Heves Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-19 / 115. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 19., HÉTFŐ Kit sújt Hatvanban a parkolási díj? A Fidesz, az MSZP is másképp látja Létragyártó nagyvállalat: FP Kft. operettbemutató Eisemann Mihály Fekete Pátere az egri színházban A hatvani Fidesz szerint a városban nem szűntek meg az anomáliák a parkolási díj bevezetése óta. A helyzet tovább súlyosbodott azzal, hogy - mint Szabó Zsolt, a párt önkormányzati frakciójának a vezetője fogalmazott - a településen a központot körülvevő kis utcákban megállni tilos és várakozni tilos táblákat helyeztek ki, így kényszerítve az autósokat, hogy a főtéri fizetőparkolókat válasszák. Úgy vélik, mindez egyértelműen mutatja a diktatórikusán, a város- központban található üzletek és irodák tulajdonosaival nem egyeztetett módon hozott intézkedés hibáit. A szocialisták és a lokálpatrióták rendelete ugyanakkor a városvezetők, köztisztviselők részére ingyenes parkolókat tart fenn a Városháza előtt, a szocialista pártközpontnál még sincs megállni tilos tábla. A fentiekre reagálva Érsek Zsolt polgármester leszögezte: nem szerencsés politikai síkra terelni egy közlekedéstechnikai kérdést. Elmondta: a Hatvány Irén utcai MSZP-irodában nem dolgozik főállású munkatársuk, ezért a parkolási díj időszakában egyetlen szocialista kötődésű személy sem élvez kedvezményeket. A képviselő-testület éppen a közelmúltban döntött a Hajós Alfréd utca rendbe tételéről, de nem azért, mert ott működik a Fidesz-iroda, hanem hogy az uszodába, a közeli óvodába, bölcsődébe és iskolába érkezők komfortosabb körülmények között közlekedhessenek. ■ Tari 0. Tizenhétmilliós kárt okozott a Mátrai Erőműnek Többször is szállítószalagot lopott egy dolgozó a Mátrai Erőmű Zrt. Központi Karbantartó Kft. vulkanizáló műhelyéből. A 17 millió forint értékű anyagot 200 ezerért adta tovább egy horti tanya tulajdonosának. Legutóbb múlt hét elején tűnt el száz méter acélhuzalos gumiheveder az erőműből. Kiderült, hogy az egyik műhelyben dolgozó műve volt. A gépmester korábban is lopott 12 millió forintnyi anyagot. ■ Csizmadia Tibor színidirektor rendezte a Gárdonyi Géza Színházban Eisemann Mihály Fekete Péter című operettjét, amely az évad utolsó bemutatója volt Egres Béla Szerelemhez nem kell... Mészáros Sára (Colette), Görög László (Pierre Lenoir) és Bozó Andrea (Claire). „Szerelemhez nem kell szépség, szerelemhez nem kell pénz...” Ezt tudjuk a Fekete Pétert megálmodó és megalkotó Eisemann Mihály - Zágon István - Somogyi Gyula triumvirátustól. De hogy mi kell egy vállalkozás elindításához, az már egy egészen más történet. Mert itt, kérem, nem csak férfiak és nők közti viszonyokról, botladozó széptevésről, áléit vágyakozásról szól a tör- | ténet. A mindennapjaink kerül- nek górcső alá egy virtigli, siker- | re ítélt operett köntösébe bújtatva. lókat lehet mulatni, na jó, helyenként röhögni a világ legpechesebb emberének, Pierre Lenoir-nak a szerencsétlenségén, csetlés-botlásán, s közben a Csizmadia Tibor rendezte előadás nézésekor gombóc*nő a néző torkában. Ráismer ugyanis valamire, amit igen jól ismer a mindennapokból, s amiről lép- ten-nyomon olvas újságokban, amit lát a televízió híradásaiban. Ez pedig a cégalapítások, vállalatvételek, -eladások garmadája, esetleg nemtelen, ne adj Isten bűnös eszközökkel. A ma embere - aki megszokhatta, hogy a képzelet határát súroló, vagy meghaladó dolgokra és ügyekre hoznak létre vakmerő emberek mindenféle kft.- ket, zrt.-két, ki tudja, milyen egyéb vállalkozásokat - már meg sem lepődik azon az első hallásra, látásra képtelen szituáción, hogy valakinek legendás pechjére alapozva gründolnak céget. Márpedig Eisemann 1943- ban bemutatott operettje erről szól. Talán a világ nem is változott olyan nagyot egy emberöltő alatt. Pedig az azóta eltelt 65 évben történtek dolgok, amik nyomot hagytak sorsokban, lelkekben. Volt itt világégés, idegen-elnyomás, működésképtelen politikai rendszer, az azt követő úgynevezett rendszerváltás. Most mégis vélhetően ugyanazokat az érzéseket és indulatokat váltja ki Fekete Péter története, mint a háború előtti nemzedék tagjaiból. Ügyes! Mondhatnánk Eise- mannékra, akik ilyen, ha nem is örökérvényű, de messzire mutató problémákat feszegettek annak idején egy operettben. S Csizmadia koncepciójára sem mondhatunk mást: ügyes! Persze ezen elgondolás mellé, mely a mai „hipermodern” korba helyezi a történetet, kellett olyan, már e színházban is jól kipróbált író-dramaturg, mint Körösi Zoltán, aki támogatni tudta a darabot az azt működőképessé tévő finomságokkal. Sőt, az alkotó közösség jóvoltából, még színesebb, ötletesebb és áthallásaival még szórakoztatóbb is lett az előadás. Az egri publikum mindig vágyott arra, hogy ilyen igazi, közönségcsalogató könnyed előadással találkozhasson. A Fekete Péterből pedig süt a népszerűséget akarás. Az alkotók képesek voltak arra is - a szórakoztatás álarca mögött -, hogy mélyebb érzelmeket is megmozdítsanak, igazi gondolatokat is ébresszenek. A színháznak ezúttal sikerült megszólítania közönségének minden rétegét. Azt is, aki lágy dallamok hullámain el- andalodni ül a széksorokba, azt is, aki nevetve szórakozni akar, s olyanokat is, akik - miután lement a függöny és elcsitult a színészek nek megérdemelten járó, ütemes taps -, szeretik végiggondolni mindazt, amit elébük tártak. S örül, ha új dimenziókat fedez föl egy-egy, akár jól ismert darab újbóli megnézése után. A másodlagos, de fontos olvasat mellett markánsan jelen van az előadásban az a mosolyra mindig okot adó vonulat is, amely a szerelemben, a kapcsolatteremtésben csetlő-botló mivoltunkat állítja pellengérre. S Egerben teszik ezt mély kedvességgel és empátiával. Magunkra ismerhetünk az egyes szituációkban, sokunk fel tud idézni olyan pillanatokat életéből, amikor a színpadon látott esetlenséggel közeledett valakihez, aki tetszett neki. Avagy bugyután nem vette észre éppen azt, aki szerette vagy szerethette volna őt. S bizony számolgatjuk a darabban emlegetett, s a szerelem stációit jelentő létrafokokat, a bizalom, az ismeretlen új érzés, a féltékenyEISEMANN MIHÁLY - ZÁGON ISTVÁN - SOMOGYI GYULA • % FEKETE PETER operett 3 felvonásban főszereplők: Pierre Lenoir: görög László, Lucien Ouvrier: HüSE Csaba (képünkön), Claire: bozó andrea Colette: mészá ros Sára, M. Chineau: rácz János, Gaston Auriob kelemen csaba Mme Lefebre: saárossy kinga, Sapiro: vókó János. Díszlet: HORGAS PÉTER, jelmez: KOVÁCS ANDREA, dramaturg: KÖRÖSI ZOLTÁN, koreográfus: BARTA DÓRA, rendező: csizmadia tibor ség lépcsőit, s végül mind a létra csúcsára szeretnénk eljutni a szereplőkkel együtt, amikor már nem vagyunk képesek a másik nélkül létezni sem. A kulcsot e szellemi kiránduláshoz és létramászáshoz a játszók jelentik. A címszerepben Görög László a mosolyt fakasztó kedvességen túl, az elvárhatónál is mélyebb, intellektuálisabb humort csempész az alakításába, játékát áthatja az emberismeretből és -szeretetből adódó bölcsesség. Jó magas mércét állított ezzel mindazok elé, akik a jövőben el akarják játszani Pierre Lenoir remek szerepét Bozó Andrea után szinte kiáltott Clair alakja. Őt ugyanis éppen úgy ismerhettük meg, aki remek karakterformálási készséggel rendelkezik, ha elesett, szerencsétlen, esetleg csúf figurát kell megmutatnia, s jó néhányszor láthattuk a hódító díva szerepében is. Most mindkét arcát megmutathatja. Hüse Csabáról azt tudjuk, hogy kiváló operettszínész, s ezt most is bizonyítja. Úgy, hogy igazi, a koncepció szerint is visszaköszönő alakot mutat meg, amely messze túlmutat azon a gazdag, francia vállalkozón, aki megíratott a műben. Mészáros Sára igazi kellemes meglepetése az előadásnak. Rá kell jönnünk, hogy mindent tud, amit a színjátszásban tudni kell. Abban a szerepben jó, amit éppen ráosztanak. Most mint operettista bizonyít fényesen. A társak, a főkomikus Rácz Jánossal az élen, remekül segítik az előadást, s annak sikerét Meghatározó a koreográfus, Barta Dóra munkája, aki táncszínházak világában érlelt tapasztalatait, tudását az operett műfajában is képes volt alkalmazni, így az előadás mozgásrendszere egészen különleges, a szó legnemesebb értelmében vett, harmonikus eklektikát tükröz. Kiváló ötvözete a klasszikus mozgásoknak és a modern tánc mozdulatainak, filozófiájának. Az eddig is világos volt mindenki számára, hogy a vállalat- alapításhoz vakmerőség és pénz kell. Az egriektől most megtudhattuk, hogy a színházcsinálás- hoz az anyagi javakon túl jó koncepcióra, remek színészekre és lelkes közönségre van szükség. S azt is érdemes észben tartanunk, hogy a szerelemhez nem kell semmi más, csak szerelem kell és kész... Kevesen voltak a városi takarítási napon közérdek A kezdeményezéstől azért a Jövőben sikert remélnek A klubalapító házaspár ünnepélyes vaslakodalma Lőrinciben viszonylagos érdektelenségbe fulladt az e hétvégére, szombatra meghirdetett takarítási nap. A város vezetése társadalmi munkára szólította a lakosságot: a feladat a település bevezető útjainak, továbbá a köz- intézmények környékének és a közterületeknek a rendbe tétele lett volna, ám a kezdeményezésre csak a képviselő-testület tagjai, valamint a szervezetten működő csoportok - többek között a Pitypang és a nyugdíjasklubok tagjai, iskolai osztályok - jelentkeztek. Akik viszont részt vettek a megmozdulásban, azok nagy lelkesedéssel tették. Peterke Zoltán alpolgármester szerint az alacsony részvétel Az erőműi nyugdíjasok szívesen jöttek, még fát is ültettek a főtéren miatt egyáltalán nem szabad elcsüggedni, mert a következő hasonló alkalmak során, meglátása szerint egyre többen lesznek majd az önkéntesek. A korábbi években a Lőrinci Város Jövőjéért Baráti Egyesület tagjai már megmutatták, hogy az értelmes és hasznos tevékenységhez mindig szívesen csatlakoznak a helybeliek. Mint az alpolgármester fogalmazott, kellő kitartással és mozgósítással el lehet érni, hogy mindenki a sajátjának érezze azt a települést, ahol a mindennapjait éli. A takarítók egyébként rendbe tették a selypi sarkot, az erőműi főteret, a herédi utat, a tájház és az iskola udvarát is. ■ T. 0. Különleges eseményre gyűltek össze a közelmúltban a hatvani Liszt Ferenc Vasutas Nyugdíjas Klub tagjai. Pallag Attiláné elmondta: a klub megalapításának ötletgazdája, B. Nagy Károly és felesége, Marika néni, valamint családjuk velük ünnepelték ó5.-ik, azaz vas házassági évfordulójukat. A szép napra műsoros összeállítással készült a közösség. Ficsor Joachimné klubvezető ünnepi beszédében emlékeztetett: a házaspár a múlt században, a vérzivataros években is együtt töltötte hosszú életét. Károly bácsi és Marika néni közéleti emberek voltak. Ennek eredményeképp Károly bácsi annak idején a Hatvan Díszpolgára címet is megkapta. Mindezt természetesen nem érhette volna el, ha nincs mögötte Marika néni, aki megteremtette, biztosította számára a nyugodt, békés otthont. A műsor kulturális programmal folytatódott. Az ünnepeltek kristályvázát, virágokat, tortát, vasdiploma emléklapot és aranyos, koronával díszített „arany- galuska” süteményt kaptak ajándékba. A meglepetés - az alkalomhoz illően - lakodalmas jelenettel végződött, amelyet Marosvári Sándorné, Tériké ko- reografált, a klub tagjai adták elő. Az ünnepség a vacsora után táncmulatsággal ért véget. ■
