Heves Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-22 / 69. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 22., SZOMBAT Mezőgazdasági pályázatokkal indul a tavasz Dél-Hevesben A dicső nemzeti múltunk festője kiállítás Historizmus és újítási törekvések Székely Bertalan munkásságában Elindult az Új Magyarország Fel­zárkóztatási Program a leszaka­dó kistérségek hanyatlásának megállítására - tájékoztatta la­punkat Nagy Anikó, a Hevesi Helyi Vidékfejlesztési Iroda ve­zetője. - A program célterülete a 33 legnehezebb helyzetben lévő kistérség, ahol célzott gazdasági, környezeti, infrastrukturális fej­lesztést valósítanak meg. Erre 2007-2013 között 125-135 mil­liárd forint áll rendelkezésre. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben további 310 milliárd igé­nyelhető. Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztésére és komplex beruházások támogatá­sára április 4-étől lehet pályázni. A dél-hevesi térségben sokakat érintenek a mezőgazdasági tá­mogatások, amelyek április ele­jén indulnak kertészeti korsze­rűsítéssel. Májusban az élelmi- szeripari termelőberendezések korszerűsítését támogatják. Az öntözést és a meliorációt segítő források is megnyílnak április 1- jén. A gazdálkodók informatikai hátterének korszerűsítését célzó GazdaNet-re az év második felé­től lehet pályázni. ■ Közbeszerzés: Eger nem enged a kórház-ügyben Mint arról már hírt adtunk, Eger város önkormányzata eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a Heves Me­gyei Önkormányzat megyei kór­házzal összefüggő döntésével kapcsolatban, mégpedig a köz- beszerzési eljárás elmulasztása miatt. Ezt a döntőbizottság meg­szüntette, mivel a határidő lejár­ta után indították meg. Időközben a megyei közgyű­lés Polgári Frakciójának kezde­ményezésére az Észak-magyar­országi Regionális Közigazgatá­si Hivatal is eljárást indított, s az iratokat bekérte a közgyűlés­től, de határozat még nem szü­letett. Az eger.fidesz.hu inter­netes oldal szerint az egri pol­gármester pénteken az Állami Számvevőszék elnökét, Kovács Árpádot is felkereste a kórház működtetésbe adásával kapcso­latban. ■ Az egri Zsinagóga Galéri­ában látható a Székely Bertalan munkásságát bemutató tárlat, amely a magyar történelmi festé­szet reprezentáns darab­jait sorakoztatja fel. Szuromi Rita A megyeszékhelyen, a Zsinagóga Galériában jelenleg is megtekint- hető bemutató szakmai rendező­je - akárcsak a Munkácsy Mi­hály festményeiből készült kiál­lításé - ezúttal is az egri kötődé­sű dr. Bakó Zsuzsanna művé­szettörténész, a korszak legjobb honi ismerője. Őt kérdeztük.- A XIX. század második fele rendkívül gazdag művészet- történeti anyagot hagyott ránk. Madarász, Zichy, Bara­bás, Munkácsy, Lotz kortársa­ként hol a helye, mi a szerepe Székely Bertalan történelmi festészetének?- Székely Bertalan nevét már saját korában is a legnagyobbak között jegyezték - feleli dr. Bakó Zsuzsanna. - Madarász Viktor mellett a legjelentősebb történel­mi festőnk, azzal a különbséggel, hogy Madarász munkásságának egy része Párizshoz kötődik, míg Székely Bertalan mindvégig ha­zai témákat választva itthon dol­gozott. Neve teljességgel összefo­nódott a magyar történelmi festé­szettel, nemcsak hazánkban, ha­nem külföldön is ekképp vált is­mertté. Ráadásul fontos célja volt az életének egy Nemzeti Panteon létrehozása. Szimbolikus esemé­nyeken keresztül láttatja alkotá­saiban a történelmet, s mint any- nyi XIX. századi festőművé­szének, az ő munkásságának is alapvetően meghatározó esemé­nye a szabadságharc, a nemzeti gyász. Nem véletlen, hogy a ké­pei egy részének a témája az el- siratás, a gyász, ahogyan ez egyébként Vörösmarty Mihály költészetében is megfigyelhető. Igaz, a kiegyezés után jócskán megváltozik a magyar nemzet hangulata, az egész politikai helyzet. Ennek megfelelően a fes­tészet is az állam és az egyház hatalmát, a dualizmus erejét és szerepét hivatott kiemelni. Jó pél­da erre Benczúr Gyula festésze­te. Székely azonban a kiegyezés után is megmaradt 1848-as ér­Habár Székely Bertalant többnyire historizáló festészetéről ismerik a világon, azért az életműve ettől jóval változatosabb, gazdagabb zelműnek, s ennek bizony időn­ként hátrányait is érezte. A ki­egyezés nem csupán a politiku­sokat, de a művész társadalmat is megosztotta.- Ezekben az évtizedekben in­dul Franciaországban az imp­resszionizmus. Nem túlhaladott már a század utolsó harmadá­ban a historizáló szemlélet?- Gyakori tévedés összevetni az impresszionizmus születését és a magyar történelmi festésze­tet, hiszen az előbbi éppen csak nyiladozik, még csupán egy szűk réteg ismeri a pillanat hangulatá­nak művészetét. A historizmus az európai festészetnek nagyon is meghatározó irányzata volt Az viszont igaz, hogy Székely Berta­lant a régi művészettörténeti szemléletben sokszor megbélye­gezték maradiság- gal, konzervatív szemlélettel. Erre én azt mondom, hi­bás így szemlélni őt is és a századot is, hiszen a korszak emberének, művészének meg­határozó élménye volt a reform­kor, a forradalom és annak elbu­kása, s egyetlen alkotó sem von­hatja ki magát korának szellemi­sége alól. Egyébként Székely fes­tészetében a 1880-as években már ott a plain air, a realisztikus tájképfestészet, tehát halad ő is a kor új irányzataival. Sőt, tovább Székely Berta­lan kísérletező emberként meg­alkotta a mozgó' kép előfütárát. Festett freskót is a bajorok felkérésére dr. bakó Zsuzsanna (képün­kön) lapunk munkatársának azt is elárulta, bizony kevesen tudják, hogy Székely Bertalant 1864-ben felkérték a Bajor Nemzeti Múzeum egy freskójá­nak megfestésére, amely VII. Károly menekülését ábrázolja. Itthon mégis más kapta a ha­sonló felkéréseket Székely 1848-as érzelmei miatt kicsit háttérbe került, habár techni­kai tudása alkalmassá tette a nagy kihívásokra is. Történel­mi festészete okán neve ma mégis a legnagyobbak mellé került. megyek. Annyira nem konzerva­tív, hogy 1858-ban fest egy ké­pet, amely a későbbi nagybányai alkotók munkáit idé­zi, sőt előfutára a japanizmusnak is, 1871-ben a Japán nők című képével. Úgy összegezhet­ném, hogy a világon mindent tudott a festészetről, amit tudni kell.- Keveset hallunk Székely Bertalan tanári munkásságá­ról, mondana erről néhány gondolatot?- Holott rendkívül jelentős, több ezer oldalas művészetelmé­leti munkát hagyott ránk. Azt is kevesen tudják róla, hogy kísér­letező emberként megalkotta a mozgókép előfutárát. Mégpedig egy olyan szerkezetet, amely ké­pes volt a ló mozgását visszaad­ni. Székely Bertalan oktatott, mesteriskolát igazgatott és két könyvet is hagyott ránk.- Témái mégis rendkívül ma­gyarok maradtak. Vagyis csu­pán közép-európai szívvel ért­hetők.- A romantika lényege éppen az érzelmeken át történő tudatos tartalomközvetítés, s egy angol, vagy francia szemlélő számára is a bánat, az bánat. Nem kell ah­hoz ismerni a magyar történel­met, hogy a dráma hasson ránk. Egyébként a XIX. század európai emberének érzelmeit, gondola­tait az egész század során meg­határozták a forradalmi esemé­nyek, mélyebben átélték a nem­zeti tragédiákat, a heroikus pilla­natokat. E történelmi korszak, a romantika felfokozott érzelemvi­lága és a század emberének gon­dolkodása egymást erősítette.- Reneszánszukat élik napja­inkban a XIX. századi alkotá­sok. Összefügg a művészettör­ténész értelmezése szerint a politikai hangulat és annak a korszaknak a művészeti látás­módja?- A politika és a művészet mindig is összefüggött egymás­sal. Én ebben az esetben inkább azt mondanám, ez egy új kiállí­tás-politika eredménye. Neveze­tesen az, hogy időnként egy-egy kiemelt témán, alkotón keresz­tül ismerje meg a hazai közön­ség a magyar művészettörténet fontosabb állomásait. Akár úgy is, hogy egy konkrét festőről kapjon lehetőleg minél teljesebb képet a festészetén keresztül. KÉPGALÉRIÁNK: WWW.HEOL.HU Húsvétváró szombat az Agria Parkban programok Most még a nyusziké, áprilisban már a divaté lesz a főszerep Diákszínjátszók találkozója az egri tavaszi fesztiválon Bár az Agria Park egyelőre első­sorban bevásárlóközpontként él a köztudatban, tervezői a szóra­kozás, kulturálódás és kikapcso­lódás terének is szánták, amely hangulatos teret biztosít az em­bereknek a találkozáshoz, és ahol minden korcsoport megta­lálhatja a számára legkelleme­sebb időtöltést. A nyitást követő hétvégén gyermekprogramok­kal várták a legkisebbeket és a húsvét közeledtével sem lesz ez másként. Szombaton reggel tíztől este hatig animátorok szórakoztat­ják a gyerekeket, de lesznek kézműves-foglalkozások is. A közelgő ünnep jegyében fősze­rep jut a nyulaknak: lesz nyu­Amíg a nagyok az üzletekben nézelődtek, a kisebbek játékok tengerében múlathatták az Időt az Agria Park megnyitását követő hét végén szis jelmezverseny és az állatsi- mogatóban élő tapsifüleseket is dédelgethetnek. Az Agria Park­ban ezután minden hónapban egy-egy téma köré szervezik a rendezvényeket, az április így a divat jegyében telik majd. A ki­sebbeket a hónap minden hétvé­géjén interaktív foglalkozások­kal és gyermekelőadásokkal várják, míg a fiatalok divatszak­emberektől, stylistoktól, smin­kesektől és fodrászoktól kérhet­nek tanácsokat tavaszi ruhatá­ruk kialakításához és sminkjük elkészítéséhez. A látogatók meglepetéskoncerten szórakoz­hatnak, de lesznek kvízjátékok és nyereményjátékkal egybekö­tött akciók is. ■ A VIII. Egri Tavaszi Fesztivál ke­retében kerül sor a KREA- TEAM VI. Gyermek- és Diák­színházi Műhelyek VI. Orszá­gos Találkozójára március 28-29-én. A nagyszabású ese­ményt az Egri Kulturális és Mű­vészeti Központ, valamint az If­jú Tehetségek Műhelye Egri Alapfokú Művészeti Iskola szer­vezi együttesen. Mint megtud­tuk, az összejövetel kiemelt programja a Pozsgai Zsolt által írt és rendezett Liselotte és a május című tragikomédia. Az előadásban Kamondy Ágnes dalai hallhatóak. Egy nő - hét találkozás. Hét kétségbeesett kísérlet a kapcso­latok megteremtésére. Liselotte, aki tizenöt évig ápolt egy maga­tehetetlen nőt, ráébred: az utol­só pillanatban van, hogy rendez­ze életét. A néhai iskolatárs, a házassági hirdetésre jelentkező, a szerelő, a költő, a hajléktalan, vagy valaki más lesz az, aki ki­menti a nőt reménytelen helyze­téből? Egyáltalán túlélik-e a talál­kozást? Liselotte a sorozatos ku­darcok után Fekete Özvegynek kezdi hinni magát, aki minden­kit felfal maga körül, akiben csak egy kicsit is reményked­het... és közben nevethetünk is, de csak addig, amíg nem isme­rünk végül önmagunkra. Az előadás március 28-án es­te hét órától tekinthető meg a Forrás nagyszínpadán. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom