Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-01 / 76. szám

2008. ÁPRILIS 1., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP PETERVASARA ES KÖRZETE 5 A Kút-völgy önkormányzati tulajdonban maradhat Nem élhet zeneszó nélkül portré Lassan már eltűnnek a cigányzenész dinasztiák A Sírok mellett található, párat­lan adottságú és szépségű Kút- völgy sokak számára ismert, kedvelt hely. A motorostalálko­zók ideális helyszíne, hiszen tá­vol a lakott helytől az átlagosnál hangosabb szabadtéri rendezvé­nyek rendezésére is kiválóan al­kalmas. A sirokiak is szívesen szerveznek ide találkozókat. Az önkormányzat képviselői nem­rég napirendre tűzték a kérdést: mi legyen a völgy sorsa? Felme­rült, hogy az önkormányzat be­fektetőt kereshetne, vagy értéke­síthetné. Ám végül a többség úgy döntött, hogy önkormányza­ti tulajdonban marad a terület, amely továbbra is elsősorban a helyi lakosságot szolgálja. Fejlesztéséhez most pályázati forrást keresnek. Ha sikerül pénzt szerezni, mindenképp körbekerítenék a völgyet, felújí­tanák az itt található vizesblok­kot, korszerűsítenék a vízháló­zatot és a szociális helyiségeket. A későbbiekben tervbe vennék a gázvezeték kiépítését és az épületek felújítását is. Ennél is fontosabb a terület vagyonvédel­mének biztosítása, s a garázda elemek, tolvajok távol tartása - tudtuk meg Lakatos István pol­gármestertől. ■ Új parkolókat alakítanak ki a parókia mellett Mátraballán javában folyik az idei községfejlesztési pályázatok előkészítése. Az idén a fő cél a község belterületi csapadékelve­zető rendszerének tervezése, majd sikeres pályázat esetén a kivitelezés megkezdése. Mint azt Forgó János polgár- mestertől megtudtuk, az önkor­mányzat megvásárolt egy, a falu­központban lévő magánterüle­tet, ahol köztéri pihenőparkot szeretnének kialakítani. Az ugyancsak a központi ré­szen található régi parókiaépü­let tágas udvarának egy részén új parkolók kialakításához kezdtek hozzá. A tervek szerint a területen harminc-negyven gépkocsi számára lesz hely. A munkálatokat a jelenleg alkal­mazott négy közmunkás bevo­násával végzik. ■ A tarnaleleszi romazenészek közül egy aktív muzsikus maradt. Danó Béla (a cimbalomnál) Egerben dolgozik színvonalas vendéglátóhelyen. Nem is olyan rég a ci­gánymuzsikusokat nagy becsben tartották. Mára alig-alig találkozunk a ki­tűnő zenészekkel. Barta Katalin Prímás, terces, brácsás, klariné­tos, cimbalmos, nagybőgős - mi­nimum ennyi hangszeres ze­nészre van szükség egy valami­revaló cigányzenekarban. Tarna- leleszen az 1970-es években még öt komplett együttes műkö­dött. A muzsikálás tudománya nagyapáról apára, apáról fiúra szállt. A zenészcsaládok köztisz­teletben álltak. Mára mindössze egy aktív zenész maradt a falu­ban. A negyvenes évei derekán járó Danó Béla nap mint nap Egerbe jár az egyik színvonalas vendéglátóhelyre muzsikáim. A kezdetekről, s a különleges szak­ma lehetséges jövőjéről beszél­getünk vele. A fiatalemberrel délelőtt talál­kozunk takaros házában. Sza­badkozik, hogy nincs sok ideje, mivel délután egyre Egerben kell lennie a munkahelyén. Né­met csoport érkezik.- Őket kell ebédidőben szóra­koztatni - mondja derűsen. Béla kiskorában tanult meg a felmenőitől cimbalmozni, ké­sőbb az egri zeneiskolában csi­szolta zenei tudását. Gyermek­kori emlékei ma is elevenek:- Zenészcsaládban nőttem fel. Apai és anyai ágon is szinte min­denki értett valami­lyen hangszerhez. Kilencévesen már a felnőttekkel jár­tam a környékbeli lakodalmakba. Sokszor úgy adó­dott, hogy szomba­ton hajnalig tartott a lagzi, és másnap délre már másik helyen kellett szórakoztatni a násznépet. A mai napig nem tudom, hogy bírtam ki, de arra határozottan emlékszem, hogy sokszor a fá­radtságtól sírva mentem muzsi­kálni. Akkoriban nagyra értékel­ték ezt a szakmát az emberek. Fe­jenként 50-100 forintot kaptunk, ami nagy pénznek számított. Nagyapám, Pusomi Károly olyan híres volt a környéken, hogy hoz­Nagyapáin, Puso­mi Károly olyan híres volt a kör­nyéken, hogy hoz' zá igazították a kézfogók napját. zá igazították a kézfogók napját. A szüléink adtak arra.is, hogy ké­pezzenek bennünket. Jómagam is jártam magántanárokhoz, s az Országos Szórakoztató Központ által szervezett ze­nei kurzusra is.- Ma alig hallani igazi cigányzenét. Hova lettek a mu­zsikusok?- A nyolcvanas évek közepétől egyre kisebb igény jelentkezett erre a műfaj­ra. A régi zenészek kihaltak, utánpótlás pedig alig van. Ne­kem is két nagy fiam van, de eszembe se jutott, hogy zenész­nek képezzék magukat. A na­gyobbik pincérként dolgozik, a kisebbik pedig pék-cukrász mesterséget tanul. Láttam, hogy a cigánymuzsikusoknak nincs jövőjük. Ez azért nagyon szomo­rú, mert biztosan tudom, hogy A fiatal romazenészek akadémisták danó BÉLA szerint ma is vannak párját ritkító ze­nei tehetségek a roma közösségekben. Ők azon­ban már nem lagzikba járnak, hanem csa­ládjuk nagy áldozatokat vállal, hogy magas szinten képezhessék magukat. Egerben is több olyan fiatal cigány származású mu­zsikus él, akik a Zeneakadémián foly­tatják tanulmányaikat. nem is olyan soká újra lesz igény a mi munkánkra, csak éppen mi már nem leszünk sehol. A nyolc­vanas évek derekán még itt a fa­luban, a kisvendéglőben is ren­des cigányzene szólt, de sajnos már ez is a múlté.- Változtak-e a mulatozási szokások?- Ma a külföldiek - a néme­tek, finnek, hollandok - szeretik és értékelik igazán a cigányze­nét, a magyar fiatalokat inkább zavarja, mint szórakoztatja. Egerben is van azonban egy olyan törzsközönség, akik az iga­zi társasági összejöveteleket, ün­nepeket nem tudják elképzelni cigánymuzsika nélkül. Ők még igazán tudnak mulatni, rendsze­resen megfordulnak nálunk. Sajnos lakodalmakat is egyre rit­kábban tartanak vidéken, s ezekre az ünnepekre is inkább olyan zenészt keresnek, aki egyedül, egy szintetizátorral el­szórakoztatja a vendégeket. Az igazság az, hogy én szerencsés­nek mondhatom magam, mert kiváló, nagy tudású zenészekkel dolgozhatom együtt immár ti­zenkét éve. Ők már megfordul­tak Európa szinte valamennyi országában, és az Arab Emírség­ben is szívesen látott vendégek voltak. Remek emberek, akikre mindig lehet számítani. Érkeznek az egérpados megrendelések a faluba ivÁD Mint arról korábban beszámoltunk, az ivádiak újabb ötlettel kívánják tele­pülésüket gyarapítani. Egyedi gyártású egérpado­kat értékesítenének, s a be­vételből egy kézilabda-pálya nagyságú óriási egérpadot szeretnének megalkotni, amellyel a Guinness rekord­könyvbe is bekerülhetné­nek. A végső cél egy olyan sportlétesítmény megépíté­se, amely a helyi és kör­nyékbeli fiatalokat szolgál­ná. Az első hetekben már több száz megrendelés ér­kezett - tudtuk meg Ivádi Gábor polgármestertől. Közmeghallgatás lesz két falurészen is ISTENMEZEJE A községi ön- kormányzat képviselői köz­meghallgatásra várják a la­kosságot. Április 2-án este hat órától a polgármesteri hivatalban, április 3-án pe­dig Szederkénypusztán, a Közösségi Házban tartanak tájékoztatót a tavalyi ered­ményekről, s az idei elkép­zelésekről. Szó lesz többek között az intézményi változásokról is. Várják az érdeklődők hasznosítható ötleteit, hozzászólásait is. Lomtalanításra készül a község apraja-nagyja erdökövesd Az önkormány­zat szervezésében e hét vé­gén szombaton szervezik meg a községben a lomtala­nítást. A lakosságot arra ké­rik, hogy reggel hétig he­lyezzék ki portáik elé a tél során felhalmozódott, feles­legessé vált holmikat, amelynek elszállításáról a helyhatóság gondoskodik. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES. KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katalin.barta(íi axelspringer.hu Porosán, szürkén kanyarog az országút szalagja Pétervására irányából Istenmezeje felé. A fa­lu szélső házai előtt, az erdő alatt... új bentonitbányát nyit­nak a Hangyabolyosban.- Milyen lesz az új bánya? - kérdeztük Juhász Györgytől, a bentonitüzem helyettes vezető­jétől.- Korszerűbb és modernebb, mint a jelenlegi - hangzott a sommás felelet. Korszerű biztosítású munka­helyeket, vágatokat képeznek ki. Szintes vágatokat - acéllal, TH-val, idomkővel bélelik -, amelyek alkalmasak lesznek a mozdonyszállításra is. A táróvá­gatot kb. 50 méteren át dupla szelvénnyel hajtják, eddig halad a kettős sínpár: tovább már csak szimpla szelvénnyel dolgoznak, s a mozdony a munkahelyekről összegyűjtött csülökét egészen a bunkertetőre hozza ki, ott a ben- tonitot egy buktatószerkezet ürí­ti, majd a gyűjtőtartályokba ke­rül (a bunker tetején is közle­kedni fog a mozdony)..., onnan a rakomány egyenesen a gépko­csi platójára hiúi. A korábbi kutatások olyan eredményt mutattak, hogy az itt kibányászható bentonit minősé­ge is legalább olyan lesz, mint a rosszkút-tetői üzemnél. Majd csak a gyakorlat dönti el, helyes- e ez a feltételezés. A bánya feltá­rásának munkálatai szépen ha­ladnak. Az új bányához vezető bekötőút helyét is kitűzték már, amely felvezet majd egészen a bunker és a táró szintjéig. Kommunális létesítményeket is terveznek az új bányához.- Reméljük - mondotta Ju­hász elvtárs -, hogy a havon­kénti 60 méteres előrehaladást biztosítani tudjuk, s már ebben az évben jelentősen előbbre ju­tunk az új bánya létesítésének munkáiban. (1962. június 22.) Készítik a csapadékelvezetőt közmunka Terpesen a megelőzésre helyezik a hangsúlyt Megyénkben a munkanélkiüiek aránya Terpesen a legmagasabb. Az észak-hevesi faluban a mun­kaképes lakosságnak csupán tö­redéke tud munkát vállalni. Ezért itt a közmunkának is óriá­si jelentősége van. A tavasz beköszöntével az ön- kormányzat tíz embernek tud tiy módon munkát és megélhetést biztosítani. Az ő feladatuk a köz­terek rendbetétele, illetve az in­tézmények karbantartása. A napokban láttak hozzá a csa­padékelvezető rendszer kiépíté­séhez. A Terpesről Pétervásárára vezető út melletti árkot már telje­sen betemették az erre haladó kamionok, így ezen a szakaszon kezdték meg a munkát. ■ Terpesen tavasztól tíz embernek tudnak közmunkát biztosítani i 1 Új bánya születik Istenmezején

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom