Heves Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-03 / 281. szám

14 . HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 3., HÉTFŐ Jókai szívét nem hozták magukkal az aranyember Küzdelmes bemutatót láthattak a nézők a Gárdonyi Géza Színházban Hüse Csaba Tímár Mihály szerepében és Mészáros Sára, mint Athalie A közérdekű bejelentések révén is behajtanák a kintlevőségeket Közismert, hogy az APEH több behajtó szervezetének működé­se ellenére a közterhek tekinte­tében milliárdosak a kintlévősé­gek. Az adóhatóság a vám-, az il­leték-és más törvényekben meg­szabott követeléseket is igyek­szik felkutatni. Az APEH jelentős adatbázis­sal rendelkezik, amely alapvető kritériuma a kintlévőségek sike­res előkerítésének. Általában a pénzek beszedésének legfőbb gátja, hogy az adós a végrehajtás elől igyekszik kimenekíteni a va­gyonát - például átíratja család­tagjai, mások nevére -, vagy a kényszercselekmények során adatokat, tényeket titkol el. Ilyenkor van jelentőségük a köz­érdekű bejelentéseknek. Az utóbbi időben az állampol­gárok bejelentési aktivitása fo­kozódott. Ezek kiindulási alapul szolgálnak az APEH szakértői­nek a vagyonok feltárásánál. A lényeges információk segítenek a követelések beszedésében. Ar­ra is ügyelnek, hogy mérlegel­jék azokat az alaptalan, konkré­tumokat nem tartalmazó, irigy­ség vezérelte közlések kiszűré­se végett. Ám az adatok többsé­ge hasznára vált az APEH törek­véseinek. Ennek példája volt az, amikor egy véletlenül meghallgatott be­szélgetés oly mélyen sértette a bejelentő igazságérzetét, hogy eljuttatta a tudomására jutott hírt az adóhatóságnak. Ennek alapján nagy összegű köztarto­zást hajthattak be. ■ Hetvenszeres véradókat is köszöntöttek A hagyományoknak megfelelő­en megyénkben az idén is Heve­sen volt az első városi ünnepség a Véradók Napja alkalmából. Kö­zel száz véradó és önkéntes szer­vező fogadta el a Vöröskereszt meghívását. A hevesi és tenki diákok mű­sora után dr. Morvái István, a Vöröskereszt területi elnöke mondott ünnepi beszédet, majd dr. Szabó Csaba, az Országos Vérellátó Szolgálat egri vérellátó­jának elnöke üdvözölte a megje­lenteket. A sokszoros véradók közül ketten, Budai László és Gulyás Balázs a 70. véradásu­kért vehettek át emléklapot Gortva Józseftől, a szervezet me­gyei igazgatójától. A jelképes elismerések átadá­sa után Csáki Zsigmond, Heves polgármestere rövid méltatással köszönte meg a hevesi donorok legnemesebb adományát. ■ Jókai Mór Az aranyember című regényéből készült az a színmű, amelyet az elmúlt héten mutatott be az egri Gárdonyi Géza Színház társulata, Blaskó Balázs rendezésében. Egres Béla Heroikus küzdelembe bonyoló­dott az egri színház, amikor nagy nekibuzdulással esett neki a nagy mesemondó regényét jel­lemző szövegfolyamnak. Bizony nagyon nehéz feladat egy szín- társulatnak, amikor epikus mű­vet, főleg olyan burjánzóan nagyszerűt, mint Jókai nagyre­génye, színpadra kíván alkal­mazni. Főleg, ha olyan előképek­kel is meg kell küzdenie, mint az ugyanebből készült film. Ám időről időre elkerülhetetlen, hogy ilyen is a műsorrendbe ke­rüljön. A mai világunkban igen­is meg kell mutatni ezeket a sor­sokat, azt a hajdanvolt, romanti­kától átfűtött életet, amely e mű lapjairól sugárzik. Első látásra ez a háború megnyerhe- tőnek is tűnt. Úgy látszott, képes a ma­roknyi sereg győzedelmeskedni a szórengeteg, a szövevényes tör­ténet, s a helyszínek sokasága fölött. Ám ahogy e harcba bele­bonyolódtak, nyilvánvalóvá vált, egyes csatákat tán megnyerhet­nek, ám a végső győzelem erő­sen kétséges. Jókai túl erős el­lenfélnek bizonyult. De Jókai Mór nagylelkű férfiú, s erejének, erényeinek biztos tudatában olyan békekötést engedett, amellyel nem kell szemlesütve távozni a háború színházi meze­jéről, még ha az emelt fő büszke­sége nem is adatik meg. Az előadást nézve az az em­ber benyomása, hogy a Duna ­Befejezéséhez közeledik a nyo­mozás abban a büntetőeljárás­ban, amelyet az Egri Nyomozó Ügyészség a június 24-én Heve­sen történt, romák és rendőrök közötti affér ügyében folytat. Amint arról lapunkban már többször beszámoltunk, az emlí­tett nyári vasárnap délután a he­vesi búcsúban igazoltattak a He1 vés Megyei Rendőr-főkapitány­ság Agria bevetési alosztályának a munkatársai helyi egyenru­hásokkal. Összetűzésbe kerül­melynek vizén, partjain, s az ál­tala körülölelt Senki szigetén zajló történet - tajtékos hullámai el-elsodorják az alkotókat. Ke­mény kezű, gyakorlott kormá­nyos sem képes a fősodorban tartani az előadás dereglyéjét, s a legénység, a kapitánytól a mat­rózokig, érezhetően az életükért küzdenek. Azért, hogy megúsz- szák a vihart, melybe belesod­ródtak. S ez a fennmaradásért folytatott küzdelem végül olyan produkciót szül, amely élőképek sorozatával próbálja elénk állí­tani a történetet. E stílust még ki is emeli a hírneves díszletterve­ző, Székely László színpadképe, amely cirádás keretbe foglalja a jeleneteket. Erősíti ezt a hangu­latot a háttérre vetített diák sora, hogy meg tudja.különböztetni a nagyérdemű publikum a hely­színeket egymástól. Ha elég jól jól figyeltünk, jó esetben a végé­re összeáll egy történet. A játszók többsége sajnos be­le is merevedik e képeken rájuk erőltetett pózokba. Adósak ma­radnak az igazi jel­lemábrázolással. A legnehezebb a fel­adata a Tímár Mi­hályt megformáló Hüse Csabának. Becsülettel küzd, hogy megmutathassa az össze­tett jellemet, aki korunk hőse is lehetne. Ám az előadás végére láthatóan belefárad abba, hogy az egymást követő képekbe éle­tet leheljen. Amikorra szembe­sülnie kéne önmagával, mérleg­re téve racionálisan helyes és gyarló, ám annál emberibb tette­it, már nem képes megmutatni azt a belső küzdelmet, amelyet élete során vívott a tisztességgel és a becstelenséggel. Arra futja erejéből, hogy ahol kell, nagyon elszánt, máshol nagyon szerel­mes, helyenként nagyon jó em­ber ábrázatát öltse magára. A Tímeát játszó Trokán Nóra tek helybeli lakosokkal, akik kö­zül hatot előállítottak a Hevesi Rendőrkapitányságra. A hatósá­giak szerint a polgárok közül né- hányan lökdösték, megütötték, sörös­üvegekkel és szé­kekkel dobálták meg őket. Miután egyre többen vették körül az intézkedőket, egy pisztolylö­vést is leadott figyelmeztetés­ként az egyik rendőr. A bűnül­sajnos képtelen a Tímár iránt ér­zett hűvös tiszteleten alapuló, kötelességtudó, de valaki mást lobogva szerető hitves megmuta­dözők parancsnoka felfegyver­kezve, csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erő­szak bűntett megalapozott gya­núja miatt tett felje­lentést hat hevesi lakos ellen. A bevitt szemé­lyek szerint a zsa­ruk a kapitánysá­gon fizikailag és lel­kileg is bántalmazták őket. Mindezt videofelvételekkel, or­vosi látleletekkel, tanúkkal is ta­tására. Hiányzik alakításából minden asszonyi tűz, mely ért­hetővé tehetné az igazi konflik­tust ezen izgalmas nőalakban, s zonyítani kívánták. Jogi képvi­selőjük, dr. Magyar Elemér eg­ri ügyvéd, jogvédő hivatalos el­járásban elkövetett bántalmazás vétsége, jogellenes fogvatartás, hivatali visszaélés, kényszerítés és közokirat-hamisítás bűntett megalapozott gyanúja okán a hatóságiakkal szemben kérte a történtek tisztázását, hozzátéve, hogy a több órán át kihallgatott roma embereket származásuk miatt is atrocitás érte a rendőr­ség épületében. az előadásban. Nagy András Kadisája is adós marad e tűzzel. Venczel Valentin és Fekete Györgyi, Brazovits Atanáz és neje, Zofia bőrében hasonló esz­közöket alkalmazva próbálnak jelen lenni a színpadon. Egyfaj­ta harsányság, túlfűtöttség és túljátszás jellemzi mindkettőjü­ket. Vélhetően rutinjuk okán ér­zik, hogy így talán sikerül „elad­ni” magukat, s legalább erős vo­nalakkal megrajzolt karikatúrát mutathatnak az elnagyolt vagy halvány színek között. Áli Csorbadzsi szerepe Sata Árpád­nak nemigen adott más felada­tot, mint hogy csendesen meg­haljon a színpadon még a darab elején. Üde színfolt is akad azért. A Senki szigetén játszódó jelene­tekben mintegy varázsütésre élet költözik a színpadra. Lehet ez rendezői koncepció is, de sok­kal inkább a Teréza mamát ját­szó Saárossy Kingának és a No­émit alakító Fabók Mariannák köszönhető. Ők képesek igazán emberit, bölcset és talán még irigylésre méltót is megmutatni. Bányai Miklós Krisztyán Tódorának vannak ugyan felfejtetlen jel­lemvonásai, de összességében produkciója kiemelkedik az összképből. Aki miatt igazán ér­demes fölvenni jobbik ruhán­kat, elmenni a színházba, az Mészáros Sára. Athalieként re­mek, sokszínű szerepet formál meg, amilyennel nem minden­nap találkozik a néző. Mélyről jövő erő, buzgárként feltörő ér­zelmek, feszültségteremtő bel­ső harc jellemzi alakítását. Iga­zi, maradandó és megrázó szín­házi élményt nyújt. Talán születhetett volna ennél méltóbb, kívül és belül is szín­arany előadás, de hogy fontos volt megszületése, az bizonyos. Eljött ugyan Jókai Egerbe, de a szívét nem hozta magával... A Heves Megyei Főügyészség soron kívüli eljárást rendelt el. Az Egri Nyomozó Ügyészsé­gen dr. Hajdú Tamás vezető ügyészt arról kérdeztük', hol tart jelenleg a procedúra. Elmondta, hogy a szakértők által készített szakvéleményeket elemzik, illet­ve ismertetik a felekkel. Eddig is számos tanút kellett kikérdezni­ük, s újabbakat is felkutattak. Utóbbiak meghallgatására kerül most sor. Ezután zárhatják le az ügyben a nyomozást. ■ Sz. Z. ■ Mészáros Sára igazi, maradan­dó és megrázó színházi él­ményt nyújt. Még tart a nyomozás a hevesi affér ügyében büntetőeljárás A hatóság jelenleg a szakvéleményeket elemzi, majd újabb tanúkat kérdez ki ■ Összetűzésbe kerültek helybeli lakosokkal, akik közül hatot elő­állítottak. THYL ULENSPIEGEL CHARLES DE COSTER regénye alapján írta: CS. HORVÁTH TIBOR Rajzolta: FAZEKAS ATTILA 27. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom