Heves Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-02 / 1. szám
12 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 2., SZERDA HORIZONT Az idén már nőhetnek a reálkeresetek hazánkban A belső és külső egyensúly tovább javul, a reálkeresetek minimálisan emelkednek - erre számít 2008-ban a GKI Gazdaság- kutató Zrt Az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a gazdasági növekedés élénkül, de a kelet-közép-eu- rópai régió többi országához képest szerény marad. Összességében a GDP 3,5 százalékos növekedésével számolnak erre az esztendőre a kutatók. Az infláció - az emelkedő világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak ellenére - jelentősen mérséklődik, mivel a költségvetési konszolidációs lépések egyszeri áremelő hatása idén már nem jelentkezik. A legnagyobb mértékben továbbra is az élelmiszerek ára nő. Itt az emelkedés közel tíz százalék lesz. De az elemzők számítása alapján 7-8 százalékkal növekszik a háztartási energiahordozók ára is. Mérséklődik viszont a tartós fogyasztási cikkek árszintje, stagnál a ruházati termékeké. így az infláció az elmúlt esztendő végén tapasztalt hét százalék körüli szintről négy százalékra mérséklődik decemberig. A bruttó keresetek az előrejelzések szerint a versenyszférában 7,5, a költségvetési szektorban 6,5-7 százalékkal emelkednek, így a reálbérek a gazdaság egészében egy százalékkal nőnek. ■ Félmillió SMS minden órában karácsonykor December 24-én az ünnepi jókívánságok továbbításában ismét a mobiltelefonoké volt a főszerep, hiszen egyedül ezen a napon közel hétszer több SMS-t és ötször annyi MMS-t küldtek a T- Mobile-osok, mint egy átlagos hétköznapon. A háromnapos ünnep során az ügyfelek által küldött SMS-ek száma meghaladta a 18 milliót. Szenteste óránként átlagosan félmillió üzenet indult útjára, de csúcsidőben ez a szám meghaladta a milliós nagyságrendet is. A szokásosnál nagyobb forgalomra, hálózatában a szükséges kapacitásokat az elmúlt évekhez hasonlóan megtöbbszörözték. ■ Izgalmas évet zártak a gazdák Tóth Balázs agrárium A 2007-es esztendőt leginkább az állattenyésztők szeretnék majd elfeledni Kevés csapadék, égbe szökő terményárak, csődbe menő sertéstelepek, akadozó tejellátás. Ilyen volt a 2007-es év. Ki-ki változatos évet zárt, mást hozott az iparosnak, mást a kereskedőknek, s megint mást a mezőgazdaság szereplőinek az elmúlt tizenkét hónap. Arról, hogy utóbbiaknak mi jut majd eszébe, ha erről az évről esik szó, két szakembert kérdeztünk meg. Szabó Józsefet, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal (MGSZH) főigazgatóját, valamint Vágner Ákost, a Heves Megyei Agrárkamara titkárát kértük meg, hogy értékeljék a magunk mögött hagyott esztendőt. - Tavaly télen nem hullott csapadék, ez már előre vetítette, hogy milyen terméseredményekre számíthatunk, s tudtuk, hogy az év meny- nyiség szempontjából nem lesz a legjobbak között - kezdte összefoglalóját Szabó József. - Mivel a hideg elmaradt, ezért a kórokozók nem pusztultak el, s az ellenük való védekezés tavasszal már sokba került. Ráadásul a száraz időjárás márciusban és áprilisban is folytatódott, májusban pedig jöttek a kiszámíthatatlan fagyok. A megye szőlő és gyümölcs termésterületének ötödén jelentős fagykár keletkezett, több gazdánál elérte a száz százalékot. A szakigazgatási hivatal vezetője az aratással folytatta értékelését: - Nagy meleg, negyven Celsius-fok fölötti kánikula köszöntött be az aratáskor, ez is befolyásolta a termés meny- nyiségét. A kalászosok 25-30 százalékkal kevesebbet adtak, mint a korábbi években, de legalább a minőségre nem lehetett panasz. A növénytermesztőknek ez nem okozott árbevétel-kiesést, hiszen a kisebb mennyiség megtérült a magasabb felvásárlási árakban. Ám alapvető gondokat jelentett ez az abraktakarmányt felhasználó állattenyé- szőknek, több gazdaságban - sertés-, baromfitartók - fölszámolták az állományt. A tej terme- * lés jövedelmezősége a Az időjárás fogságában. Heves megye szőlő és gyümölcs termésterületének ötödén jelentős fagykár keletkezett. Képünk Illusztráció. fólvásárlási árak emelkedése miatt nem romlott. A szarvasmarha-tenyésztőknek a kevés szálas takarmány okoz gondot, hiszen a téli átteleltetést meg kell oldaniuk. Szabó József a szőlőtermesztés kapcsán elmondta, korábban kezdték, s korábban is végeztek a szürettel, a késői fajták esetében azok, akik jobb minőséget szerettek volna betakarítani, október végéig vártak. A kedvező időjárás a döntésük helyességét igazolta. A termés mennyisége (hektáronként nyolc tonna) alatta marad a korábbi évek átlagának, ám a 2007-es jó évjárat lesz. Az őszi munkákat rendben elvégezték. Az aszályos időjáráson okulva a korábbi éveknél nagyobb területen végeznek közép mélylazítást és mélylazítást. A gazdálkodók 52 ezer hektáron vetettek őszi búzát, 16 ezren őszi káposztarepcét, háromezer hektáron pedig tritikálét. - A 2007-es év is próbára tette a mezőgazdaságban dolgozókat. Az egész éves munka különböző eredményeket hozott az egyes gazdálkodóknak. Kitartásukért, szorgalmukért köszönetét mondok, s eredményekben gazdagabb boldog új évet kíElérhető ügyfélszolgálatok: segítség a termelőnek vágner Ákos tájékoztatása szerint a Heves Megyei Agrárkamara uniós pályázaton nyert pénzből \ - 2008-tól 2013-ig ügy- . *3 félszolgálatokat állít föl a megye kilenc pontján, amelyek korszerű informatikai rendszerrel és kilenc felkészült munkatárssal állnak a gazdálkodók rendelkezésére. Feladatuk lesz, hogy az egyes intézkedésekről ingyenesen tájékoztassák az ügyfeleket Ezzel párhuzamosan a kamara mellett működő kht- n keresztül egyedi elemzéseket is végeznek, valamint üzleti tanácsadással is várják a termelőket vánok - fejezte be értékelését Szabó József. A 2007-es esztendőből elsőként a természeti csapásokat emelte ki Vágner Ákos is, a Heves Megyei Agrárkamara titkára. - A hozamok visszaesését kompenzálta, hogy a keresleti piac kialakulása miatt a mezőgazdasági termékek árai megnőttek. 2004 óta ez volt az első év, amikor nem volt intervenciós gabonafelvásárlás. Az elemzők három okra vezetik vissza a jelenséget: a világban átrendeződött a kereslet és a kínálat viszonya, a távol-keleti országok importja jelentősen nőtt, valamit ez az év volt az első, amikor a bioüzemanyagok alapanyagai iránt is élénk volt az érdeklődés. Ezekhez hozzájárult, hogy Európa más gabonatermelő vidékein még nagyobb aszály volt, mint nálunk. Az Agrárkamara, valamint az uniós források lehívásában szerepet vállaló intézmények, de a termelők számára is felgyorsultak az események az új európai költségvetési ciklus megkezdéA kalászosok 25-30 százalékkal kevesebbet adtak, de a minőségre nem lehetett panasz. se miatt. A megyei kamara együttműködött a szakigazgatási hivatallal és a vidékfejlesztési hivatallal, ezt a korábban kialakult személyi kapcsolatok is segítették. Jövőre erre az együttműködésre még nagyobb szükség lesz, hiszen az Új.Magyar- ország Vidékfejlesztési Program elfogadása után folyamatosan jelennek meg az újabb és újabb pályázatok, s közös érdek, hogy minél több uniós pénz áramoljon a megye mezőgazdaságába. Ha a piaci folyamatok maradnak, s az időjárás is jól alakul, akkor a mezőgazdaságban is egyre csökken majd a termelés-szabályozási felvásárlások száma, s egyre inkább a piaci szabályok lesznek érvényesek. Az MGSZH főigazgatója és az Agrárkamara titkára is fontosnak tartja a felkészülést a finanszírozási rendszer változásaira. Jövőre még területalapú támogatást kapnak a gazdálkodók, de 2009-ben már az egyszerűsített farmtámogatás lép érvénybe, melynek előkészületei már folynak. A lisztet drágábban, a cukrot viszont olcsóbban vettük meg áremelkedések A tavalyi évben az alapvető élelmiszerek nagymértékű drágulása gerjesztette az inflációt A fogyasztói árak tavaly novemberben 7,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében. A nyugdíjas fogyasztóiár-index a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva 9,3 százalékkal nőtt. Az inflációt leginkább az élelmiszerek és az üzemanyagok, valamint az energia drágulása növelte. 2006. decemberéhez képest az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 11,2 százalékkal emelkedtek a múlt év végéig. Ezen belül jelentősen, közel tizenöt százalékkal drágultak a tejtermékek, a zsiradékok, s még ettől is nagyobb arányban a zöldségek, gyümölcsök. A legdrasz- tikusabban, majd' 55 százalékkal a liszt ára emelkedett. Ezzel párhuzamosan drágultak a száraztészták, a kenyér (több, mint ötödével kerülnek többe, mint 2006. decemberében) és a péksütemények (17,9 százalék) is. Áruk tavaly augusztus és szeptember folyamán ugrott meg. Ennek oka a kevesebb gabonában és a duplájára növő felvásárlási árban keresendő. Figyelemre méltó az étolaj 28 százalékos áremelkedése is - a kisebb termésmennyiség ■ A húsok, felvágottak az infláció mértékénél kisebb mértékben drágultak és a bioüzemanyag-gyártás miatt -, pedig a nyár elején olcsóbb volt, mint tavalyelőtt év végén. A KSH statisztikája szerint a húsok, felvágottak az inflációtól kisebb mértékben drágultak, kivételt képez a baromfihús, ami 18 százalékkal került többe, mint 2006. decemberében. A sertéshúsok hat százalékkal lettek olcsóbbak, mert a drága termények miatt kényszerűen felszámolt állományok túlkínálatot eredményeztek. A tejtermékek 13, a sajtok átlagosan 14, a tej pedig több, ■§ mint tizenöt százalékkal drá- S gult, főként az októberi hóna- \ pókban, pedig 2007. áprilisától I júliusáig ezen termékek ára A kivétel. A baromfihús 18 százalékkal drágult. Képünk illusztráció. alatta maradt a 2006. decemberi szintnek. A tojásnak ötödével ment fól az ára. A zöldségek tizenöt, a friss gyümölcsök 36 százalékkal kerültek többe, mint 2006 utolsó napjaiban, érdekes módon azonban a gyümölcslevek, a fagyasztott áruk, valamint a befőttek, konzervek nem drágultak ilyen mértékben. A burgonya ára stagnált, bár júniusig a szokásoknak megfelelően a felével drágult. A száraz hüvelyesek, a dió, a mák 11-13 százalékkal kerül többe. A cukor viszont közel tizedével lett olcsóbb. Az iskolai, óvodai, munkahelyi étkezésért hat-hét százalékkal kellett többet fizetni. ■ »
