Heves Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-29 / 51. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 29., PÉNTEK Itt a tavasz, vele a Kikelet, az adóhivatal listát állított Az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának ki­emelt célja az idén is a fekete- gazdaság visszaszorítása lesz. Figyelnek majd az újonnan ala­kult vállalkozásokra és a jöve­delemminimum alatt bevallók­ra, de több vizsgálatra számít­hatnak a kereskedők, a vendég­látósok, a baromfi- és húsfeldol­gozók, a számítástechnikai al­katrészek forgalmazói is. Fokozott ellenőrzések várha­tók a gépjármű-kereskedelem­mel, az információtechnológiai szolgáltatással, továbbá az állat­egészségügyi ellátással foglalko­zó vállalkozásoknál. Az áfa-köte- lezettségek minimalizálására tö­rekvőkre, az adókedvezmények­re, az illetékekre, valamint a szerencsejátékhoz fűződő köte­lezettségek teljesítésére is na­gyobb gondot fordít az adóhiva­tal. Az aktuális adózási helyzet­re főleg az egészségmegőrző te­vékenységet, a hulladékgazdál­kodást, takarítást, utazásszerve­zést vagy őrző-védő feladatokat végző vállalkozások esetében lesznek kíváncsiak. Érdemes mielőbb rendezni a társadalom- biztosítási jogviszonyt is, ame­lyet szintén az APEH ellenőriz. Kikelet néven március végéig ellenőrzés-sorozatot tartanak. Az ellenőrök a nyugta- és szám­laadást, a foglalkoztatás sza­bályszerűségét és az áruk ere­detét vizsgálják elsősorban, s akár egymillió forintra is bírsá­golhatnak. ■ Török Zsolt az ifjúságügyi kollégiumban Az idén az ifjúságpolitika terén nagyon sok feladat vár a dön­téshozókra. Annak érdekében, hogy az ifjúsági korosztály éle­tét befolyásoló legjobb döntések szülessenek, dr. Lamperth Mó­nika szociális és munkaügyi miniszter Ifjúságügyi Miniszte­ri Tanácsadó Kollégiumot hoz létre. A miniszter asszony fel­kérte Török Zsolt egri szocia­lista országgyűlési képviselőt, hogy az ifjúságpolitikában szer­zett szaktudásával, ismereteivel vegyen részt a kollégium mun­kájában. ■ Hetvenkét évesen vált nagykorúvá szökőév Négyévente tarthatott csak igazi születésnapot az istenmezejei férfi A tősgyökeres istenmezejei férfi volt építőmunkás, bá­nyász, vezetett autót, foci­meccset. Becsülettel leélt hetvenkét évet, ám - mint viccelődve mondja - csak ma vált nagykorúvá. Szilvás István- Ilyen is csak egyszer esik meg az emberrel - ingatja a fejét Sza­bó József, s az asztalon díszelgő dobostortára mutat. A szeletekre osztott ínyencségen egymás mel­lett két számgyertya vár arra, hogy az ünnepelt elfújja majd az apró lángokat. Az istenmezejei férfi - 1936-tól számítva az éve­ket - éppen ma 72 éve látta meg a napvilágot. Miután ez a nap február 29-ére esik, amit csak négyévente mutat a naptár, nem akármilyen évfordulóról van szó.- Ma van ugyanis a tizennyol­cadik születésnapom. Nagykorú lettem, így ha ezután valami rosszat tennék, akár számon is kérhetik rajtam - kacsint ránk. Megjegyzésén jót derülnek az előzetes köszöntésére össze­gyűlt vendégek. Sós Tamás, a körzet országgyűlési képviselő­je, valamint Kotroczó István, a község polgármestere virággal és apró ajándékkal lepi meg az idős férfit, akiről mindjárt a be­szélgetés első perceiben kiderül, hogy változatos életutat járt be. S bár betegsége immár az Alkot­mány utcai házhoz köti, napra­készen követi a honi politikai eseményeket, de szívesen társa­log a sportról is.- Annak idején, a háborút kö­vető évektől, nagy sportélet zaj­lott itt. Az akkori jegyző, Mátéfy András volt a motorja, aztán ami­kor Bandi bácsi elkerült tőlünk, én vettem át a sportkör vezetését. Számos szakosztályunk volt, asz­talitenisz, sakk, teke, labdarú­gás, de még női foci is. A férficsa­pat még az akkoriban erős Hat­van n.-t is lehengerelte - meséli nagy kedvvel Józsi bácsi. Büsz­kén említi, hogy két év híján fél évszázadon át működött sportve­zetőként. Tisztelték is érte.- Megtiszteltek téged azzal is, hogy bolond bíró... - veti közbe nevetve Margit néni, a felesége.- Hát, miután tíz évig játékve­zető is voltam, bizony kaptam hi­deget is, meleget is - ismeri el a férfi. - Tartalékként még NB I.-es Szabó József arról mesél, hogy általában csendesen teltek a ritka születésnapok, de olyan is volt, amikor ugyancsak kirúgtak a hámból meccsen is bíráskodtam. Az Eger - Bp. Honvéd mérkőzésre kiírt játékvezető nem érkezett meg, így ugrottam be he­lyette. Emlékezetes összecsapás volt, 2:1 lett Eger javára... Józsi bácsi nem­csak a sport, ha­nem a szülei és a munka révén is be­járta az országot. Az általános iskolát még itthon kezdte el, de mivel egy időre elköltöztek in­nen, Hőgyészen és Faddon fe­jezte be. A jófejű srác ezt köve­tően népi kollégista lett Szege­den, majd építőipari technikus­ként végzett. Ezen a területen azonban csak évtizedek múltán kezdett dolgozni.- Időközben ugyanis visszajöttünk Istenmezejére, s én az eger- , csehi bánya nál helyez- kedtem _ el. Két hónap hí­ján húsz évet húz­tam le a föld Nagykorú let­tem, ha ezután valami rosszat tennék, akár meg is büntet­hetnek. alatt, voltam vájár, de még lőmes- ter is - meséli. - A szívem mé­lyén ma is bányásznak érzem magam... Pedig, állítja, nem volt rossz helye a szederkénypusztai termelőszövetkezet­ben sem, ahol építé­szeti munkacso­port-vezetőként dol­gozott. Jellemző, hogy a kis tele­pülésnek annak idején három­száz lakója, a szövetkezetnek vi­szont a különböző mellékágaza­tok révén ötszáz dolgozója volt. Józsi bácsi egy kisebb csapatot vezetett, amelynek a létszáma a munkától függően akár meg is háromszorozódhatott. Mert jó hírük volt, így aztán dolgoztak a verpeléti malomnál éppúgy, mint számos salgótarjáni üzem­nél. Az öblösüveggyárban pél­dául kemencéket újítottak fel.- Itt még orosz katonák is vol­tak, a kezem .alatt - emlékezik, Érdekességként hozzáteszi, elő­fordult, hogy a tisztjük még a pisztolyt is előkapta, ha lazsálni látta a társaságot. Szabó József útja később a fő­városba, a Pest Megyei Közúti Építő Vállalathoz vezetett, ahol Családi ünnepeken tizenketten ülik körül az asztalt szabó Józsi bácsi és a két év­vel fiatalabb falubeli fele­sége az ötvenkét évvel ezelőtti hagyományos sportbálon jött össze. Az ifjú pár 1956 májusában kötött házasságot, s ra­kott fészket Mar­git asszony szülői házának a helyén. Éva lányuk két uno­kával, Lászlóval és Tamással ajándékozta meg őket, de már van két dédunokájuk is. A négyéves Zsófival és az első osztályos Dominikával a mos­tani családi esemény alkalmá­val immár tizenketten ülik kö­rül az ünnepi asztalt. A szüle­tésnapi ajándékok között sok­sok rejtvény is lesz, miután a Papa szívesen tölti az idejét a feladványok megfejtésével. többek között a dunai hidak re­konstrukcióján dolgozott. Nyolc évig élt munkásszállón, általá­ban kéthetente járt haza a család­jához. Ettől a cégtől ment aztán nyugdíjba 1987-ben.- Jó idők voltak azok - gondol­kodik hangosan. - Szépen gy ara­podtunk akkoriban, a Pannónia motor után a faluban hetedik­ként nekem volt autóm, egy Moszkvics 408-as. Ezt a házat 1962-re húztuk fel, majd úrnak indítottuk a lányunkat. Közben elszállt fölöttünk az idő. Ne hagyjuk ki, számos kelle­mes születésnappal. Ezek több­nyire csendesen teltek. A fáma szerint azonban volt olyan is, amikor bányász módra, kemé­nyen telt. Máskor azon a napon - a közbeeső három évben 28-án ülték meg - talán még egy szal­maszálat sem tett keresztbe az amúgy szorgos téesz-brigád.- Hogy melyük volt a legemlé­kezetesebb? - kérdez vissza. - Ha hiszi, ha nem, ez a mai. Ál­momban sem gondoltam volna, hogy számon tartják ezt a ritka alkalmat. S hogy ilyen idős em­ber létemre valakinek is az eszé­be jutok még... Megyeajánló lesz a palóc molnárkalács Folytatás az 1. oldalról Az egri vár mellett külön ajánlot­ta a gyöngyösi Orczy-kastély és múzeum látnivalóit, köztük az idén elkészülő természettudo­mányi pavüont és a kastélyker­tet. Utóbbiba huszonötezer nö­vényt ültetnek majd el. Ugyan­csak a tervek között említette a kisnánai vár két tervezett neve­zetességének, az opálcsiszoló műhelynek és a bor-trezornak a létrehozását. Szólt a fürdőkről, az egriről, a derecskéiről, a biikk- székiről, s kiemelte a Palóc Út fejlesztéseit, amely immár ötven­nyolc településen 350 millió fo­rint értékben valósulhat meg. Mint kijelentette, a megye aján­lója lehet a molnárkalács, ame­lyet díszdobozban forgalmaznak. Pataki Zsuzsa, Eger projekt­menedzsere a megyeszékhelyet mint fürdőközpontot ajánlotta, s emellett megemlítette a kulturá­lis turizmusra lehetőséget adó nagy művészeti fesztiválokat, mint a tavaszit, az Agriát, illetve a végvári vigasságokat. Utóbbi­hoz az idén kapcsolódik a közép­kori piactér. Emellett természe­tesen szólt az egri borkultúráról, a Szépasszony-völgyről, és az ide tervezett nyári vendégcsalogató programokról. Az idei Utazás kiállítás vasár­napig fogadja a turisztikai szak­embereket és az érdeklődőket. ■ Sz. R. Díjat kapott a verpeléti cukrászmester A Verpeléten dolgozó Ebei Ist­ván megkapta az Aranykoszo­rús Cukrászmester címet. Az ok­levelet a Cukrászszövetség na­pokban tartott országos közgyű­lésén, Siófokon adták át, az Ipar­testületek Országos Szövetsége egyetértésével. À cukrászmester több mint negyven éve készíti finom süte­ményeit, tortáit. Gyöngyösi szü­letésű, Verpeléten 1989 óta mű­ködteti a cukrászdáját. Speciali­tása a francia desszert, a sakk­szelet, a feketeerdő-torta és a francia alagút. Receptjeinek tit­ka, hogy cukrot nem tartalmaz­nak. Csak a sütikben lévő gyü­mölcs édesíti meg, s a tejszín te­szi könnyűvé a csemegéket. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom