség dönti el a szerep sorsát. Nagy volt a meg­döbbenés, amikor Szikora nem vette figyelembe kollégái véle­ményét. A példátlan eset után a zavarodottság jelei nem csupán a két versenyzőn, de a műsorve­zető Gundel Takács Gáboron is megmutatkoztak. Látszólag sen­ki sem tudta, mi a teendő. Végül Herczeg Flóra vehette át a szere­pet jelképező szobrot a rockope­ra szerzőpárosától, Szörényi Le­ventétől és Bródy Jánostól. ■ Herczeg Flóra úgy érzi, megérdemelten kapta meg a szerepet Herczeg Flóra a drámai döntőt követően lapunknak elmondta: bár vetélytársa a műsor után ért­hetően dacos volt, de azóta meg­beszélték a történteket, s harag nélkül váltak el. Nem felhőtlenül boldog azonban, annak ellenére, hogy élete legnagyobb vágya tel­jesült. Mint mondja, úgy érzi, megérdemelten kapta meg a sze­repet, éppen annak a Szikora Já­nosnak bebizonyítva rátermettsé­gét, aki az egész sorozatban elége­detlennek látszott vele szemben. A társulat honlapján kemény kritikával illették a műsort, Szikorát és Flórát is. Torma Eme­se láty^.^cz indulatokat a követke­zőket írta az ottani fórumra: „Fló­ra szerintem nem tehet erről a helyzetről, úgyhogy gratulálok, és sok erőt kívánok a felkészülés­hez és mindenhez ami őt is éri!” Forgács Beáta, a produkció saj­tószóvivője leszögezte: A társulat nem tehetségkutató, hanem sze­reposztó műsor, így a rendezőnek vétójoga van. Mindhárom ver­senyzőt a közönség juttatta a dön­tőig, így manipuláció sem lehet­séges. Kifejtette azt is hogy soha­sem volt olyan lefektetett szabály, mely szerint a párbajba jutott két versenyző közül a rendező ne dönthetné el, kivel akarja megva­lósítani elképzeléseit. Ugyanezt, a színházi gyakorlatban bevett szokást fogalmazta meg még a műsorban Alföldi Róbert, a zsű­ri egyik tagja is, Szikora János döntését védelmezve. ■ E. B. Hetente érkeznek hírek kisebb-nagyobb temető­rongálásokról. A kérdés: hogyan védekezzünk? Szuromi Rita A napokban az egri Hősök teme­tőjének síremlékeit döntötték le ismeretlen tettesek. A fenntartó vagy a tulajdonos ezen esetek­ben nem vállalja a kár megtérí­tését, lévén, nincs miből. Ha él­nek még az elhunytak hozzátar­tozói, a helyreállítás az ő zsebü­ket terheli. A temetők védelme országszerte gondot jelent. Éj­szaka a hatalmas kiterjedésű kegyhelyeket őrizni nem lehet, s valljuk be, kevesek is vállalkoz­nának erre. A tolvajokat azon­ban semmi nem fogja vissza tet­tük elkövetésétől. A dél-hevesi Tarnaszentmik- lóson két temetőt gondoznak a helyiek: a régit és a most is hasz- | nálatban lévőt. A polgármester | asszony, Molnár Lászlóné felhá- 1 borodva mesélte, mindkét he­lyen történtek rongálások, sőt helyrehozhatatlan káruk is ke­letkezett az utóbbi időszakban.- A régi temetőben volt egy nagyon szép vaskerítés, a Mihá­lyi családé. Egy reggelre eltűnt - mesélte felháborodva a faluveze­tő. - De nem csupán a használa­ton kívüli sírkertben garázdál­kodnak. Télen az újtemetőből vitték el a fából készült mobil il­lemhelyet. Visznek mindent, ami mozdítható. A színesfém-tol- , vajok tevékenysége azonban nem csak a temetőre terjed ki. A polgárőrök éjszaka éberen fi­gyelnek, ám a tolvajok mobilte­lefonnal tartják a kapcsolatot. Azokon a településeken, ahol a lakosokban a vallásos szemlé­let erősebben gyökerezik, ahol az elhunytak látogatása szinte heti rítus, jobban figyelnek a ke­gyeleti helyek állapotára. Ám ahol a bevándorlók száma meg­szaporodott, nincsenek helyi kö­tődések, gyakrabban fordulnak elő rongálások. Tenken ugyancsak két temetőre vigyáznak: a régi temető bokrai, fái olyan nemesi nyughelyeket őriznek, mint a Fáy-, a Szerelem Alfréd-, vagy a Papp-Szász csalá­dok sírkertje. A ma használatos temető egy jól megközelíthető, la­kott részen található, így az ott élők odafigyelnek a látogatókra.- Néhány éve az önkormány­zat átvette az egyháztól a teme­tőt - mondta Török Margit pol­gármester -, s igyekszünk jó gazdaként óvni a nyughelyeket. Az átvétel lehetővé tette, hogy rendeletet alkossunk a temető­használatról. Nem csupán a sí­rok 25 évenkénti megváltását követjük figyelemmel, hanem síronként egy jelképes ezer fo­rintos évenkénti díjjal azt is tu­datosítottuk az emberekben, hogy sem a vízhasználat, sem a karbantartás nincs ingyen. En­nek a hozzájárulásnak egyfajta tudatformáló hatása is van. Per­sze az önkormányzat is igyek­szik a tulajdonosi kötelezettsé­gének megfelelni: kerítést ter­sírrongálás esetén a leg­többször rendőrségi feljelen­tés is születik az elkövetők­kel szemben. A felderítettség viszonylag kicsi, a kár rend­szerint nem térül meg. A te­mető tulajdonosa vagy fenn­tartója ilyen esetekben nem vállal felelősséget, de a hoz­zátartozók rendszerint nem is kérik ezt. Saját zsebükbe nyúlva fedezik a kárt, hiszen veztettünk, s megvásároltunk egy romos, a környezetet már csúfító épületet, amelynek el­bontása után új parkolóhelye­ket alakítunk ki. Kijelöltünk egy temetőgondnokot, s a köz­munkások is dolgoznak a hely­színen. Ám a legnagyobb segít­ség az, hogy a környéken lakó emberek figyelik az idegen au­tókat, a zajokat. À kömlői nép is megadja ha­lottainak a tiszteletet - a vihar azonban nem. Német István pol­gármester szerint pár hete egy tavaszi felhőszakadás komoly károkat okozott, 9 síremléket döntött fel a szél. Itt a tulajdonos az egyház, a fenntartó az önkor­mányzat, ám ilyen esetekben az „élőt ítéli meg” a holtak­ról való gondoskodás. senkinek sincs módja a kárt megtéríteni, a hozzátartozók maguk viselték a viharkárt. Pélyen a testület szeretné ön- kormányzati tulajdonba átvenni az egyháztól a nyughelyei. Itt je­lenleg kataszteri térkép sincs, ennek elkészítése meghaladja a száz­ezer forintot. Az ön- kormányzat gondol­kozik azon, hogy a közhasznú munká­sok nappal jelen legyenek, gon­dozzák a temetőt.- Fontos lenne, hogy a telepü­lés tulajdonába kerüljön a teme­tő - tudtuk meg Ari Norman pol­gármestertől -, mert akkor elké­szülhetne az a rendelet, amely a mi részünkről egyfajta tulajdo­nosi szemléletet garantálna, másrészt a lakosok is éreznék, a sírkertnek van gazdája. Hevesen, a református temető­ben úgyszólván semmilyen rend­hagyó cselekedet nem történt az utóbbi időben. Ennek egyik oka a temető rendezettsége.- Ahol tisztaság van, ott az ember nem dob el szemetet - fo­galmazott Mészáros Ildikó refor­mátus nagytiszteletű asszony. - Vagyis egy rendezett, ligetes ke­gyeleti helyen az embereknek meg sem fordul a fejükben, hogy kárt tegyenek. A gondozottság visszatartó erő. A nagytiszteletű asszony el­mondta: a jelenség egyik oka a halálkultúra hiánya.- Régen, ha egy idős családtag beteg lett, nem elsősorban a men­tőért telefonáltak, hanem értesítették a rokonokat, s megfog­ták a haldokló kezét. Ma valahogy tudato­san távol tartjuk ma­gunktól a halál képét. Pedig ez is az élet része, épp úgy, mint a ke­resztelő, az esküvő vagy a teme­tés. A szülők óvják a gyermekei­ket, jellemző lehet, hogy 10-12 évesek nincsenek ott a nagyszü­lő temetésén, nehogy „lelki sérü­lést szenvedjenek”, miközben es­te erőszakfilmeket néznek. A ki­csik nem tanulják meg elég ko­rán a kötődést elhunyt szeretteik­hez. A halál, a halál utáni sírgon­dozás idegenszerűvé válik, így aztán azt is képtelenek lesznek felfogni, miért követnek el azáltal kegyeletsértést, ha mások hozzá­tartozóinak sírját megrongálják. S ha a fiatal felnőtt tudatába ez nem vésődik bele, vajon mi tart­ja majd őt vissza attól, hogy van­dál módon ne kezdjen el törni- zúzni ott, ahol lehet, épp ahol nagyszülei nyugszanak. A károkat végül mindig a családtagok állják ■ A gondozottság visszatartó erő lehet a támadá­sokkal szemben. A HEOL MOSOLYA fotóverseny! y Keressük Heves megye legszebb gyermekmoso­lyát! Ossza meg a család szeme fényét az internetes közösséggel! Maximum 5 digitális képet várunk egy-egy gyermekről. A felvételek legalább 640x480-as felbontással rendelkezzenek. A versenyt 3 kategóriában hirdetjük meg: 0-3 év; 4-6 év; 7-9 év. A fotókat (névvel, címmel, telefonszámmal, életkorral) legkésőbb 2008. május 14-én 16 óráig küldhetik el a heol@heol.hu címre. A tárgy (subject) rovatba kérjük feltüntetni: A HEOL MOSOLYA A képek május 10-től kerülnek fel a Heol.hu-ra, és ott lehet rájuk szavazni május 28-án éjfélig! Oflazás: kategóriánként ai első három helyezett 5-5 ezer forint értékű vásárlási utalványt kap ajándékba. A beküldő vállalja, hogy a fotókat az AS M Kft. Heves Megyei Irodája bármely kiadványában megjelentetheti. A játékban nem vehetnek részt az Axel Springer munkatársai, illetve azok családtagjai. 111111111811 "IIÉBÍÉIIili ; ^ /■ Színes kavalkáddal hatvaniszakaszán ünnepük a jubileumot Ketten súlyosan, ketten pedig könnyebben sérültek meg vasár­nap, amikor öt gépkocsi összeüt­között délután négy óra körül az M3-as autópálya 52-es kilométer- szelvényénél, Hatvan határában, a sztráda Budapest felé vezető ol­dalán - tudatta a lapunkkal a He­ves Megyei Rendőr-főkapitány­ság (HRFK) munkatársa. A baleset nyomán mintegy hat-hét kilométer hosszú kocsi­sor torlódott össze az említett szakaszon. Az autópályát nem zárták le teljesen, a leállósávban haladt a forgalom - tette hozzá a HRFK sajtóügyeletese, Csetnekl Zsolt r. százados. A helyszínelés délután fél hat­kor még tartott. ■ Az egy évtizeddel ezelőtti össze­fogásra az késztette a szépkorúa- kat, hogy a megye lakosságának több mint egyharmada nyugdí­jas. A 65 évnél idősebbek száma pedig az itt élők 24 százalékát te­szi ki. Alapvető fontosságú hát, hogy ennek a jelentős rétegnek a tagjai szoros kapcsolatot alakít­sanak ki egymással, s megfelelő­en képviseljék közös érdekeiket. Mindezek figyelembevételé­vel alakult meg tíz esztendővel ezelőtt a Heves Megyei Nyugdí­jasok Választási Egyesülete, melynek révén számosán beke­rültek a megyei közgyűlésbe, a települési önkormányzatokban pedig 174 nyugdíjas tevékenyke­dett képviselőként, illetve szak­bizottsági tagként. A korosztály tagjai ott vannak a városokban és a községekben működő klu­bokban, a kulturális és hagyo­mányőrző csoportokban, nép­dalkórusokban, valamint az idő­sek napközi otthonaiban. Mint Sebestyén János, az egyesület elnöke elmondta, el­nökségi ülésen döntöttek arról, hogy május 8-án jubileumi köz­gyűlést tartanak az Egri Várban. A visszaemlékezést követően pe­dig délelőtt fél 11-től kerül sor arra a színes kavalkádra, ame­lyen huszonhat nyugdíjascso­port mintegy 4-500 tagja lép színpadra. Az ünnepi esemény­re mintegy 1000-1200 résztve­vőt várnak a szervezők. ■ Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom