Heves Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-03 / 2. szám

4 • • / MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 3„ CSÜTÖRTÖK Két lépéssel jutottunk át a szakadékon értékelés Gyöngyös a fiatalokra, a turizmusra és az infrastruktúrára összpontosít az idei évben Bájos, aranyos, de szunnya- dozó. Hiesz György szerint ilyen volt Gyöngyös pár éve. A báj megmaradt, ám ma már inkább a dinamiz­mus jellemzi a megye má­sodik városát. Suha Péter- Kétségkívül vállaltunk kocká­zatos döntéseket, sok tekintetben bátrak voltunk, de utólag bebizo­nyosodott, hogy volt értelme - így összegezte a város közelmúltját Hiesz György polgármester. - Amikor 2002-ben nekivágtunk a város irányításának, meghatáro­zó gyöngyösi értelmiségiek, köz­életi emberek véleményét figye­lembe véve alakítottuk ki a stra­tégiát. Nagyon sok lemaradást kell behozni, főként infrastruktú­rában, s óriási pénzeket kell bele­rakni a szennyvízhálózat építésé­be, utakba, közművekbe. Mert ezek adják azt az alapot, amire lehet építkezni.- Sikerült?- Nagyrészt igen. A csatorná­zottság két városrészt kivéve tel­jes, elkészült a szennyvíztelep re­konstrukciója, nagyon sok belte­rületi út újult meg.- A csapadékvíz-elvezetésben viszont nem történt érdemi előrelépés.- Ez sajnos tény. Milliárdos nagyságrendű feladatról van szó, amit igazán átfogóan, egy lépés­ben lenne célszerű megoldani. De ha ez finanszírozási okokból nem kivitelezhető, akkor kisebb rész­letekben neki kell látnunk. Ez a jövő, a közeljövő feladata. Viszont egy csomó olyan - sokszor ne­héz, fájdalmas - döntést meghoz­tunk, amelyek a város hatéko­nyabb működését szolgálják, s ez pozitívan befolyásolja a folytatást- Tévedek, ha az egyik legke­ményebb ügynek a kórházzal kapcsolatos döntéseket vélem?- Aligha. Azt szoktam monda­ni: két lépésben ugrattuk át a sza­kadékot. De átugrottuk, és ez a lényeg. Ismert, hogy előbb önkor­mányzati gazdasági társasággá alakítottuk az intézményt, de a feltételek változása - a finanszí­rozás további romlása - ellentéte­lezésére már ez sem volt elegen­dő. így került sor a működtetésbe Bor máshol is van. Ezért kiemelten fontosak a most elindult termálvíz-kutatások, mert különleges idegenforgalmi lehetőségeket jelentenének Gyöngyösnek. adásra. Ennek helyességét bizo­nyos, hogy igazolni fogja az idő. Elég csak arra utalnom: az egész­ségügy más területein egyértel­műen eredményt hozott a magán­tőke megjelenése. Utalok a házi­orvosi privatizációra, ami révén több százmillió forintnyi fejlesz­tést hajtottak végre az érintettek. Olyan korszerűsítéseket, ame­lyekre a város aligha lett volna képes. De ugyanez igaz az ügye­leti rendszerre, a fogorvosi háló­zatra. Márpedig ha minden más terüle­ten működött a ma­gántőke, akkor miért éppen a kórháznak ne válna előnyére? Mert az viszont tény: a fejlesztések, ha úgy tetszik, a minő­ség rovására nem szabad egy fi- nanszírozhatatlan struktúrát megtartani.- Ha már a tőkénél tartunk: többször megfogalmazódott, hogy Gyöngyös némileg idegen toliakkal ékeskedik, amikor magánerős beruházásokat méltat városi sikerként.- Én ezt másként látom. Az ele­jén említett helyzetértékelés az infrastruktúra mellett nagyon sok más területen is világosan mutatta a beruházások, fejleszté­sek szükségességét. És nyilván­való volt, hogy az állami, városi és uniós források mellett ebben megkerülhetetlen szerepe lesz a magántőkének. A gyakorlat pe­dig bebizonyította, hogy a vállal­kozó szektor „mozdult meg” a leg­gyorsabban. Mi minden olyan fej­lesztésben partnerek voltunk, ahol a magántőke a nyilvánvaló megtérülési igényen túl - ponto­sabban azzal együtt - a köz javát is szolgálta. Az idegenforgalmi fejlesztések, a lakáscélú beruhá­zások, a Fő téri tömbbelső, ami vá­rosképi szempont­ból is kiemelkedő, a GyöngyHáz, és még hosszan sorolhat­nám: mind-mind Uyen magánerős fej­lesztések. És ezek kivétel nélkül egy élhetőbb, ma­gasabb szolgáltatásokat kínáló város megteremtését szolgálják. S ebben az értelemben szerintem semmi kivetnivaló nincs abban, ha a város sikereként is említjük ezeket.- Nyilván lehet sikerként érté­kelni az oktatásban vagy a kul­túrában véghezvitt változáso­kat is, bár ezek sokak számára aggályosak, érzelnűleg éppúgy, mint akár szakmailag.- Erre a területre is igaz, ami az egészségügyre: nem kellő haté­■ Az országos trendtől eltérő­en Gyöngyösön a politikai ellen­felek képesek emberszámba venni egymást. Hiesz György: Egyáltalán nem lehet jövőkép a lassú elöregedés konysággal működő rendszere­ket nem lehet fenntartani. Igen, voltak komoly átszervezések, ke­mény döntések. De az intézményi struktúra radikális átalakítása pontosan a feladatellátás bizton­ságát, illetve a minőség emelését szolgálja. Elég csak arra utalnom: az elmúlt időszakban nem tud­tunk annyi figyelmet fordítani az oktatás tartalmi elemeire, amennyit kívánatos lenne. Szin­tén adósak vagyunk azzal, hogy a szakképzés rendszerét valóban a tényleges- munkaerő-piaci igé­nyekhez igazítsuk. De ezekre a stratégiai kérdésekre csak akkor juthat energia, ha a működtetés biztonsága adott.- Munkaerő-ügyben kettősség jellemzi az ipari parkot is.- Kétségtelen, hogy eredmé­nyesnek bizonyult a hangsúlyvál­tás, nevezetesen, hogy a park fej­lesztésében szakítottunk azzal a metodikával, miszerint „majd ahogyan jönnek a befektetők, úgy fejlesztjük a park kínálatát” terü­letben, infrastruktúrában. Ez nem járható út, hiszen aki befek­tetni akar, annak az idő nagyon drága. Aki egy év alatt működő gyárat szeretne építeni, annak nincs ideje arra várni, hogy rá­csatlakozhasson a majdan elké­szülő közművekre. Ezért kellett megfordítani a hozzáállást. S lát­ható sikerrel, hiszen szépen telik az ipari park. Amire a kettősség­gel utalt, az is tény: a megtelepü­lő vállalkozások egyre nagyobb köröket rajzolnak a térképen, hogy honnan tudják a szükséges munkaerőt „beszerezni”. Ezért nagyon fontos a már említett szakképzés.- Ön mennyire érzi megalapo­zottnak, hogy Gyöngyös a fej­lettségét tekintve egy „ketté­szakadt” város?- Óriási feladat előtt állunk. Az Északi városrész és a Zsellérkö­zök rehabilitációja égető feladat. Tény, hogy nem lehet Uyen közép­kori állapotok között hagyni em­bereket. Hatalmas pénzekre lesz szükség, de jó esély van rá, hogy az uniós források végre módot ad­nak az átfogó rendezésre.- Az utóbbi hetek „vezető gyöngyösi híre” volt a Pannonplasttal kötött termál­víz-kutatási megáfiapodás.- Gyöngyös, és ami nagyon fontos, a térsége is kitűnő turisz­tikai adottságokkal rendelkezik, de nem unikálisakkal. Hiszen jó bor, jó levegő, gazdag kulturáüs hagyománykincs máshol is van. Olyan már kevesebb, ahol mind­ezekhez egy egyre erősebb térsé­gi együttműködés is kapcsolódik. Ha pedig mindezt a termál-turiz­mussal is meg lehet „toldani”, ak­kor valóban egyedüláUó attrakci­ót tud kínálni a Mátra és térsége. Azzal együtt, hogy a most aláírt projekttől függetlenül is, milliár­dos nagyságrendű - részben weUness jeüegű - fejlesztésekre készülnek a mátrai száUodák.- A meghatározott célok eléré­sében, összegezve, hol tart Gyöngyös ön szerint?- Sok mindent elértünk, és bő­ven van még tennivalónk. Na­gyon fontos, hogy a fiatalokat ké­pes legyen megtartani, visszacsá­bítani, idevonzani Gyöngyös. Nem lehet jövőkép a lassú elöre­gedés. Fontos, hogy továbbra is erős maradjon az együttműködés a kistérségen belül. Nagy hang­súlyt kell fektetnünk az intéz­ményhálózat felújítására.- Az elején Ön szunnyadó kis­városként említette a korábbi Gyöngyöst A végére mondha­tom, hogy csendes kisváros, már ami a politikai közhangu­latot illeti?- Ha arra gondol, hogy sokat változott az utóbbi időben a helyi politizálás stílusa, akkor nevez­hetjük akár csendesnek is, bár magam jobban szeretem az „együttműködő légkör” kifejezést használni. Tény, hogy a korábbi, sokszor „öncélú” vitákat, sőt ve­szekedéseket az értelmes párbe­széd, a kompromisszumkészség váltotta, váltja fel. Örömömre szolgál, hogy az országos trendtől eltérően Gyöngyösön a hatalmon lévő és az ellenzéki képviselők képesek emberszámba venni egymást, és meghatározó, fontos kérdésekben a pártpolitikai egy­másnak feszülés helyett a város érdekét szem előtt tartó párbe­széd lehetőségét keresik. Önkriti­kusan azt is belátom: ahogy a ve­szekedéshez két ember kell, úgy az együttműködéshez is. Úgy ér­zem, magam is változtam némi­képp, a kezdetekhez képest sok­kal kevésbé vagyok híve a konfrontativ politizálásnak. □ A püspök nevét Gyöngyös legszebb köztere viseli két város Hám János emlékére tartottak közös ünnepséget a MátraaJján és Szatmárnémetiben Szombaton nyílt nap lesz a főiskolán A szatmári egyházmegye ma is őrzi és ápolja egykori püspöke, Hám János örökségét. Boldoggá avatásának elindítását még Meszlényi Gyula püspök kezde­ményezte 1896-ban. Hám János 1781-ben Gyöngyösön született, s 1827-ben nevezték ki szatmári püspökké. Haláláig, 1857-ig, ő ve­zette a szatmári egyházmegyét, 1848-49-ben esztergomi érsek volt. A püspököt az egyházmegye újraszervezőjeként és Szatmár­németi modern arculatának ki­alakítójaként is számon tartják a történelemkönyvek. Halálának 150. évfordulóját mind Gyöngyösön, mind a hatá­ron túli városban közösen ünnep­ük. A nagy egyházfi alapítványt Közös ünnep Szatmárnémetiben. Hiesz György és dr. Juhász Ferenc ko­szorúznak a mátraaljai város képviseletében. TOVÁBBI KÉPEK: HEOL.HU hozott létre a nehéz sorsú ifjak taníttatására, agg-menházat és kórházat épített a város szegénye­inek. Ő alapította meg a Szatmá­ri Irgalmas Nővérek rendjét is, amelynek tagjai idén Hám János-em- lékdíjat vehettek át. Az ünnepségsoro­zat kiemelkedő ese­ménye volt a Hám Já- nos-kiállítás megnyitása az álta­la építtetett püspökség dísztermé­ben. Hiesz György gyöngyösi pol­gármester Hám János újrafelfe­dezésének sorsát Puky Árpádé­hoz, Gyöngyös egykori legendás polgármesteréhez hasonlította. Mint mondta, már Gyöngyös egyik legszebb közterülete viseü Hám János nevét. A polgármes­ter, dr. Juhász Ferenc gyöngyösi kanonok és Keresztes György önkormányzati képviselő a meg­jelent egyházi méltóságokhoz csatlakozva megko­szorúzta a püspök emlékszobrát. Az eseményen részt vett Schönberger Je­nő szatmári püspök és Dyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. A szatmárnémeti templomban tartott szentmisén Baghy Emília gyöngyösi énekművész hangja zengett, míg december 30-án Hám János emlékére mindkét vá­rosban egyszerre csendült lel Mo­zart Missa Solemnis-e. ■ F. Z. ■ Az egyházmegye újraszervezője­ként is számon tartják. Szombaton, azaz január 5-én im­már második alkalommal ren­dez felvételi tájékoztató nyílt na­pot a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola. A délelőtt 11 órakor kezdődő rendezvényen az érdek­lődők a Gazdálkodási Kar, vala­mint az Agrár- és Vidékfejleszté­si Kar képzési kínálatáról kap­hatnak tájékoztatást. A nap fo­lyamán az érdeklődők előadást hallgathatnak meg a pontszámí­tási, illetve a haUgatói juttatási és térítési rendszerről. A karok kínálatában szereplő alapképzési, mesterképzési és felsőfokú szakképzési szakokat a szakfelelős oktatók ismertetik az aulában szervezett kiállítá­son. ■ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom