Heves Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-26 / 22. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 26.. SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Nem szegény, csak rossz beosztó létminimum Nem az éhezés, hanem inkább a túltápláltság okoz gondot Dél-Hevesben A gyerekek nagyon egészségtelenül táplálkoznak. Gyümölcsöt és tejet például igen keveset fogyasztanak. A tárgyi tudás helyett inkább a készségeket fejlesztik tovább Konferenciával egybekötött nyílt napot tartottak tegnap a Pásztor- völgyi Általános Iskola és Gimnáziumban „Kulcs a tudáshoz” című, január 31-én lezáruló projektjük kapcsán. A 18 millió forint támogatással megvalósuló program célja a kompetencia-alapú oktatás bevezetése volt, de az intézménynek a módszer további népszerűsítése is feladata.- A kompetencia-alapú oktatás alsó tagozatban való bevezetésével azt vállaltuk, hogy munkánk során nem annyira a lexikális tudás elsajátítására helyezzük a hangsúlyt, hanem inkább megtanítjuk őket arra, hogyan szerezzenek információkat, és hogyan fejlesszék saját képességeiket - mondta el Rázsi Botond, az iskola igazgatója, aki egyben a program vezetője is. A tapasztalatokról szólva kifejtette, bár sok munkába került, megérte váltani. Mind a tanárok, mind a szülők véleménye pozitív: úgy látják, a gyermekek számára ez a forma sokkal hatékonyabb. Maguk a kisdiákok úgy jellemezték az új tanítási módszert, hogy inkább játszanak, mint tanulnak. A nyílt napon mintegy száz pedagógus vett részt szerte a megyéből, és az elméleti ismerkedés után most a gyakorlatban is megtapasztalhatták, hogyan zajlik az oktatás. ■ A rákszűrés fontosságáról szól az akció Méhnyakszűrési hetet tartanak január 26-ig az Európai Unió tagállamai, hogy felhívják a figyelmet a vizsgálat fontosságára. Hazánkban a mintegy 2,4 millió érintett nő közül csak kevés vesz részt szűrésen, pedig a 25-65 év közöttiek esetében ez legalább háromévenként ajánlott lenne. Hogy motiválják őket, a Liliom Program szervezői a tájékoztató előadásokon kívül most még egy kétszemélyes finnországi utazást is kisorsolnak azon nők között, akik részt vesznek a szűrővizsgálaton. Az időben felismert méhnyakrák gyógyítható, de a betegséget sokszor csak vizsgálattal lehet kimutatni. ■ Egy felmérés szerint Észak-Magyarországon az átlagnál is magasabb azok száma, akiket közvetlenül sújt a gyermekszegénység. Dél-Hevesben azonban mások a tapasztalatok. Szuromi Rita Az ország 33 leghátrányosabb kistérségeinek egyike a dél-hevesi. A munkanélküliség az átlagot meghaladja. De vajon ezzel együtt jellemző-e a gyermekszegénység?- A január 1-jén életbe lépett jogszabályok nagyon is megfelelnek a társadalmi elvárásoknak - jelezte Godó Lajos, a térség országgyűlési képviselője. - A családi pótlék jelenleg olyan mértékű, hogy az nem csupán jelképesen, de ténylegesen is segítség a családoknak. Arról ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, hogy ez, mint neve is mutatja, pótlék, és nem fedezi a megélhetési költségeket. A térségre nem jellemző a gyermekszegénység. Ügy is fogalmazhatnék, inkább a jóltáp- láltság, a túlsúly az, ami az itt élő kicsik láttán az eszünkbe jut. Az iskoláskorú gyerekek esetében tetten érhető a túlfogyasztás, az, amikor a szülő nem az életkorának és testsúlyának megfelelő mennyiségű táplálékkal engedi el a gyereket az iskolába, hanem indokolatlanul sok kólával, hatalmas szendvicsekkel. Ezzel tulaj- I donképp már kódolja is a mintát: ha van pénz, akkor jól élünk, ha elfogy, nem eszünk. Mindezt tetézi, hogy a gyerekek - elsősorban a szülők hatásának eredményeként - nagyon egészségtelenül táplálkoznak. Gyümölcsöt, tejet keveset fogyasztanak, helyette a chips-ek, a cukros italok a kelendők. Néhány éve az iskolatej-ak- ció sem hozta meg a várt eredményt, hiszen a gyerekek nem szeretik a tejet, azzal egymást dobálták, kiöntötték. Az egyébként Tiszanánán élő országgyűlési képviselő hozzátette: felesége pedagógus, tehát szinte napi tapasztalata van az iskolai helyzetről. Körülbelül egy évtizede fordult elő, hogy a tanároknak venni kellett egy vekni kenyeret, mert a gyerekek éhesek voltak. Ma már inkább a túlköltekezés, a túlfogyasztás a jellemző. Az is igaz ugyanakkor, hogy „éhezés” előfordul. Például, ha a segély három nap alatt a játékgépben köt ki, akkor annak bizony a gyomor látja kárát. Ez viszont nem klasszikus szegénység, hanem a szülői felelőtlenség eredménye. Godó Lajos szerint bármennyire is hátrányos helyzetű a dél-hevesi térség, gyermekszegénység nincs. Ellenben van egészségtelen életmód, mozgáshiány, ami sokkal inkább hatásos válaszokat kívánna, mint az úgynevezett éhezés. Dél-Heves egyik legszegényebb települése Tarnazsadány. Itt az alsó tagozatosok ingyen étkezhetnek. Ám a szülői térítés nélkül járó ebéd sokaknak nem kell. Á gyerekek válogatósak, vannak, akik nem hajlandók közösségben enni. Ez pedig nem azt mutatja, hogy az iskola az egyetlen hely, ahol a gyerek meleg élelemhez juthat. Tarnaörsön szintén nincs olyan nebuló, akinek az iskolai menza az egyedüli hely, ahol jóllakhat. Sőt Gunics Jánosné igazgató azt mondja, a gyerekek nagyon is válogatósak.- Előfordul, hogy mire a gyerek az iskolába érkezik, már jól bevásárolt a boltban - mondja. - Tanulóink közül 150 gyermek napközis, vagyis idebent ebédel. Ám sokan tartalmas és néha túlzott tízóraival, uzsonnával érkeznek az iskolába. Évekkel ezelőtt volt egy eset, amikor a gyermek éhezett, ám ez szülői gondatlanságból eredt. A kicsi nevelőszülőkhöz került. A településen az is előfordult, hogy a melegíthető konzerv sem nyerte el mindenkinek a tetszését, vagyis ez azt mutatja, lehet, hogy vannak szegény emberek a településen, de azok sem éheznek - állítja az igazgató. Egy magát megnevezni nem kívánó szociális munkás, aki Kiegészítő jövedelem: kert, nyúl és kecske A NAPOKBAN Godó Lajos épp egy szegénységkezelő tanácskozást szervezett Hevesen. Itt hangzott el: ha valaki műveli a 200 négyzetméteres kertjét, azzal havi 5-7 ezer forint többlethez jut. Ha például belevágna nyúltartásba, az már havi 30 ezer forint. Szorgalmazzák a szociális szövetkezések kialakítását, amelyeknek az induláshoz pályázati pénzeket is biztosítanak. többéves tapasztalattal rendelkezik, azt mondja, ha létezik gyermekszegénység, az a szülő felelőtlenségéből adódik. A segélyek kifizetésekor a bőség jellemző, a hónap második felében az ínség. De ez nem a segélyezés hibája, hanem az egyéné. Ma egy kétgyermekes família családi pótléka 13.300 forint. Ha három gyermeket nevel, akkor 48 ezer forint. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ez pótlék. Vagyis nem csak ebből kellene felnevelni az utódokat, hanem ez a szülői jövedelem mellett csak kiegészítés. Ha a szülők nem dolgoznak, akkor - egy bonyolult számítási rendszer eredményeként - nagyjából 40 eze^fjqriut járjul még a kasz- szához. Három gyermek és két munkanélküli szülő mgjlett ez körülbelül 90 ezer forint. Egy dolgozó embernek nagyjából bruttó 150 ezer forinttal kellene rendelkeznie ahhoz, hogy ebből 90 ezret kézhez kapjon. Ha így nézzük, akkor ez nem kevés ősz- szeg. Ha viszont személyekre lebontjuk, akkor a 20 ezret sem éri el. Tehát minden viszonyítás kérdése. Több, a kérdésben is állást foglaló polgármester szerint viszont nem a segélyek emelése jelentené a megoldást, hanem a foglalkoztatási lehetőségek megteremtése. Hogy a támogatás ne automatikusan járjon, hanem munkavégzéshez legyen kötve. így a kapott forintoknak is nagyobb értéke lenne, s talán ez a szülőket is beosztásra ösztönözné. ■ Nincsenek éhező gyermekek, inkább a túlsúly a jellemző. Kutatóintézet: testes vörösek, zamatos fehérek egy kézben minden marad A gyöngyösi főiskola rektora szerint nem érdekük, hogy bármit is elköltöztessenek Egerből Várhatóan a jövő hét során, csütörtökön találkozik az agrár- és az oktatási tárca államtitkáraival az a négy rektor, akik a badacsonyi, az egri, a pécsi és a kecskeméti szőlészeti és borászati kutatóintézeteket átvevő felsőoktatási intézményeket vezetik. Dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola (KRF) rektora szerint a következő héten a két tárca vezetője megállapodik az átadás-átvételről, s ugyanakkor az intézmények is átveszik immár az oktatási tárcától a kutatóintézeteket.- Ismerem az egriek aggályait, ezért elsőként azt szögezem le: a kutatóintézet ott maSimon József: az egri borászok nem tartják helyesnek a döntést rád, ahol most van. Nem szándékozunk semmit áttelepíteni Gyöngyösre - tudatta dr. Magda Sándor. A főiskola azt várja a kutatóintézettől, hogy az egyes borvidékek termelőivel kiváló kapcsolatot építsen ki, hogy érezzék a komoly tudományos hátteret. Ami mindenképpen elengedhetetlen a megújulásra szoruló szőlő-bor ágazat versenyképes rekonstrukciójához, a telepítéstől a piacra jutásig bezárólag. A KRF-en már évek óta folyó magas színvonalú munka folytatásában számítunk immár az egri kutatóintézetre is. Célunk, hogy az észak-magyarországi régióban a vincellérképzés erősödjön, illetve a főiskolán a Bsc, később a master szintű szakemberképzés is megvalósuljon - jegyezte meg a rektor, azt is hozzátéve: az átadás-átvétel után a KRF és a kutatóintézet vezetőivel közösen sajtótájékoztatón ismertetik majd a további részleteket. A KRF-en egyébként a szőlész-borász tanszékhez kerül a kutatóintézet, aminek vezetője Barócsi Zoltán lesz, aki a rektor szerint jól ismert Egerben, hiszen édesapja elismert egri borász, és a fiatalember is egrinek vallja magát.- Mélységes csalódásomnak kell, hogy hangot adjak. Az egri, a bükkal- jai és a mátrai borvidékek szőlőtermesztési kutatása immár százéves tradíciókkal rendelkezik Egerben. Van a városnak egy több száz éves-felsőoktatási intézménye is, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF), melynek profiljába szintén belefér a szőlőtermesztés kutatása. Minderről Simon József, az egri hegyközség elnöke beszélt lapunknak. - Fel kell tenni a kérdést - folytatta -: mi a racionalitás abban a döntésben, hogy távirányítással működtessenek egy ilyen nagy múltú egri intézményt? A következő kérdés is adja magát: nem az-e a szándék, hogy később Gyöngyösre költöztessék a kutatóintézetet, az ingatlant pedig értékesítsék? Simon hozzátette: sok elhamarkodott kormányzati döntést kellett megszenvedni az utóbbi években, s az egri szőlőtermelők és borászok úgy érzik, ez a lépés is ezek közé tartozik. - Hallottuk a „kósza híreket”, miszerint a lehető legközelebbi felsőoktatási intézményekhez kerülnek a kutató- intézetek. A józan ész logikája is azt diktálta volna, hogy az egri kutató az EKF részeként működjön tovább, ám Magyar- országon olyan érdekérvényesítési lehetőségek vannak, amelyek ilyen irracionális döntésekhez vezetnek. Az egri szőlőtermesztők és borászok nem tartják helyesnek ezt a döntést, és mindent megteszünk, hogy az ne is legyen végleges - mondta végül Simon József. ■ ■ A gyöngyösi főiskolán a szőlész-borász tanszékhez kerül a kutatóintézet.
