Heves Megyei Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-17 / 114. szám
6 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 17., SZOMBAT Irány a Himalája: a tervek szerint vasárnap már indulhat a roham Az expedíció utolsó tábora, a Ettas számú is áll már a Makalu nyeregben, mégpedig 7400 méteren, így a Himalája-expedíció is a cél előtt áll, közvetlenül a Makalu csúcsa alatt. Ezzel a 2008-as Magyar Himalája Expedíció tábor- lánc-építése és a hegymászók akklimatizációs előkészülete lényegében befejeződött - küldte bizakodó jelentését lapunknak Kollár Lajos expedícióvezető. m A szervezet regenerálódása ezen a magasságon minimális, inkább a gyorsabb kimerülésre kell számítani. Történetükben egyébként ez a gyors felvonulás rekord Időnek számít. Ami mindenképpen szép teljesítmény egy négyfős mini hegymászó csapattól. Különösen akkor, ha az alaptábor hosszadalmas és fárasztó, mintegy kéthetes megközelítési idejét is figyelembe vesszük. A sietség nem véletlen. Május elsején érték el az 5700 méteren fekvő alaptábort a Makalu délnyugati gerince alatti kis glecs- cservégződés tövénél. Ez a szervezet számára elviselhető élettani határnál 5-600 méterrel feljebb van. Ami indokolja a siető- sebb mozgást. A szervezet regenerálódása ezekben a magasságokban szinte minimális, inkább a gyorsabb leépülésre, kimerülésre kell számítani. Az egész csapat számára feltöltődési jelentő pár napos, alaptáborban eltöltött időszak után - kedvező időjárási „ablak” kialakulása esetén, az előrejelzések függvényében - indulnak neki a csúcsnak. Csütörtök délelőtt a Mécs, Erőss, Sterczer hármas felment a n.-es táborba, s azt feljebb vitte közel 100 méterrel. Pénteken onnan folytatták útjukat a Makalu-nyeregben, a 7400 méteren lévő III.-as táborba. A terv az, hogy némi pihenés után továbbmennek, és felállítják a csúcstámadó tábort 7600 méteren. Majd a szombat a készülődésé, az erőgyűjtésé, s terveik szerint vasárnap hajnali 2 órától indulhat a csúcstámadás. Ez természetesen csak az alpinisták elképzelése, ám ehhez viszonylag tűrhető időjárás is kell. Mindenesetre Kollárék reménykednek a kedvező folytatásban. ■ K. J. ..Benne állunk" a változásokban népművelés Szélesebb rétegek, s a plázavilág felé is nyitni szerelne az új igazgató Számára is váratlanul választotta a három pályázó közül április elsejétől az Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) vezetőjévé Ponyi Lászlót a közgyűlés. Kovács János A Forrás Diákszínpad egyik előadása Egerben. Az igazgató fontosnak tartja, hogy szélesítsék hatókörüket. Képünk illusztráció.- A közművelődési terület ösz- Számomra abszolút a helyszínen derült csak ki, hogy valóban én vagyok a befutó. Mást is el tudtam volna képzelni igazgatónak. Már csak azért is, mivel a minősített többség úgy volt meg, ahogy. A minimálisan szükséges tizennégy szavazattal ugyan, de megvolt.- Új műsorhoz, új férfi kell, hiszen maga az összevont központ is csak 2008. január elsejétől él? I- Szerencsés esetben van egy szakmai háttere és elképzelése | az embernek az adott kerethez, s. lehetőségekhez, amihez a munkatársai, a közösség részéről is tartozik egyfajta támogatás. Ebből rakódik össze a vezetői program. Véleményem szerint komoly szakmai megújulás is szükséges, úgy néz ki, a 21. századi modem közművelődési rendszer létrehozására is van lehetőség.- Mindez a központ a Barta- kovics Béla Közösségi Házzal, a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házzal, illetve a Művészetek Házával, a Vitkovics Házzal - benne a Kepes-gyűjteménnyel- és a Zsinagóga Galériával elég komoly vállalkozás.- Ezek a folyamatok mindenütt lezajlottak a nagyobb hazai városokban. Aminek persze több mozgatója is van. Az intézményi párhuzamosságok elkerülése, az optimális feladatellátás, a költségek csökkentése. Hiszen az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, ennek a mi területünkön is láthatók a következményei. A 2007-ben meghirdetett „Minőség és megújulás” programnak része az intézmények összevonása, racionalizálása. De szerintem ennek a tendenciának az ellentéte Is megjelenhet pár év múlva, vagyis most az egységesülés és később a differenciálódás. Mindezt az összevonások tapasztalatai alapján el tudom képzelni. Például ha létrejön a kétmilliárdos Agóra- program keretében az új multifunkciós, szociokulturális központ, akkor majd megint kérdés lehet, hogy milyen kulturális intézmények szűnnek meg, s melyek maradnak a városban.- Szóval több változást is hozhat a jövő a megyeszékhely kulturális életében?- Benne állunk a változásban. Folyamatosan benne vagyunk, és még a következő években is benne leszünk.- Anyagilag mennyire stabil az a bázis, amire építkezhet most?- Jelenleg alapvetően az ön- kormányzattól kapunk pénzt a működésre, a támogatás túlnyomó része ez a 163 milliós éves költségvetési pénz. Ennek durván kilencven százaléka megy el bérre, bérjellegű rezsiköltségre, de a szakmai programokat alapvetően nem ebből, hanem pályázatokból, bérbeadásból és egyéb bevételekből fedezzük. Fontos, hogy saját bevételeinket növelni tudjuk, s ehhez a hátteret is megteremtsük.- Az uniós programok menynyi forrást hozhatnak erre a területre? Névjegy: PONYI LÁSZLÓ (45) Népművelő-történelem szakos általános iskolai és filozófia szakos középiskolai tanár, igazgatásszervező, a Debreceni Egyetem nevelés- és művelődéstudományi doktori programjának doktorandusza. Kutatási témája: A kulturális szakigazgatás rendszere és változásai a rendszerváltást követően. 1993-94: az egri Ifjúsági Ház szakelőadója, a Művész Mozi létrehozója, 1994-2000: az egri főiskola közművelődési titkára, illetve a közművelődési tanszék oktatója, 2000-2005: a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal kulturális főtanácsosa, 2005-2006: a Magyar Művelődési Intézet közművelődés-fejlesztési igazgatója, 2006: a Művészetek Háza és az EKMK szakmai igazgatóhelyettese. szesen 18 milliárd forintot nyerhet el az uniós pályázatokból. A minisztériumban a pályázat-előkészítő munkacsoportok már dolgoznak, s ha elég ügyesek vagyunk, ehhez mi is hozzá tudunk majd férni. Ezeknek két fő iránya van, egyik az egyedi képzés, felnőttképzés, köz- művelődési képzés, amelyek nem hasonlítanak az eddig megszokott iskolarendszerű képzésekre. A másik pedig a civil kapcsolatok, az új szövetségek köre. Ezeknek első pályázati lehetősége az Agóra- program a közművelődési intézmények újragondolására, az új tartalmak megjelenítése.- Az világos, hogy biztos alapokra kell helyezni az egri kulturális központ működését. De mit érzékelhet majd mindebből az egri, netán az idelátogató kultúrafogyasztó? Lesznek-e új, országos érdeklődésre is számot tartó programok? Mert a külső szemlélő alighanem ez alapján vonja majd meg egy igazgató működésének mérlegét, s nem a gazdálkodás stabilitása alapján.- Tervek, elképzelések vannak, de azt szeretném hozzátenni, hogy a működésünknek a nagy programokon kívül akad kevésbé látványos, ám a közművelődési alaptevékenységünkhöz kapcsolódó számos mozzanata. Ilyenek a szakköreink, klubfoglalkozásaink. S a közművelődési intézmény- rendszert az alapoknál is rendbe kell tenni. Ebben benne van az is, hogy az alaptevékenység is átgondolásra szorul. Persze filmes, összművészeti fesztivál mellett új, országos vonzerőt kiváltó programokra is gondolunk. Nem utolsósorban a turizmusra is gondolva. A Kepes-gyűj- teményt is szeretnénk jobban bevonni a vérkeringésbe, közösen a főiskolával.- Lehet, hogy nem becsalogatni, hanem utánamenni kell a közönségnek?- Igen, fontos, hogy szélesítsük a hatókörünket. Például az Agria Park marketing-igazgatójával is tárgyaltunk már a közös lehetőségekről, hogy ki tudjunk lépni a hagyományos terünkről, és megtaláljuk a kapcsolódást a plázakultúrához is. ■ A pénz kilencven százaléka megy el bérre, béijellegű rezsi- költségre. Tervezés és vezetés: az MSZP kifogásolja az Agóra-eljárást vita A novemberi előterjesztésben még a sportcsarnokról volt szó, ám később új épületet terveztek Tavaly novemberben 21 igen vokssal támogatta az egri közgyűlés azt a javaslatot, hogy vegyen részt a város a multifunkcionális közösségi központok létrehozására hivatott Agóra- programban. Az akkori előterjesztés a körcsarnok újjáépítését, egy sport- és kulturális funkciókat tartalmazó épület megvalósítását tartalmazta. A későbbi ötletpályázatban azonban nem szerepelt a sportlétesítmény rekonstrukciója. Az ügyben a szocialisták a közigazgatási hivatalhoz fordultak jogorvoslatért, mert véleményük szerint az eljárás kifogásolható - tudta meg lapunk Nagy István tanácsnoktól. Szavai szerint a városvezetés három építészirodát hívott meg az ötletpályázat elkészítésére. A bírálóbizottság két építész tagja és a szakértőként felkért Bodonyi Csaba, Tokaj Ybl- és Széchenyi-díjas főépítésze De- ly György terveit támogatta, ám a kilenctagú testület 5:4 arányban a Rátkai Építész Iroda tervét választotta. A szocialisták hiába kérték, hogy betekintést kapjanak a bírálati lapokba. A helyzet furcsasága, hogy Rátkai Attila időközben a város főépítésze lett. A tervezők 600 ezer forintot kaptak munkájukért, a nyertes további másfél milliót, s a pályázat sikere esetén további tízmilliókhoz juthat. Habis László: a zsűri a legjobb megoldást választotta A szocialista politikus hozzátette: úgy tűnik, Habis László polgármestersége alatt az a gyakorlat, hogy cégek vezetői többmilliós megrendelés után vezető tisztségviselők lesznek az önkormányzatnál. Rátkai esetét megelőzően az informatikai iroda vezetőjének nevezték ki annak a cégnek az első emberét, aki közel tízmilliós megbízást teljesített korábban a városnak.- A novemberi előterjesztés lényege az volt, hogy a közgyűlés tagjai megismerjék az Agóra- program részleteit, s elvi döntés szülessék arról, hogy a város pályázzon - reagált Habis László. - A határozat szerint a közgyűlés jóváhagyja, hogy Eger vegyen részt az Agóra-programban a sportcsarnok és környezetében történő beavatkozással. A végleges pályázati kiírás 2008. január 22-én jelent meg, ezt április 9-én módosították. Ekkor tisztázódtak a konkrét feltételek, így például az, hogy a felhívás kizárólag új építést engedélyez. A kiírás kétfordulós pályázati eljárást határozott meg, ahol az első fordulóban csak a projektjavaslathoz szükséges megvalósíthatósági tanulmány és az építészeti koncepció szükséges. A rendkívül rövid határidőkre és az eddigi referenciákra tekintettel közvetlenül kértünk fel három egri tervezőirodát a tanulmányterv kidolgozására. Az a tény, hogy a sportcsarnok nem feleltethető meg a részletes szakmai elvárásoknak, csak a végleges pályázati dokumentum áttanulmányozását és az építészek megalapozott szakmai véleményét követően került előtérbe. A koncepció zsűrizésében kilencen vettek részt, akik előre elfogadott szempontrendszer alapján értékeltek. A tokaji főépítész nem volt tagja a felkért testületnek. A nagyon részletes bírálati kritériumok között sokkal hangsúlyosabb szerepet kapott az építészeti arculat, a műszaki megoldás, mint a kulturális szempontrendszer. Megjegyzem: a bírálóbizottságban helyet kapott egy Harangozó-díjas táncművész is, akinek a véleménye legalább annyira fontos, mint egy építészé. A zsűri korrektül járt el, amikor kizárólag a szakmai szempontokra figyelt. Az idén két olyan irodavezetőt neveztünk ki, akik előzetesen bizonyították alkalmasságukat, képességeiket mind tudásban, mind emberi hozzáállásban - mondta a polgármester. ■
