Heves Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-02 / 255. szám
Az otthonlakók nagy sikere az Aranyhíd fesztiválon 12 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 2., PÉNTEK A kilencedik művészet: képregény évforduló Már az ősember is olvasta, legfeljebb akkoriban még nem így hívták Hat hasonló profilú intézmény művészeti csoportjai vettek részt a Füzesabonyban negyedik alkalommal megrendezett Regionális Színjátszó Fesztiválon. Az Aranyhíd elnevezésű kulturális eseményen a helyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona színre lépő lakói mellett bemutatkoztak a borsod- ivánkai, a hejőbábai, a ricsei, a ludányhalászi és az újszászi intézmény gondozottjai is. A városi közösségi házban zajló fesztivál résztvevői nagy lelkesedéssel készültek az idei seregszemlére, ahol valamennyien színvonalas előadásokkal léptek a szakértő zsűri és a közönség elé. A világot jelentő deszkákon való bemutatkozás után pedig egy többfordulós játékos vetélkedőn mérték össze tudásukat. A Heves megye képviseletében is fellépő füzesabonyi otthon csoportjának a tagjai - Nádasi Erika színművész és Gonda László előadóművész szakmai irányításával - egy zenés darabot vittek színre. Ebben nagy átéléssel jelenítették meg a házaspárok szürke hétköznapjait és dilemmáit, valamint a női gondolatok sokoldalúságát. A társulat sikeréhez az is hozzájárult, hogy az otthonlakók olyan slágerparádéval lepték meg a nézőket, amelyeket mindenki szívesen hallgat. ■ Sz. I. Gárdonyi Géza írói munkásságát idézték a várban Nem tudni egészen pontosan, hogy hasonlóan ködös, őszi idő volt-e Egerben, amikor Gárdonyi Géza fejében megszületett az Egri csillagok ötlete, ám annyi bizonyos, hogy 110 évvel ezelőtt kezdte el írni a számára halhatatlanságot jelentő regényét. Minderre, illetve az író halálának 85. évfordulójára emlékeztek kedden este az Egri Várban egy különleges emléknapon, ahol egyébként egy rendhagyó tárlatvezetést is tartottak a nagy író házában, kiállítással, felolvasással, koszorúzással, majd egy népszínmű előadásával idézték Gárdonyi emlékét Az emléknapon előadással emlékezett Gilicze Gábor a titkosírás megfejtésének történetére, illetve Kerekes Andrea Gárdonyi kézírásának grafológiai elemzését végezte el. Este az érdeklődők a Bor című népszínműből láthattak részleteket. Az eseményről szombati lapszámunkban számolunk be részletesen. ■ Szuromi Rita Már az ősember is olvasott vol na képregényt, ha tudott volna olvasni. A barlangrajzok is egyfajta közlésnek számítottak, ami már magán viselte a sorozatosság és a tartalmi kifejezés képi eszközeit. Az egyiptomi sírkamrák festményei is jelentéstartalommal bírtak, akár a Képes Biblia történetmesélő rajzai is. A képregény ugyanis nem más, mint kép és történet együttese. Bár az évszázadok során azért e jelentés lényegesen árnyaltabb lett. A 111 éves képregény ünnepén Kiss Ferenc gyűjtő mesélt e ma már óriási szakirodalommal rendelkező műfajról, melyet a 9. művészeti ágnak is neveznek. Az olaszok füstpántlikának nevezték a rajzos történetet, hiszen „füstalakban” helyezték el a közlendőt a figurák arca mellett, de hívták képmu- togatóknak is. Képsorozatok már a XVII. századból is maradtak fenn, sőt Jókai Mór az Üstökös című folyóiratának Jankó Jánostól is rendelt rajzokat. A modern, mai képregény csak 1896-ban jelent meg, a Sárga Kölyök indulásával.- Képregényt gyűjteni igen költséges szenvedély - avatott be Kiss Ferenc. - Egy-egy sorozat ára a börzéken eléri a 300-400 ezer forintot is, de például a János vitéz egy korai változata egymillióért kelt el. Egy magamfajta gyűjtő - körülbelül Öten vagyunk az országban - azonban sosem az árat nézi. Ez életforma, szenvedély. Mi nem csak katalogizáljuk a szerzeményeinket, de ha kell, hipós vízben mossuk, papír alatt szárítjuk azokat. Évente kétszer rendeznek börzéket, s arra is ügyelünk, hogy a kínálat cserélődjön az ország különböző részei között. Kiss Ferenc 3-5 ezer képregényt tudhat magáénak. Több millió rajzot. A teljesség e műfajban sosem érhető el, hiszen a hazai képregényeken túl szinte felbecsülhetetlen a nemzetközi képregény-mennyiség. Egykor a kivándorlók nyelvtudásának tökéletesedését is segítette. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban egy évszázada töretlen népszerűségnek örvend. A Yellow Kid megjelenésével indult a képregény története, amelyet ma a 9. művészeti ágnak is neveznek ■ Firenzében létezik Nemzetközi Képregény Főiskola, itthon nem tanítják. A rajzos történetmesélést szatirikus folyóiratok és gyermeklapok alkalmazták, ám időnként a politika is elbirtokolta. Rákosi például „kapitalista kultúr- mocsoknak nevezte”, s megtiltotta megjelenésüket. Később mégis a propaganda, az agitáció eszköze lett az ötvenes években. A képregény érezhető hatást gyakorolt a modern művészetekre. Az Indul a bakterház előbb jelent meg rajzban, mint filmen. Jankovics Marcell is alkotott öt képregényt. Sajdik Fe- renctől sem idegen. Nem véletlen, hogy a képregényt legtöbbször a film és a könyv közti műfajnak tartják. Az egri találkozó vendége volt Fazekas Attila, a ma élő egyik legnagyobb rajzoló, lapunk képregényeinek megalkotója is, aki szorgalma és tehetsége révén sajátította el ezt a kifejezési módot. A nemzeti romantikus képregény meghonosítója ma is szívesen mesél klasszikus, magyar regényekből táplálkozó történeteiről.- Az újvári kaland volt az első, az akkori Pajtás újságban megjelent rajzom - meséli -, ám talán mégsem ez a legemlékezetesebb. Minden alkotóban él a vágy, hogy magát képben is megörökítse. Ez nekem a Kalóz királyban sikerült először, ahol önmagam portréját rajzolhattam. Később a Perseus kapitányban már bátran vállaltam saját fiatalkori arcom, sőt családtagjaim is képregény-figurákká váltak. Többször rájuk is ismertek presszókban, vagy épp a tömegközlekedésben. Az illusztrátor legnagyobb sikerét egy „idegen” történettel, a Csillagok háborújának rajzolásával érte el. Újra szükség lenne képregényekre A képregény jelentősége napjainkban felértékelődött, hi- H Sj szén a fiatalok eg)re kevesebbet olvasnak - mondta fazekas attila (képünkön). A rajzos történetek segítik a fantázia kialakulását, fejlődését Nem véletlen, hogy évtizedeken át a műfaj legfőbb megjelenési területe a gyermek- és ifjúsági lapokban volt. Az illusztrátor önmaga is műfajt teremtett, a szecessziós stílust tudatosan alkalmazta A Titkok Bolygójának rajzolásakor.- Mintegy 700 ezer kötetben fogyott el a Csillagok háborújának bekötött változata, aminek története van. A hazai mozikban még nem ment a film, ám a beharangozóján már gondolkodtak. S ekkor pattant ki valakinek a fejéből, hogy népszerűsítsük képregényben. Olyan sikeres lett, hogy aztán valóban vitte a közönséget a vetítővásznak elé. Fazekas Attila szerint a hazai képregény-történelem fordulópontja volt a ’90-es évtized. Megérkeztek a Pókemberek, a Supermanek, akiken felnőtt egy nemzedék. Ők már nem emlékeznek a nagy klasszikus magyar regényekből készült hazai sorozatokra, ezen kincsek már csak a gyűjtők kedvencei. Holott ma újra létezik egy tehetséges magyar képregény-rajzoló generáció. Kérdés, meg tudnak-e itthon maradni, s ha igen, lesz-e, aki megfizeti őket? Száztizenegy éve, 1896. február 16-án jelent meg a modern képregény őse, a Yellow Kid. Ám a műfaj születése jóval korábbra datálódik. THYL ULENSPIEGEL CHARLES DE COSTER regénye alapján írta: CS. HORVÁTH TIBOR Rajzolta: FAZEKAS ATTILA 1. ö KATOLIKUS FELSÉGE, JL. FÜLÖP KIRÁLY KATONÁI ÁLTALÁBAN OTTHONOSAN MOZOGNAK A SPANYOL TARTOMÁNNYÁ nyomorított Flandria FÖLD]ÉN. EZEK HÁRMAN AZONBAN NEMRÉG KERÜLHETTEK IDE, MERT AZ ÚTELÁGAZÁSNÁL TANÁCSTALANUL MEGTORPAN, I FENE SEM ÉRT/,M/T HAD - R/KÁLSZ, TE BÁDOGBA CSOMAGOLT tökfej! A MARTALÓC MÉGISCSAK KO NYITHAT VALAMENNYIT A FLAMANOHOZ, MERT A SZEMTELEN VÁLASZ HALLATÁN ELÖNTI AZ EPE.
