Heves Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-19 / 295. szám

4 PF. 2 3 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 19., SZERDA Városfejlesztés: kérdések kételyek Az autóbusz-pályaudvar áthelyezése nem jó megoldás Füzesabonyon jelenleg naponta 50-55 pár busz halad át, s az utasok számára minden fontos hely gyorsan megközelíthető Köszönet a segítőknek a verseskötet megjelenéséért Köszönöm a Grátisz fiatal nemze­dékének, hogy figyelembe véve az időseket, a Gyalogszer Meztél- láb indultam verseskönyvemről hírt adott. Köszönetem még szól másoknak is, akik a megjelenést és a bemutatót elősegítették. Ez­úton négy intézményt említenék meg: a Mátra Honvéd Kaszinót, az megyi és a gyöngyösi városi könyvtárat, a város kulturális bi­zottságát. Továbbá szeretném há­lámat kifejezni, Gy. Tóth Máriá­nak művészi alkotásáért, mely a kötet borítóját díszíti. Külön kö­szönöm azt az odaadást, melyet Kis Péterné vezetésével a gyön­gyösi könyvtár munkatársai, Négyesi Ibolya csellóművész, Ka­locsai Mária népdalénekessel együtt a bemutatóért maximáli­san tettek. így méltón emlékez­hettem meg a város letarolt ötös iskolájáról. E méltóságot az is fo­kozhatja, ha nem a gyalázatról, hanem súlyos lelki veszteségről beszélünk. ■ D.-né Ipacs Mária Elismerték a parkgondozók tevékenységét Az andornaktályai Jelenünkért és Jövőnkért Alapítvány park­gondozó csoportja Makiár köz­területein végzett parkszépítő munkálatokat. Az egész évi szín­vonalas munkánkért Makiár polgármesterétől az alábbi leve­let kaptuk, amely örömmel töl­tött el bennünket: „Ezúton szeretném megkö­szönni alapítványuknak a telepü­lésünk rendje érdekében végzett munkáját. 2007-ben első alka­lommal kötöttünk megbízási szerződést az Önök alapítványá­val a makiári temető gondozásá­ra. Közhasznú szervezetük dol­gozói példás módon gondozták a temetői gyepet, metszették a sö­vényt egész évben a településünk lakói megelégedésére. Külön kö­szönjük Herczog Tamás úrnak a munkák szervezéséhez nyújtott segítségét, így elértük, hogy az önkormányzati temető folyama­tosan gondozott, ápolt képet mu­tasson. Bízom abban, hogy együttműködésünk tartós lesz. Köszönjük az elismerést. ■ (a parkgondozók) Füzesabonyban már hónapok óta az a hír terjed, hogy az önkor­mányzat a meglévő buszpálya­udvart ki akarja vinni a telepre, a helyén meg parkolókat akar lé­tesíteni. A Rákóczi utat sétálóut­cára alakítanák át, ahol lesz Bú- vó-patak, Sóhajok hídja, meg még ki tudja, ml minden. Állító­lag pár millió forintért (5-6 mü- lióért) már meg is rendelték a lát­ványtervet. Na, nézzük szépen sorban! Parkolók: tény, hogy a város központjában kevés a parkoló. De ha a Rákóczi úton a postától a pol­gármesteri hivatalig az árok he­lyén parkolót építenek, az leg­alább harminc kocsi parkolását megoldaná. Ugyanezzel a mód­szerrel parkolókat lehet létesíteni a Rákóczi út másik oldalán, vala­mint a Széchenyi úton a Takarék- szövetkezettől a Földhivatalig. Ez kb. 70-80 férőhely. De a piaccal szemben, a CBA mellett van egy nagy üres piac, ahol legalább öt­ven autó parkolhatna. Na, de néz­zük a buszpályaudvart. Jelenleg a legtávolibb buszál­lás a MÁV jegypénztártól kb. 85 m-re van. Ha a buszpályaudvart kiviszik a telepre az Úttörő út és a Szabadság út sarkára, akkor a legközelebbi buszállás a MÁV jegypénztártól ötszáz méterre lesz, arról nem beszélve, hogy előbb lejtőn kell ko­cogni, utána 21 lép­csőfokon át kell megközelíteni a jegypénztárt. Mivel Füzesabony kistér­ségi központ, a kör­nyékről tizenegynéhány telepü­lésről jönnek az emberek intézni ügyes-bajos dolgaikat. A „falusi" részen van rendőrkapitányság, földhivatal, okmányiroda, építési hatóság, bíróság, egészségügyi központ, tüdőgondozó, ÉMÁSZ, több bank, gimnázium. Eddig az emberek leszálltak a buszról és úgy hatszáz méteres sétával elér­ték bármelyik intézményt. Ha a buszpályaudvar kikerül a telepre, ugyanez a távolság már több, mint ezer méter lesz, megspékel­ve lejtőkkel, emelkedőkkel, lép­csőkkel (aluljáró). Kereskedelem: Füzesabony üzleteinek jelentős része a falu­ban van. Ha a buszpályaudvart kiviszik a telepre, a vásárlások is elmaradnak. Mert ki fogja lép­csőn, emelkedőn cipelni az árut több száz méteren keresztül? Vagyis csökken a forgalom, és így csökken az iparűzési adó, ha csökken a forgalom, nem kell annyi alkalmazott, vagyis munkahelyek szűnhetnek meg. Nem hiszem, hogy egy önkormányzat-, nak az lenne a fel­adata, hogy meggon­dolatlan lépések miatt munka­helyek szűnjenek meg. Jelenleg a buszok bejönnek Füzesabonyba a Kerecsendi úton, utána Herbária bekötő út, Hunyadi út, Baross út követke­zik, majd a buszpályaudvar. Mindeközben a buszok kb. 85 in­gatlan mellett haladnak el. Az új elképzelés szerint (ezt a telepi közmeghallgatáson az önkor­mányzat egyik képviselője vázol­ta fel) a buszok bejönnek a Kerecsendi úton, utána Tüzér út, Szabadság út, Szihalmi út, Kerecsendi út következne. Ezen az új útvonalon a buszok kb. 170 ingatlan mellett haladnak el, eb­ből nyolcvan ingatlan a Szabad­ság úton van. Tudni kell, hogy Füzesabonyon keresztül naponta kb. 50-55 pár busz halad át, ami napi száz buszt jelent. Ahhoz, hogy ekkora forgalmat lehessen lebonyolítani, az úttestnek mini­mum hat méter szélesnek kell lennie. A Szabadság út jelenleg kb. 4,8-5 m széles. Ha az utat ki­szélesítik, mi lesz a vízelvezető árkokkal? De a legnagyobb gond szerin­tem az, hogy a Szabadság úton a házak nagy része az út szélétől mindössze négy méterre van. Mi lesz ott, ha napi száz busz húz majd el a házaktól mindössze négy méterre. Es még egy gondolat: a telepi közmeghallgatáson az egyik kép­viselő kijelentette, hogy az uszo­dáról azért kellett lemondani, mert a százmilliós önrész tönkre- tehette volna a költségvetést és így a várost is. Kérdezem én, ak­kor a kétmilliárdra tervezett vá­rosközponti rehabilitáció, amely­nek minimum kétszázmillió az önrésze, hogyan érinti a költség- vetést, mi fog történni majd a vá­rossal? ■ (név és cím a szerkőben) * Természetesen szerkesztősé­günk ezúttal is szívesen helyt ad az illetékesek válaszának. A szolgáltató mulasztott, de a kárunk nem térült meg „A szolgáltató mulasztott, megkö­veti a fogyasztókat” - címen meg­jelent cikkükre szeretnék reagál­ni: Mostanában ritkaság, ha egy szolgáltató cég vezérigazgatója el­ismeri, hogy részükről mulasz­tás történt, ráadásul még elnézést is kér. Ez, úgy gondolom, nagyon becsületes dolog, és köszönjük, hogy megtette! Ajándékba még egy köbméter vizet is felajánlott, ez nagylelkűségre vall, de szerin­tem ezt inkább nem kellett volna. Miért? Több, mint egy hónapon keresztül mindennap, minden egyes használat előtt kb. tíz per­cen keresztül, teljes sugárban kel­lett a csapból engedni a vizet, mi­re a színe elfogadható lett a főzés­hez, mosáshoz. Inni azonban az üzletben megvásárolt ásványvi­zet lehetett csak. Hajói tudom, a kormány prog­ramjában szerepel a víztakaré­kosság és az egészséges ivóvíz­hez jutás is. Az előbbit sajnos nem tehettük meg, irdatlan mennyiségű „ivóvizet” kellett a nagy semmibe kiengednünk, az utóbbit pedig nem kaptuk - kap­juk meg. Az Észak-magyarorszá­gi Regionális Vízmű Rt. igazga­tójának bocsánatkérését ugyan tisztelem és elfogadom, de az ajándék egy köbméter vizet kö­szönöm, de nem kérem! Helyet­te viszont közlöm, hogy egy fil­lérrel sem vagyok hajlandó töb­bet fizetni a „jó minőségű ivóvíz­ért”, mint azt az eddigi számlá­im alapján tettem! ■ Török Jánosné 010725fogy. hely (dm a szerkőben) Hány életet követelhet a kereszteződés? Újra kérem az illetékes hatósá­got, hogy gondolják át Egerben a Mátyás király út, Külsősor úti ke­reszteződés veszélyességét. Ha végignézzük a Mátyás király úti lámpákat, minden szakasznál működik, csak éppen ott nem, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Kérem, hogy próbáljanak meg átkelni ezen a szakaszon, hogy személyesen is meggyőződhesse­nek arról, mennyi veszélyt rejt. Az autósoknak sem kellene szá­guldozni lakott területen belül! ■ (név és cím a szerkőben) ■ Ha a buszpálya­udvart kiviszik a telepre, a vásárlások is flltnarfliinak. Mi lesz az egri kőlyuktetői pincékkel? felvetés Mikor vásárolhatják meg végre a tulajdonosok a területet? Bor helyett forró teát ittak a tüntetők Amikor elődeink hajdanán pin­cevágásra kaptak helyet a Kő­lyuk völgyében, az egész terület birtokukba került. Később az egy területből három helyrajzi szám született. Egy a pince, a másik a pincetető, harmadik pe­dig a pince előtti terület. Ebből egy a pince, ami eddig még min­dig a pincetulajdonosok helyraj­zi száma, a másik kettő szám pe­dig már régóta az önkormányza­té, ami után a korábbi tulajdono­sokat kinevezték bérlőnek és kö­telezik a bérleti díj fizetésére. Még az ezredforduló előtt a pincetetők megközelítésére szol­gáló utat egy kerítéssel elzárta a tangazdaság területéből földet vásárló új tulajdonos, aminek következtében a pincék tetejét már semmilyen módon sem le­het megközelíteni. Még gyalogo­san sem, birtokhá­borítás nélkül. Ezt az állapotot már többször jeleztük az önkormányzat­nak, azonban ennyi év elteltével sem történt semmilyen intézkedés. Véleményünk szerint a bérbe­adó önkormányzat jogellenesen szedi a bérleti díjat olyan terület után, amihez évek óta megszűnt a bejárás lehetősége. Az is egy fura eset, hogy a pince és a pin­cetető helyrajzi száma olyan te­rületet takar, amely teljes egészé­ben fedi egymást. Ha netalán be­szakadna a pince, nem lehet tud­ni, hogy ki a károkozó. A pince­tulajdonos perli az önkormány­zatot, vagy az ön- kormányzat a pin­cetulajdonost a keletkezett kár miatt? Vagy hol van a határ? A pince padlózatától vajon mennyire lehet a pince bol­tozata? íme néhány kérdés a sok közül az illetékesekhez. Ezt a bonyolult kérdést csak az oldhatná meg, ha a pincetulaj­donosok megvásárolhatnák a kérdéses területet. Az önkor­mányzat ezt a lehetőséget fel is ajánlotta 2001-ben, sőt, még az árat is közölte. Az volt csupán a kikötése, hogy a pincések segít­sék a felmérést és fogadják el a mérési eredményeket. Azonban a pincések hiába fogadták el a mérési eredményeket és segítet­ték a felmérést, mégsem történt semmi azóta sem. Hiába érdeklődünk levélben, személyesen, nem kapunk vá­laszt. Azonban lehet tudni olyan­ról, akinek ez valami módon mégiscsak sikerült. Jó lenne, ha az illetékesek végre tiszta vizet öntenének a pohárba és tudat­nák, hogy mi az igazság ebben a kérdésben. Az sem ártana, ha a Hírlap hasábjain olvashatnánk korrekt válaszukat. mS.D. (név és cím a szerk.-ben) Megdöbbenten hallgattam a vá­rosi képviselők november 28-i tanácskozásának azon részét, melyben a képviselő úr kérdést tett fel a rendőrség vezetőjének az alábbiakra vonatkozóan: Bu­dapestről, több városból, a Zsil völgyéből fizetett tüntetők fog­nak érkezni autóbuszokkal, a rendőrség felkészült ezekre a dolgokra? Véleményem a következő: A tüntetők között voltam, nem ta­lálkoztam fizetett csőcselékkel, egyszerű egri emberek vettek részt a demonstrációban. Öröm­mel tapasztaltam, hogy több kór­házi dolgozó, többek közt orvo­sok, színészek is jelen voltak. Te­kintettel arra, hogy munkanap volt, ezért sok fiatal nem tudott, nem mert szabadságot kivenni erre a napra. Sok idős nyugdíjas embert láttam és egyáltalán meglepett az, hogy a hideg elle­nére eljöttek a rendezvényre. A Heves Megyei Hírlap 2007. december 1-jei számában azt közük, hogy a Megyeháza előtt összegyűlt tüntetők forralt bor­ral vették fel a küzdelmet a ke­mény hideg ellen. A forralt bor helyett viszont véletlenül tea került a poharak­ba. Akik nem voltak jelen a tün­tetésen és a médián keresztül tá­jékozódtak az eseményekről, azoknak téves véleményük ala­kult ki a valóságról. ■ Szeredi Ferencné. Eger ■ Az önkormányzat a lehetőséget fel is ajánlotta 2001- ben, sőt, még az árat is közölte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom