Heves Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-15 / 39. szám
2 Kóbor ebek marcangolták szét egy férfi holttestét? A minap az almári hétvégi házakhoz hívták a rendőröket, mivel az ottaniak egy emeber megcsonkított holttestére bukkan tak. A férfi, akit a helyiek jól is mertek és tiszteltek, almári üdülőházában élt. Egyelőre bizonytalan, hogy mi is okozhatta a halálát. A szomszédoktól úgy tudjuk, hogy az áldozatra négy kóbor kutya támadt rá, és az így szerzett sérülésekbe halt bele az idős férfi. A rendőrség sajtószó vivője, Soltész Bálint megerősí tette a férfi halálának tényét, és azt, hogy kutyától származó harapásnyomok voltak a holttesten. Azt azonban, hogy pontosan mi okozhatta a tragédiát, még köz igazgatási eljárás keretében vizs gáljaaz Egri Rendőrkapitányság. A sajtószóvivő ugyanakkor cáfolta azokat a más forrásból szár mazó értesüléseket, miszerint a kiérkező rendőrök két kutyát lelőttek volna. ■ Nyolc év után Egerben ismét szól a Rádió 7 Az 1995-től 2000-ig üzemelő egri Rádió 7 után ismét ezen a néven működik majd egy helyi adó. Az Országos Rádió és Televízió Testület tavaly írt ki pályázatot egy, az egri 106,9 MHz frekvencián üzemeltethető adóra, amit a hét jelentkező közül a Rádió /. tulajdonosai nyertek el tavaly júniusban. Az új kereskedelmi műsorszolgáltató egy hónapja jelentkezett először az éterben. Nagy Zoltán ügyvezető elmondta, a főként zenét sugárzó adó a 20-50 év közöti korosztályt célozza meg, szerinte a két meglévő műsorszolgáltató mellett vannak olyan hallgatók, akiket meg tudnak szólítani. Az egriek figyelmét azzal próbálják magukra irányítani, hogy amatőr és profi helyi zenekaroknak biztosítanak bemutatkozási lehetőséget. Esténként a civileké, de nem a szélsőséges véleményeké a mikrofon. Egy-egy zenei irányzatból - amely a rocktól a dzsesszig terjed - egymás után mindig két számot adnak le, ezenkívül helyi információkkal igyekeznek kiszolgálni a hallgatókat. ■ Megyei kórház: Eger meghívta a polgármestereket Folytatás az 1. oldalról A fórum résztvevői megismerhetik egymás véleményét, a város pedig bemutatja azt az orvosszakmai, gazdálkodási, vagyonkezelési programtervet, amelynek mentén a jövőbeni működtetést elképzeli. Közben tegnap a megyei közgyűlés tanácsnokai, azaz bizottsági elnökei tárgyaltak a kórház működtetésbe adására kiírt pályázatról, a három ajánlatról, az eseti bíráló bizottság - még mindig nem nyilvános - javaslatáról az ajánlatok sorrendjét illetően. Pénteken a közgyűlés ügyrendi, jövő kedden pedig az egészségügyi bizottsága vitatja meg a kérdést. ■ MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 15.. PÉNTEK Kétsebességes a megye fejlődése kistérségek A lakosság egyharmada hátrányos helyzetű településen él Nehéz helyzetben az északi régió. A hevesi kistérség elmaradottságát komplex fejlesztési programmal próbálják megszüntetni. Képünk illusztráció. Heves megyei kistérségek fejlettsége _____________________________ K istérség Komplex Lakosság- Egy lakosra jutó Az álláskeresők 1000 lakosra jutó mutató szám jövedelem aránya vállalkozások (2007) (Ft 2005) (%, 2006) száma (2004) Egri 3,64 85328 692 709 5,10 86 Hevesi 1,97 . 35910 352405 14,37 38 Füzesabonyi 2,55 32133 404 282 8,44 39 Gyöngyösi 3,26 77 093 608815 6,27 59 Hatvani 3,26 53 311 566613 4,89 46 Pétervásárai 2,19 22 398 373221 10,98 52 Bélapátfalvai 2,40 13287 398962 8,67 36 FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A támogatások igazságosabb elosztása, a kedvezményezett települések és térségek kiválasztása új szempontrendszer szerint történik. Tóth Balázs Az állam területfejlesztési politikájának átfogó célja, hogy az ország és az egyes térségek (melyek közül csak Budapest és kör nyéke éri el az uniós fejlettségi átlagot) kiegyensúlyozottan zár kozzanak föl. Ennek alapköve tel menye, hogy a különböző tár sadalmi-gazdasági adottságú tér ségek eltérő, de egymással összhangban álló növekedési stratégiát valósítsanak meg. így javul hat versenyképességük, mér séklődhetnek a kistérségi és a települési szintű különbségek. A felzárkóztatás érdekében 94 kistérséget területfejlesztési szempontból kedvezményezett kategóriába soroltak, azon belül 47 leghátrányosabb helyzetben lévő körzetet különítettek el, s a benyújtott pályázatok értékelése során előnyben részesítik majd őket. Az elmúlt évben hat új térségi összefogás is született, illetve jó néhány település is átlépett másik, számára ígéretesebbnek tűnő társulásba. Emiatt nőttek a különbségek a kedvező és a kedvezőtlen adottságú körzetek között. Megváltozott, összetettebbé vált a térségek értékelésére szolgáló mutatórendszer is: az eddigi négycsoportos, 19 változóból álló rendszert az öt mutatócsoportos, 31 jellemzőt tartalmazó mérce váltotta föl. Ebben erőteljesebben jelennek meg a társadalmi és szociális szempontok, ugyanakkor a bekövetkezett változásokkal arányban csökken a gazdasági, az infrastrukturális, valamint a foglalkoztatási szempontok súlya. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített tanulmány szerint az ország 174 kistérségi összefogása közül a legmagasabb mutatóval (4,61 ) a budaörsi rendelkezik, míg a legalacsonyabbal (1,51) az abaúj-hegyközi. Az országos átlag 2,9, megyénk összesített mérőszáma ettől alacsonyabb, 2,75. Ezzel tíz megyét tudtunk megelőzni. Hevesből a legjobb eredménnyel Eger és környéke rendelkezik (3,64 - 32. hely), azt követi Hatvan és Gyöngyös (3,26-3,26 - 57. és 58. hely), majd a hátrányos helyzetben lévők között található Füzesabony és körzete (2,55- 113. pozíció), valamint Bélapátfalva és vidéke (2,4 - 125. helyezés). A legnehezebb körülmények a pétervásárai (2,19 - 139. hely) és a hevesi kistérségre (1,97 - 160. helyezés a listán) jellemzők. A mostani, hátrányos helyzetű 94 körzetből - a korábbi 95 közül tizenegy esett ki, s tíz került be - 47 tartozik a leghátrányosabb kistérségek közé, s számos, súlyos munkanélküliséggel sújtott települést is ebbe a körbe sorolAZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI Régióban lévő huszonnyolc statisztikai kistérségől huszonegyet soroltak a hátrányos helyzetűek közé, közülük tizenöt a leginkább fejlesztésre szorulók közé is bekerült. Az 1,25 milliós összlakosság fele tak. Az ország lakói közül 1,65 millióan élnek az ebbe a kategóriába tartozó 1129 településen. Heves megyében összesen 319 ezer ember él, közülük 103 ezren laknak a 66 hátrányos helyzetű, azon belül 58 ezren a rendkívül elmaradottak közé sorolt 37 település valamelyikén. A KSH 2001-es, 2005-ös és 2006-os adatokra támaszkodó fölmérése alapján a kevés vállalkozás, az ebből fakadó alacsony a rossz helyzetben lévő, harmada a legkedvezőtlenebb körülmények között lévő körzetekben él. Tizenkettőt - mivel nagy népességűek - komplex fejlesztési programmal kell fölzárkóztatni, ezek közé tartozik Heves és körzete is. önkormányzati adóbeyétel és a nagy munkanélküliség miatt szerepel rosszul a hevesi, a füzesabonyi és a bélapátfalvi kistérség. Ezer emberre Bélapátfalva környékén 36, Heves körzetében 38, Füzesabony térségében 39 vállalkozás jut, míg Egerben 86, Gyöngyösön és vonzáskörzetében pedig 59. A turizmus terén Heves és Hatvan környékének kivételével jól szerepeltek a térségek, főként a pétervásárai és a bélapátfalvi társulás települései. Az önkormányzati adóbevételek Eger, Hatvan és Gyöngyös környékén magasabbak, több mint harmincezer forint jut ezer lakosra, a másik négy kistérségben viszont hét-tíz ezer forint folyik be ezer lakónként a települési kasszába. A háztartások vezetékes ívóvízellátása terén Pétervására és Bélapátfalva körzete, a szennyvízhálózat tekintetében Füzesabony és Heves vidéke áll rendkívül rosszul. A széles sávú internet leginkább a hevesi, a bélapátfalvi és a pétervásárai kistér ségi társulások területén hiány zik. Az észak-bükki települések számára hátrányt okozhat a távol lévő autópálya, igaz, itt kevesebb gépkocsit is üzemeltetnek. Komoly gondok forrása, hogy a megye lakossága elöregszik, s az elvándorlás is fokozódik. Különösen Pétervására és Bélapátfalva környékére jelleryiző ez a folyamat. Hevesen és a körülötte lévő falvakban arányaiban jóval több a kiskorú, mint máshol a megyében. Az iskolázottság szempontjából a többi megyéhez képest nem áll jól Heves. Az alacsony iskolázottság, a magas munkanélküliségi és segélyezési ráta - különösen Heves és Pétervására térségében - megmutatkozik az egy főre jutó átlagos adóköteles jövedelemben is (2005-ös adatok). Ez Eger környékén a legmagasabb (693 ezer forint), ezt követi a gyöngyösi (609 ezer) és a hatvani (567 ezer) kistérség, majd leszakadva követi őket a füzesabonyi (404 ezer) és a bélapátfalvai (399 ezer), a végén pedig Pétervására (373 ezer) és Heves környéke (352 ezer) található. ■ Az országban 1,65 millióan élnek a leghátrányosabb helyzetben lévő 1129 településen. Az északi régióban még rosszabb a helyzet mi mSmm Bál az iskoláért. Jótékonysági bált tartottak a napokban az egri Pásztor- völgyi Általános Iskolában. A hagyományos rendezvény jó alkalom volt arra, hogy a szülők és a tanárok kötetlen formában találkozzanak, s emellett bevételt is jelentett az iskolának. A növendékek vidám táncos-énekes műsorukkal járultak hozzá az est sikeréhez. Keresett a fürdőkád, a szőnyeg A SZÖVOSZ igazgatóságán folyamatosan értékelik az árustatisztikát, a kereslet-kínálat alakulását. A falu iparcikk-ellátása az utóbbi évtizedben még sohasem volt olyan jó, mint az idén. A felszabadulás előtti években falusi divatnak, „vidékinek” tartott olcsó vásári konfekcióáru ma már eladhatatlan. 1400-2000 forintos férfikabátokat, szőrmebéléses, gyapjúszövet mikádókat, százszázalékos gyapjúból készült kamgarn öltönyöket keresi a falusi lakosság... A legnagyobb hiányok a lak- berendezési cikkeknél adódnak. A nemrégiben még földes szobában lakó, petróleumból is szűkében levő falusi lakosságot a kereskedelem minden erőfeszítése ellenére sem tudja megfelelően ellátni csillárral, fürdőkáddal, szőnyeggel, kifogástalan minőségű függönyanyaggal, noha évről-évre nagyobb tételek kerülnek az üzletekbe... Villany- szerelési anyagokból korlátlan mennyiséget tudnának értékesíteni az üzletek - ugyanilyen keresettek a kisebb villanymotorok, s az egyik legáltalánosabb hiánycikk a telepes rádió üzemeltetéséhez szükséges anódtelep. Újszerű gondja a földműves-szövetkezeti kereskedelemnek a könyvellátás. Az első fél évben negyedmilliónyi példányban hozták forgalomba a SZÖVOSZ „Kincses könyvek” sorozatának köteteit. Kevésnek bizonyult. A földműves-szövetkezeti boltok 1956-ban 19, a következő évben pedig már 36 millió forint értékű könyvet adtak el. A szép játékokat nemrégen még úri mulatságnak tartotta a falu népe. Az árustatisztika tanúsága szerint most évenként 18-20 milliót költenek játékra, s még többet is értékesíthetne a kereskedelem, ha a minőségi és mennyiségi igényeket ki tudná elégíteni. (1958. október 8.) i
