Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-17 / 90. szám
4 A NAP TÉMÁJA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK referendum. Védik a brit parlament függetlenségét, ezért csak kivételes esetekben kerül sor népszavazásra. Szabályozzák a kampány menetét, korlátozzák a képviselőket. Ellentmondások és ellenérvek: kutatók a szavazók korlátozott információs lehetőségeiről. MILYEN ÜGYEKBEN SZAVAZNAK A NÉPEK? Úgy fest, a népszavazás mind nagyobb szerepet játszik a hazai politikai életben. Összeállításunkból kiderül: hol milyen ügyekben lehetséges, hogy a parlament helyett a lakosság hozzon meg fontos döntéseket. Havas András A hazai közéleti viták jelentős része a népszavazás kérdésével foglalkozik. A téma a napi politikai harcok fontos terepe és főleg eszköze, egyáltalán nem meglepő tehát, hogy jelentősek a nézetkülönbségek a megítélésében. Az aktuálpolitika erős jelenléte és befolyása igen nehézzé teszi az elfogulatlan jogi helyzetelemzést mind a szakértők, mind pedig a laikusok számára: több közéleti szereplő azt állítja, hogy az Alkotmánybíróság politikai döntést hozott akkor, amikor utat engedett a március 9-i referendumnak. Mások éppen a hazai alkotmányra hivatkozva állítják, a legutóbb feltett kérdések kifejezetten érintik a költségvetést, és meggátolják, lehetetlenné teszik a parlamenti többség által választott kormány működését. Mindenesetre az biztosnak látszik, hogy Magyarországon ma nincs egyértelműen tisztázva a népszavazás funkciójának, a parlamenthez való viszonyának a kérdése. Ebben a helyzetben nem árt szólni az úgynevezett „felnőtt" demokráciák tapasztalatairól, még akkor is, ha hazai alkalmazásuk nehezen képzelhető el. Az Egyesült Királyságban a kormány maga dönti el, kiírja-e a népszavazást vagy sem, előzetes aláírások ehhez formálisan nem szükségesek. Fontos különbség, hogy ott a népszavazást a kormány írja ki, de a parlament állásfoglalása alapján. Előfordult az is, hogy e kérdésben a parlament leszavazta a kormány javaslatát a népszavazás kiírására. Mielőtt 1972-ben Nagy-Britannia csatlakozott az Európai Unió (EU) elődjéhez, az EGK-hoz, a parlament elutasította a (konzervatív) kormány javaslatát a népMikor döntsön a nép, és mikor a demokratikusan megválasztott parlament? Az Alkotmánybíróság ítélete után sem szűntek meg a viták. szavazás kiírására, és maga döntött a belépésről. A szigetországban 1973 óta 9 alkalommal tartottak népszavazást olyan ügyekben, amelyek érintették az ország alkotmányos rendjét. A tapasztalatok arra utalnak, hogy olyan kérdésekben, amelyekért a kormány a felelős, nem tartanak népszavazást. A pártoknak, a képviselőknek és az állampolgároknak viszont megvan a lehetőségük, hogy érzékeltessék: miben nem értenek egyet a kormánnyal. Az iraki háború ellen a parlamentben sokan voksoltak a kormány- párti képviselők közül is (több miniszter le is mondott), a tandíjemelés alig ment át a parlamenten, a magántőke bevonását a közszolgálatok fejlesztésébe a kormánypárt konferenciája is leszavazta, de a brit viszonyok között fel sem vetődött a népszavazás gondolata. Viszont ha úgy vesszük, a 2005-ös választásokon a Munkáspárt jelentős visszaesése felért egy népszavazással, még ha nyert is. Végül az, hogy az egykor igen népszerű és egészében eredményes Tony Blair hamarabb köszönt le, világosan jelezte, hogy népszavazás nélkül is lehet váltani, a demokratikus rendszer a maga mechanizmusával kezelni tudta a problémákat. Több elemzés leszögezi: a népszavazások a közvetlen demokráciának csak korlátozott formáit képezik, mivel azok inkább a politikai lehetőségek választására adnak módot, nem pedig az utóbbiak kibontására, pontosítására. Sőt, állítják egyesek, a kérdések megfogalmazása, azok időzítése módot ad a válaszok „kívánatos” irányba történő terelésére. (Nem nehéz észrevenni, hogy Magyarországon a megszorítások miatti elégedetlenség, a lakosság hangulata hogyan befolyásolta a konkrét kérdésekre adott válaszokat, miközben a szigorításoknak csupán elenyésző és kevéssé jelentős részét érintette a vizitdíj bevezetése.) Mások szerint a referendumok azért sem válhatnak a politikaalkotás lényegévé, mert két ponton is ütközhetnek a (brit) politika alapjaival. Egyrészt a parlamenti szuverenitás és a képviseleti demokrácia elvével, azzal, hogy illúziókat kelt egy „általános”, mindent felülíró akarat iránt. Több szakember ítéli különösen ellentmondásosnak a „referendumok szavazóinak korlátozott információs lehetőségeit”, azaz a tájékozatlanságot. Ezek a fenntartások a népszavazások alkalmazásával szemben fogalmazódnak meg. Azt persze senki sehol sem vonja kétségbe, hogy bizonyos esetekben a referendumoknak A magyar Alkotmány által tiltott témák A magyar alkotmány szerint hazánkban nem bocsáthatók népszavazásra: a költségvetéssel, az adókkal, az illetékekkel, a vámokkal kapcsolatos kérdések Nem képezhetik a referendum tárgyát a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek, a népszavazás alkotmányos rendelkezései, az Ország- gyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések, az Országgyűlés feloszlása. Nem írható ki népszavazás továbbá a kormányprogramról, a hadiállapot kinyüvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, a fegyveres erők alkalmazásáról, a helyi ön- kormányzati képviselőtestületek feloszlatásáról és a közkegyelem gyakorlásáról. kitüntetett helyük van olyan kérdések eldöntésében, amelyek alapvető alkotmányos változásokat jelentenek, és érintik az ország jövőjét. Ilyenek például az Európai Unió és az adott ország viszonyának kérdései, a központi hatalom jogosítványai egy részének átruházási problémái. Ám ezekben az esetekben éppen à parlamentnek a feladata, hogy a döntések során megőrizze a parlamenti szuverenitás sérthetetlenségét. Tekintettel a brit parlament függetlenségére, népszavazásokat ritkán tartanak, és szigorúan csak olyan kérdésekről, amelyek valamilyen formában érintik az alkotmányosságot, az ország szuverenitását, belső biztonságát, nemzetközi státusát. A brit népszavazások gyakorlatának egyik számunkra is figyelmet érdemlő mozzanata a népszavazásra bocsátandó kérdések összeállítása, azok stílusa, tartalma. Ezek alapvető kritériuma, hogy világosak, érthetőek legyenek. Mindennek feltétele, hogy egy alkalommal egy (vagy ehhez szorosan tartozó) kérdésre kelljen összpontosítani, válaszolni. Tartalmilag egy népszavazáson csak egy témában kérnek választ. Népszavazások Európa országaiban AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN a XX. század folyamán a népszavazások alkalmazásának eltérő gyakorlata alakult ki. Sok helyen csak igen ritkán, a legnagyobb horderejű politikai változások (új alkotmány, új valuta vagy EU-csatlakozás) utólagos legitimációjára használják a szavazást. A referendumok inkább helyi szinten kapnak szerepet. FRANCIAORSZÁGBAN az első népszavazáson, 1793 júliusában a köztársasági alkotmányt hagyták jóvá a polgárok. Azóta 24 alkalommal hívták országos voksolásra a franciákat. A legtöbbször (11 alkalommal) az alkotmány változásairól kellett szavazni. Franciaországban - Magyar- országtól eltérően - lehetséges külföldi államokat érintő ügydöntő referendum megtartása is. NÉMETORSZÁGBAN szövetségi szinten egyáltalán nem alkalmazzák a népszavazás eszközét. Az NSZK 1949-es megalapítása óta egyetlen országos voksolásra sem került sor. Két éve, 2006-ban a német szabad demokrata párt kezdeményezte, hogy az alkotmányban szövetségi szinten is kapjanak nagyobb szerepet a népi kezdeményezések. A jobboldal azonban szükségtelennek tartotta a közvetlen demokrácia szövetségi szintre emelését, így a terv elbukott. Tartományi és az alatti közigazgatási szinteken ugyanakkor gyakran előfordul népszavazás. az olasz jogrend kétféle népszavazást ismer. Alkotmányozó népszavazás alkalmával az Olasz Köztársaság alkotmányának változásairól népszavazás is dönthet. A törvényhozó népszavazás a már létező törvények megerősítésére, illetve teljes vagy részleges eltörlésére irányul. Alkotmányozó népszavazásra a világháború óta egyszer, 2001-ben került sor. Ennél gyakoribb a törvényhozó népszavazás. Szigorúan korlátozzák a kampány költségeit NAGY-BRITANNIÁBAN ű népSZO- vazási kampány anyagi kiadásait korlátozták. A felhasználható összegek nagysága attól függ, hogy a kampányoló fél „engedélyezett résztvevő” vagy sem. Az utóbbi alatt az a politikai párt értendő, amely a választási bizottság előtt arról nyilatkozik, hogy a kampányban az egyik vagy másik választ támogatja. Amennyiben egy párt megoszlik, akkor az adott félnek arról kell nyilatkoznia, hogy nem vesz részt a kampányban. „Engedélyezett részvevő” lehet más szervezet, csoport, egyén, amennyiben regisztráltatja magát a választási bizottságnál és nyilatkozik álláspontjáról a népszavazás során eldöntendő kérdésben. A népszavazási kampányban csak „engedélyezett résztvevő" költhet 10 ezer fontnál többet. A már említett „igen” és „nem” fél, kampányoló csoport 5-5 millió fontot használhat fel a kampányban. A nagy pártok, amelyek a választások során legalább 30 százalékot értek el, ugyancsak 5 millió fontot költhetnek, ez az összeg a választási eredmények csökkenésével arányosan csökken, és 5 százalék (vagy alacsonyabb) eredmény esetében 500 ezer font Ugyanennyi a limitje azoknak az „engedélyezett résztvevőknek” (egyének, vállalatok, bejegyzett társaság), amelyeket a választási bizottság nem tekint kampányoló csoportoknak. A brit miniszterek és képviselők már sehol sem publikálhatnak a referendum előtti hetekben egy 2000-BEN jóváhagyott törvény először szabályozott Nagy-Britanniában népszavazásra vonatkozó kérdéseket. Fontos megjegyezni, hogy akkor még volt reális lehetőség arra, hogy a munkáspárti kormány a népszavazás elé viszi a szigetország csatlakozását az európai pénzrendszerhez. A törvény kiindulópontja az volt, vajon hogy viselkedhet a népszavazás során egy olyan kormány, amely nem közömbös az eldöntendő kérdésben. Tehát aktív, támogató álláspontot foglalhat-e el a kampányban, kaphat-e állami támogatást az egyik vagy a másik választ képviselő fél, legyen-e költségkorlátozás a kampány során? A londoni városháza. A törvény megtiltotta minden miniszter, állami és helyi önkormányzati vezető számára, hogy az adott kérdésben publikáljon A törvény megtiltotta minden miniszter, állami, helyi önkormányzati vezető, továbbá kormányszerv, illetve minden olyan testület számára, amely részben vagy egészben állami forrásból tevékenykedik, hogy a népszavazást megelőző huszonnyolc nap alatt bármilyen, az adott kérdésben anyagokat publikáljon. E határidő előtt azonban nincsenek korlátozások. Ezen túl a „feleket” minden olyan kedvezmény megilleti, ami a parlamenti képviselők esetében szokásos: ingyen postai szolgáltatások anyagok küldésekor, helyiségek használata, ingyen választási műsorok a televíziós és rádiócsatornákon stb.
