Heves Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-11 / 60. szám

2

MEGYEI KÖRKÉP

HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 11, KEDD

Bánhatjuk az igenlő voksokat?

népszavazás után A háziorvosok és a főiskolák rektorai nem derűlátóak

Város:

Részvétel:

Kórházi napidij:

Vizitdö:

Tandtj:

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

Bélapátfalva 1184 (47,34%)

999 (85,09%)

175(14,91%)

986(83,91%)

189(16,09%)

976(83,42%)

194(16,58%)

Eger

23108(50,67%)

18914 (82,50%)

4013(17,50%)

18486(80,60%)

4449(19,40%)

18471(80,52%)

4468(19,48%)

Füzesabony

3056(48,68%)

2592 (85,46%)

441(14,54%)

2536(83,48%)

502(16,52%)

2513(83,10%)

511(16,90%)

Gyöngyös

12608 (47,88%)

9696(77,57%)

2804(22,43%)

9337(74,69%)

3164(25,31%)

9246(74,10%)

3232(25,90%)

Hatvan

8199 (45,92%)

6711(82,44%)

1429(17,56%)

6548(80,44%)

1592(19,56%)

6526(80,14%)

1617(19,86%)

Heves

4149 (46,39%)

3546(86,34%)

561(13,66%)

3498(85,07%)

614(14,93%)

3551(86,48%)

555(13,52%)

Kisköre

965 (40,22%)

836(87,45%)

120(12,55%)

829(86,99%)

124(13,01%)

820(85,77%)

136(14,23%)

Lőrinci

2235 (46,26%)

1854(83,44%)

368(16,56%)

1831(82,48%)

389(17,52%)

1809(81,60%)

408(18,40%)

Pétervására

1019 (52,96%)

898(88,82%)

113(11,18%)

899(88,92%)

112(11,08%)

894(88,43%)

117(11,57%)

FORRÁS: VÁLASZTÁS.HU

Közbeszerzés: a megye védi saját igazát a kórház ügyében

Folytatás az 1. oldalról- Annak a félnek, akinek a döntését vitatják, ilyenkor van módja észrevételt tenni, amit csatoltunk is - mondta dr. Sass Barna Attila megyei aljegyző. Jogi álláspontjuk az, hogy törvényes volt a pályáztatás. Sós Tamás tegnap egy közleményben egyebek mellett azt tudatta, hogy ál- és rémhírek jelentek meg az állítólagos szabálytalanságokról. Szerinte az idevágó törvény úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségét más egészségügyi szolgáltatóval történő szerződés révén is teljesítheti, s ilyenkor az önkormányzatnak nem kell köz- beszerzési eljárást lefolytatnia. Sós úgy véli: a törvény megfogalmazása világos. ■

Székely Bertalan- tárlattal nyit a Tavaszi Fesztivál

Tegnap sajtótájékoztató keretében ismertették a nyolcadik Egri Tavaszi Fesztivál nyitórendezvényével - a Zsinagóga Galériában rendezendő Székely Bertalan-kiállítás- sal - kapcsolatos részleteket. Elöljáróban Habis László, Eger polgármestere kijelentette: az időben és térben összehangolt programok főként az egrieknek szólnak, de bárki maradandó élménnyel gazdagodhat, aki bekapcsolódik a zenei, képzőművészeti, irodalmi jellegű rendezvényekbe.

Nyitányként - a hatalmas sikert aratott Munkácsy-kiállítás után - egy újabb exkluzív tárlattal lepik meg a közönséget - tudtuk meg Pataki Zsuzsannától, a projekt vezetőjétől. A magyar történelmi festészet legnagyobb képviselője, Székely Bertalan ötven alkotása március 14-től június 1-ig lesz megtekinthető a Zsinagóga Galériában. A nagyszabású tárlat hétfő kivételével hétköznapokon 9-től 19 óráig, vasárnap pedig 9-től 17 óráig látogatható. Ismét lesz ingyenes interaktív tárlatvezetés, a magyar mellett több idegen nyelven is, az érdeklődő diákcsoportok számára pedig előzetes bejelentkezés alapján múzeumpedagógiai foglalkozásokat szerveznek. ■

A megyében dolgozó háziorvosokat és szűkebb hazánk két felsőoktatási intézményének vezetőjét kérdeztük arról, hogy véleményük szerint milyen következményekkel jár a népszavazáson az igen voksok elsöprő győzelme.

Munkatársainktól

Dr. Dömök László vállalkozó háziorvos Istenmezején és Szederkénypusztán ezerhétszáz betegért felelős. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a vasárnapi nép- szavazási eredmény számára nagy érvágást jelent, hiszen havonta átlagosan 180 ezer forinttól esik el ily módon:- Mivel vállalkozóként dolgozom, én nem remélhetek például az önkormányzattól támogatást. Kénytelen vagyok átgondolni, hogy miként tudnám a kieső összeget pótolni. Jelenleg két asszisztens és egy takarító segíti a munkámat. Elképzelhető, hogy nem tudom mindenkinek kigazdálkodni a bérét. Egyébként határozott véleményem, hogy az állam köteles finanszírozni az alapellátást. Azt is elmondanám, hogy enyhén szólva furcsállom, hogy jó néhány parlamenti honatya illetménye megközelíti az egymillió forintot, míg itt az ezerhétszáz beteget, az alkalmazottaim bérét, az eszközeim beszerzését, fejlesztését havonta összesen 860 ezer forintból kell megoldanom. Úgy gondolom, lenne miből lefaragni, hogy a törvényalkotók eleget tegyenek törvényi kötelezettségüknek, azaz az alapellátás finanszírozásának - véli a szakember.

Dr. Lukács Béla, Kerecsend és Demjén háziorvosa kétezer-hét- száz fős körzetben látja el betegeit. Elmondása szerint számított erre az eredményre, és ő maga is a vizitdíj eltörlésére voksolt, mivel meggyőződése, hogy az állam nem vonhatja ki magát az egészségügyi alapellátás finanszírozásából. E körzetben egyébként járványos időszakban nem ritka a napi kétszáz fős betegforgalom sem: - A „reform” bevezetése óta 80-90 ezer forintot vontak el tőlem, amit csupán részben pótolt a vizitdíj, hiszen az én körzetemben sok a mentességet élvező gyermek és szociálisan rászoruló beteg. Előre látható, hogy újabb megszorításokat kell bevezetni ahhoz, hogy működőképesek maradjanak a kisebb körzetek - ösz- szegezte véleményét a doktor.

Dr. Déry Károly hatvani háziorvos szerint nagyon negatívan befolyásolja az ország mintegy 6800 általános háziorvosának - és rendelőnként további 4-5 embernek: asszisztenseknek, takarítóknak - a közérzetét, hogy a népszavazás nyomán megszűnik a vizitdíj. Emellett a gyermekorvosok is rosszabbul járnak, akiknek eddig 180 ezer forint pluszjuttatással kompenzálta tevékenységüket az állam. Szavai szerint akadt olyan gyóVAS MEGYÉBEN vettek részt a legtöbben (55,19 százalék) a vasárnapi népszavazáson, míg Komárom-Esztergomban a legkevesebben (46,6 százalék). E tekintetben Heves megye az utolsó előtti a rangsorban a maga 47,69 százalékos

gyító, aki erre a juttatásra építve létesített rendelőjében további munkahelyet, amit most fel kell számolnia. - Egy-egy háziorvosi praxis átlagosan 200-250 ezer forint többlethez jutott a vizitdíj által. A teljes összeget felszereltségre és bérre fordítottuk. Elszomorítónak tartom, hogy az állampolgárok - bármilyen megfontolásból is járultak az urnákhoz - végső soron a saját orvosuktól vették el a pénzt mondta Déry doktor.- Az egri főiskola tervezett a részképzési hozzájárulásból befolyó összeggel - felelte kérdésünkre dr. Hauser Zoltán, az Es- zterházy Károly Főiskola rektora. - Ezt a helyben maradó bevételt kifejezetten két célra használhattuk volna fel: ösztöndíjra és oktarészvételi arányával. Ami a „csúcsokat” illeti: a kórházi napidíjas kérdésre Erken 95, a vizitdíjasra Terpesen 91,7, míg a tandíj eltörlésére vonatkozóra Bükkszentmártonban 93,7 százaléknyian voksoltak igennel.

tásfejlesztésre. Korábbi döntésünk az volt, hogy az előbbire a lehetséges maximumot, tehát a hozzájárulás ötven százalékát fordítjuk. Az oktatásfejlesztésre felhasználható keretet pedig nem a humán erőforrás, hanem a tanulási környezet fejlesztésére szántuk.

A rektor elmondta, hogy erre a pénzre egy programot is alapoztak abból kiindulva, hogy a tanárképzésben elengedhetetlen az info-kommunikációs környezetben való otthoniét. Ezért is tettek meg mindent azért, hogy az intézmény korszerű informatikai eszközeihez megteremtsék az elérési feltételeket. Elindították például a laptop-programot és magas szintre fejlesztették a könyvtári elektronikus tanulási környezetet.- Egyik tervünk kútba esni látszik, ösztöndíjat sajnos nem tudunk teremteni. Ami a másik felét illeti terveinknek, abból nem lépünk vissza. Lehetnek ugyan átmeneti nehézségeink, de látunk lehetőséget a folytatásra. Persze a félévente erre a célra gondolt 25 millió forintot valahonnan majd elő kell teremtenünk - fogalmazott dr. Hauser Zoltán, aki hozzátette: nem örülnek a döntésnek, hiszen az esélyegyenlőséget növelte volna

a részképzési hozzájárulás. - Aki tanulni jön hozzánk, annak nőttek volna az esélyei hátrányos helyzetből is, hiszen a befizetett pénzeket az kapta volna vissza, aki megérdemli.- Az intézményünket nem rendíti meg az évente mintegy ötvenmillió forintos bevételkiesés, tekintve az ötmilliárdos költségvetésünket. Azonban a tandíj elmaradása a legnagyobb kárt azzal okozza, hogy nem teremti meg a versenyt a felsőoktatásban - fejtegette lapunknak dr. Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora, egyben a város és körzetének szocialista országgyűlési képviselője. Mint kifejtette: a tandíjról nem azok szavaztak, akiket érin- t. A felsőoktatásban résztvevők ötven százaléka most is fizet, mégpedig képzése teljes költségét. A tandíj azt jelentette volna, hogy az állami finanszírozású helyeken tanulók is hozzájárulnak tanulásuk költségeihez.- A választópolgárok most arra szavaztak, hogy ha valaki bejut az államilag finanszírozott helyre, akkor ott évekig „ellehessen”, akár kettesekkel bukdácsolhasson, s akkor is eltartsák az adófizetők - összegezte véleményét a rektor. Arra is kitért: a legjobbak nem fizettek volna, az pedig, hogy a hallgatók leggyengébben teljesítő ötödé évről évre kiesett volna, egyrészt a minőség javulását, másrészt valódi versenyhelyzetet teremtett volna.- Meglátásom szerint ha a hallgatókat kérdezték volna, akkor bölcsebben döntenek, mert bár a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) országosan elutasította a tandíjat, vajon megkérdezték- e a költségtérítéseseket, a leve- lezősöket? Felvetődik a kérdés: kit képvisel a HÖOK, amelynek vezetői ráadásul sok esetben már nyolc-tíz éve a felsőoktatásban vannak, mert az érdekképviseleti munka jól fizet, és alkalmat ad másod-, harmaddiploma megszerzésére, és így tovább - ecsetelte dr. Magda Sándor. Azt is hozzátette: kétségkívül hiba, hogy senki nem kérdezte meg a már említett érintetteket, s nem magyarázta el az embereknek, hogy miről is szól valójában ez a történet. Mindez hosszú távon fogja rosz- szul érinteni a hallgatókat.

■ A választók most arra szavaztak, hogy az államilag finanszírozott helyeken évekig „ellehessenek” a bukdácsolók.

Néhány érdekes adat a voksolás eredményéről

Kemény és igen mély a nemzeti megosztottság

A bal- és jobboldali megosztottságban nincs semmi rendkívüli, ám ami a hazai társadalomban tapasztalható, az sokkal keményebb és mélyebb, mint az Európa kultúrállamaiban megszokott - hangsúlyozta dr. Kende Péter történész-szociológus, az 1956- os Intézet társelnöke az egri Századvég Klub rendezvényén. Az évtizedekig Franciaországban élő politikai közíró „A mai magyar közbeszéd és a múlt megítélése” címmel tartott előadásában utalt arra, hogy bár választott hazájában is létezik a két oldal ellentéte, ám nincs az itt meglévő elkülönülés és az emberi, társadalmi viszonyokat átható feszültség. A magyar megosztottság így a szűkén vett politikai kérdések mellett rányomja bélyegét az élet sok más területére is, egészen a személyes kapcsolatokig.

A történész ugyanakkor azt is elismerte: mindebben szerepe lehet zaklatott történelmünknek, hogy pár évtized alatt az elmúlt században sok gyökeres fordulatra került sor, mely komoly hatással volt az emberek egzisztenciájára, a családi múltra. Ezért az eltérő történelmi tapasztalatok nyomán eltérően vélekednek az emberek a jelenről is. Kiváltképp, hogy a valódi problémák helyett gyakran válik a múlt a hazai politikai viták fő kérdésévé. , ■ K. J,

Nőnapot tartottak Egerben. Tegnap délután a Bartakovics Béla Közösségi Házban az egri Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet hölgytagjait köszöntötte nőnap alkalmából a városháza. Az alkalomhoz illő megemlékezés mellé természetesen virág is járt a szebbik nem képviselőinek.

A „második esély" pedagógiai lehetőségei

A „Második Esély” című uniós projekt pedagógiai alprogramjá- nak zárókonferenciáját tartották a minap az egri Eszterházy Károly Főiskolán. A tudományos tanácskozás résztvevőit dr. Hauser Zoltán, az intézmény rektora köszöntötte. A vendégek később hét előadást hallhattak, illetve itthon és külföldön készült ■ filmeket tekintettek meg.

Dr. Nagy Mária tanszékvezetőtől megtudtuk: a főiskola tanárképzési és tudástechnológiái kara konzorciumi tagként kapcsolódott be a programba, amely a szakiskolákban történő lemorzsolódás kérdéskörével foglalkozott. Ebben az iskolai csoportban az egyik legnagyobb veszélyt ugyanis a hátrányos helyzetű, alacsony motivációjú gyerekek kihullása jelenti a rendszerből. A témát sokrétűen feldolgozó kétéves projektben részt vettek szakiskolák, kutatók, civil szervezetek, illetve olasz és holland partnerek is - tudtuk meg.- A mi feladatunk az volt, hogy továbbképzéseket dolgozzunk ki. Ebben a folyamatban az is kikristályosodott, hogy a kérdéskör be kell hogy kerüljön a tanárképzésbe, illetve magának a „második esély” megadására törekvő szemléletnek is meg kell jelennie. Készültek is már tananyagok, szöveggyűjtemények a témában - mondotta dr. Nagy Mária. ■

4

i

S