Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-02 / 77. szám

Az Eszterházy a legkeresettebb vidéki főiskola az idei évben Már elérhetők az idei felsőokta­tási felvételi adatok az interne­ten. A kicsit megkésett - márci­us 31-i - feldolgozottság szerint valamivel több mint 96 ezer je­lentkező adta be papírjait a feb­ruár 15-i határidőig. A jelentke­zők számában idén is csökkenés volt megfigyelhető, ám annak üteme lelassult. Míg tavaly 21 ezer fős volt a deficit, az idén már „csak” 12 ezerrel kevesebb a pályázó országosan. Ami megyénk főiskoláit illeti: az egri Eszterházy Károly Főis­kolára 4956-an, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolára pedig 3279-en adták be jelentkezésü­ket. Ebből első helyes megjelölés 2103 Eger, illetve 1205 Gyön­gyös esetében. Az összes jelent­kezőből nappalis osztatlan alap­képzésre az Eszterházy főiskolá­ra 2910-en, a Károly Róbertre 1632-en pályáznak a felvi.hu adatai szerint. Az internetes adatbázisból az is kiderül, hogy a vidéki főisko­lák között a megyeszékhely in­tézménye a legkeresettebbnek számít ebben az évben. ■ 2 Atkák terjesztette vírusok miatt hullanak a méhek Megyénket sem hagyja érintetle­nül a méhek nagyarányú elhul­lása, amely a szokásos átlagos öt helyett idén huszonöt százalék­ra tehető. Heves megyében mint­egy félezer különféle méretű mé­hészet van, s bár jobbára 10-12 százalékos pusztulás jellemzi a helyi állományt, van olyan mé­hész, akinél 50-70 százalékra is felkúszik ez az arány. Bíró Péter megyei méhészeti szaktanácsadó elmondta, hogy a hullást az atkák által terjesztett vírusok okozzák, de az idei állo­mány egyébként is gyengébb, hi­szen a rossz márciusi időjárás nem kedvezett a hasznos rova­rok kifejlődésének. A probléma Európa más or­szágaiban is fennáll, ezzel ma­gyarázható a méz világpiaci árá­nak emelkedése. A magyar mé­hészek ugyanakkor a hazai szükséglet többszörösét állítják elő, így hiánnyal egyelőre nem kell számolni. ■ MEGYEI KORKÉP Jobb termést remélnek kedvező körülmények A csapadék sgj«yiasznált a vetéseknek Az enyhe februári időben már megkezdődtek a ta­vaszi talajmunkák, a napokban pedig meg­élénkült a határ. Tóth Balázs Kedvező volt az időjárás ősszel, a nyári aszályt követően a megyé­ben átlagosan hullott 250-300 milliméter csapadéknak örülhet­nek a növénytermesztők. Rend­ben lezajlottak a talajmunkák és a vetés is: őszi búzából ötvenkét­ezer hektáron, őszi káposztarep­céből rekordot jelentő tizenhét­ezer hektáron, őszi árpából 4200 hektáron, a tritikáléból 3300 hek­táron várható termés. Rozst mindössze 120 hektáron vetettek idén. A cukorrépa-termesztés saj­nálatos módon befejeződött az or­szág keleti felében, a megyében korábban még többen is jelezték, hogy közel hatszáz hektárra ül­tetnék az ipari növényt. Fóliaker­tészettel is egyre kevesebben foglalkoznak, szőkébb hazánk­ban zömmel Hatvan környékére szorultak vissza a termelők. Román Antal, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földműve­lésügyi igazgató- helyettese a közel­múltban elvégzett gyors állapotfel­mérés eredményét értékelve elmond­ta: a vetések jól át­teleltek, általában jók, közepe­sek. A tél enyhe volt, januárban mínusz kettő, mínusz tizenöt fo­kig hűlt a levegő hőmérséklete, de a növényeket változó vastag­ságú, tizenöt-húsz centiméteres hótakaró fedte. A februári-márciusi jó időben, a csapadékmentes napokon töb­ben is elvégezték a tavaszi fejtrá­gyázást, a tavaszi árpa mintegy ezer hektáron került a földbe. A nagy jövés-menés a napokban in­dul be, megkezdődik ugyanis a tavaszi vetésű növények mag­ágykészítése. A szőlők­ben, gyümölcsösök­ben a metszési mun­kálatok a végéhez közelednek. A kel­lemes tavaszi időt sokan kihasználták az utolsó téli hónap­ban, akár támrendszer- javításra, akár a szál Rövidesen a kukorica és a napraforgó is a földbe kerül, ha a talaj hőmérséklete tartósan eléri a 10-12 Celsius-fokot. A februári-márciu si jó időben, a csa­padékmentes na­pokon többen is elvégezték a tava­szi fejtrágyázást. vesszők lekötésére. A venyigét jó­részt összegyűjtötték, s bezúzták. A március közepi fagyos éjsza­kák által okozott kárt még nem le­het megbecsülni, akkor éppen a mandula virág­zott, a sárgaba­rack bimbós volt. A gazdáknak a határbeli munka mellett más dol­guk is akad, még­hozzá a terület­alapú támogatás iránti kérelme­ket kell kitölteniük, immáron elektronikusan. A Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal­hoz az interneten keresztül jut­nak el a dokumentumok. A rendszer hétfőtől már élesben üzemel, érdemes tehát időpontot egyeztetni a falugazdászokkal és a kamarai tanácsadókkal. Egyes növényfajták vetésterülete a megyében Vetésterület Termésátlag Vetésterület 2007 (ha) 2007 (t/ha) 2008 (ha) Őszi árpa 3766 3,05 4200 Őszi búza 49 238 3,07 52 000 « Rozs 123 1,88 120 í Tritikálé 2 525 2,83 3300 S. Őszi káposztarepce 16 073 1,74 17 000 " HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 2., SZERDA Nyugdíjasok: utazás helyett működésre ment a pályázati pénz A közelmúltban tekintették át az erdőtelki képviselő-testület tag­jai a településen működő civil szervezeteknek juttatott pályá­zati pénzek sorsát. A tavaly ka­pott összegek jogszerű felhasz­nálását számlákkal január 31-ig kellett igazolni. Három civil szervezet - a ci­gány kisebbségi önkormányzat, a Hun-Galery Ifjúsági Klub és a Mazsorettcsoport - nem használ­ta fel teljes egészében a kapott összeget, így a pénzmaradványt határidőig visszautalták az ön- kormányzatnak. Nagyobb gond adódott a Kék Nefelejcs Nyugdí­jasklubbal, amelynek tagjai ta­valy 41 ezer forintot kaptak uta­zási költségre. Az összeget azon­ban e célra nem használták fel, s nem is jelezték módosítási szán­dékukat az önkormányzatnak, hanem működési célokra fordí­tották azt. A testületi tagok - hosszabb vita után - végül úgy döntöttek, méltányosságból ez egyszer szemet hunynak a sza­bálytalanság felett. Ellenben arra minden civü szervezet vezetőjé­nek felhívták a figyelmét, hogy a jövőben méltányosságot senki se várjon, a szabálytalanul elköltött összegnek következményei lesz­nek, mint ahogy a pontos elszá­molást is „értékelni" fogják. ■ FORRÁS: HEVES MEGY EI MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL Jó közepes eredményt várnak Pélyen. A Pély-Tiszatáj Agrár Zrt. főkönyvelője, Nagyné Balázs Nó­ra az elmúlt időszakkal meg volt elégedve, a vetések jól keltek, s a tél is csak kisebb károkat okozott. A tavalyi év utolsó negyedévében 140, idén pedig 75 milliméternyi csapadék hullott a dél-hevesi gaz­daság területein. Az ősszel mint­egy ezer hektáron vetettek triti- kálét, repcét, búzát, az utóbbiból 660 hektáron várhatnak termést. Megkezdődtek a tavaszi munká­latok Is, nincsenek lemaradás­ban, a fejtrágyázással, valamint a talajmunkákkal is jól haladtak az elmúlt hetekben. Az állatok ta­karmányozásában nélkülözhetet­len lucernábóllOl hektárnyit, ta­vaszi zabból negyvenet vetettek. Földbe kerül a napraforgó és a kukorica is. Nagyné Balázs Nóra hozzátette, a vetési készletek ren­delkezésükre állnak, s időben be­szerezték a szükséges műtrágya­mennyiséget is, az áremelések így nem nagyon érintették őket. További élelmiszerár-drágulás várható a növekvő költségek miatt jelentősen emelkedtek a ter­melők költségei, így idén is ko­moly gabonapia­ci és élelmiszer- ipari áremelke­désre lehet szá­mítani. Drágul- a növényvédő sze­rek és a műtrágyák is, utóbbiakért - * típustól függően- legkevesebb 50-100 száza­lékkal többet kell fizetni Ez a kereslet felfutásával magyaráz­ható, hiszen az Európai Unió­ban eltörölték a földek kötelező ugaroltatását A gépek működ­tetéséhez szükséges gázolaj ára továbbra is háromszáz forint fölött alakul, így drágítva meg a tavaszi munkákat. A növek­vő energiaárak a feldolgozó­ipar és az állattenyésztők mun­káját is nehezítik. Az árakat ugyancsak fölfelé mozdítja el a piaci kereslet növekedése és a bioüzemanyag-gyártás egyre nagyobb alapanyagigénye. A növényi termékek előállítása januárban a KSH szerint felé­vel, az élő állatoké 17 százalék­kal került többe, mint a tavalyi év első hónapjában. Visszavezetnék az állástalanokat a munka világába Az „Új Magyarország” kormány­zati konferenciasorozat kereté­ben tartottak tanácskozást Eger­ben tegnap „Út a munkához” címmel. A rendezvényt megelő­zően Török Zsolt MSZP-s ország- gyűlési képviselő - a téma mi­niszteri biztosa - kijelentette: a konferencia a kormányzat új po­litikájának megnyüvánulása. Lé­nyege: társadalmi párbeszédet kell folytatni, hogy megkereshes­sék a megoldásokat a foglalkozta­tás bővítése érdekében. A kabinet koncepciója szerint a passzív eszközöktől, azaz a se­gélyezéstől az aktívak irányába kell elmozdulni. A példák között a képviselő a Start Régió kártyát említette. Ez az ország 47 legel­maradottabb térségében lesz használható. ■ Az egészségünk az igazi tét tudatformálás A megelőzés olcsóbb, mégis gyógyítunk Amikor egészségügyi reformról esik szó, többnyire az ellátórend­szerek reformjára gondolunk, holott több ez annál. Az az ab­szurd, hogy minden­ki tudja, hogy az egészség megőrzése jóval olcsóbb, mégis nagyságrendekkel kevesebb pénzt köl­tünk a megelőzésre, mint magára a gyó­gyításra. Minderről dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnö- ke, a Parlament sportbizottságá­nak tagja beszélt a minap az eg­ri Hozam Klubban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam kötelessége a gyó­gyításhoz megadni a megfelelő A szabadidős mozgásra, az utánpótlásra kellene az álla­mi pénzeket át­csoportosítani . infrastruktúrát, de ehhez társul­nia kell a magánemberek felelős­ségének, hogy ne legyenek bete­gek. E téren komoly tudatformá­lásra lenne szükség. A közelmúltban el­fogadott egészség- ügyi programnak nem véletlenül az a címe, hogy „Plusz hat”. Ez arra a hat évre utal, amivel a magyar ember kevesebbet él, mint európai polgártársai.- Tudom, nem lehet pillanatról pillanatra szemléletet változtatni. De kell, mert ha megnézzük a be­tegségkiváltó okokat, a mozgás- szegény életvitelt, a dohányzást, az alkoholizmust, a stresszhely­zeteket, mind azt jelzik, hogy egy­általán nem foglalkozunk az egészségünkkel - fogalmazott az alelnök, aki néhány számadattal is alátámasztotta mondanivaló­ját Eszerint mi magyarok a sza­badidőnknek alig hat százalékát fordítjuk mozgásra, sportra. Ugyanakkor tévénézésben euró­pai elsők vagyunk a szabadidőnk 55 százalékával.- Optimista vagyok. A Parla­ment Sportstratégia néven elfo­gadott egy programot, ami 2020- ig határozza meg a fő pontokat, hogy milyen irányba menjen a magyar sport. A szabadidős moz­gásra, az utánpótlásra kellene az állami pénzeket szép finoman át­csoportosítani - tette hozzá. ■ Véget ért a Tavaszi Fesztivál Eger A türelmes papír maradt a sorozat végére A mester, Vincze László a helyszínen bemutatta a papírmerítés technoló­giáját, amelyet a kiállításon megjelentek Is kipróbálhattak A papírmerítés rejtelmeibe nyer­hettek betekintést az érdeklődők az egri Forrás Galériában. Vincze László „A türelmes pa­pír” címet viselő tárlatát hétfőn este nyitotta meg dr. Cseri Mik­lós, a Szentendrei Skanzen fő­igazgatója, de közreműködtek azon a Kerekes Band-ből ismert Fehér testvérek is. A köszöntő után a látogatók a papírmerítő mester segítségével közelről tanulmányozhatták a papír készítését, amellyel aztán ők maguk is megpróbálkozhat­tak. A kiállítás - amely egyben a VIII. Egri Tavaszi Fesztivál zárórendezvénye is volt - április 24-ig tekinthető meg az egri in­tézményben. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom