Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-25 / 249. szám
4 Nagyon sok fiatalnak 1956. október 23. csak egy dátum, amikor nem kell iskolába menni.— Vannak olyanok, akik szeme" előtt nem az '56 os, hanem a 2006-os tüntetések jelennek meg. Vannak azonban, akik- " nek az ünnep tényleg azt je-' lenti, amit valójában kellene.,. Azt, hogy valamikor egy' nemezét összefogott, hogy országunkból kivonuljanak aszov—, jet csapatok, és Nagy Imre is- -, met miniszterelnök legyen. —■ Sokán nem veszik komolyan az ünnep üzenetét. De mP ért is vennék komolyan, amP' kor csak a tüntetésekről lehet., hallani? Arról, miképp készül fel a rendőrség a nagyobb- / megemlékezések helyszíném- Szomorú tény, hogy az ünnep-, már nem ünnep, hanem az iP - legális tüntetésekre kívánko1“ zó alkalom. " — ------ Tünde'* S zéchenyi István~ Szakközépiskola^ Vers A Halál Szomorúan nézed arcom, Éselcsuklikahangom. Lehunyod a szemedet, Többé már nem látsz engemet. Miért hagytál magamra, Pedig szükségem van társaságodra. Könnyes lesz a szemem, És reszket egész testem. A halál senkit sem kímél, Mindenkit elér, aki él. Legyen bár öreg s fiatal, A halál mindenkin ül diadalt Eljött ez a nap, tudtam, De komolyan sohasem gondoltam. Mi lesz velem ezután, Ki visel gondot rám? El fognak majd temetni, Hányán fognak siratni? Teljesül a végrendeleted, így folytatódik életed. Vannak, akik úgy gondolják, Hogya halál után,egy másikéletvárrád. Más alakban születsz tán újjá. Hogy elérd a nirvánát. A kereszténység kimondja, Hova kerülsz utána. A jóka mennyországba, A rosszak az ördög birodalmába. Elfog a szomorúság, Az életi múlandóság, A haláli tudatosság, És ez mind a valóság ■ Szalai Nikolett Berze Nagy János Gimnázium (...) A pultnál. New Yorkban. Mikor a köpcös, bajszos, nagy hasú pincér nem a legirodalmibb stílusban közölte, hogy zárnak, egy harmadvonalbeli utcalány telepedett a srác mellé.- Otthagyott? - kérdezte a lány lekezelően.- Otthagytam. Kérek még egy whiskyt!- Hoppá... Mikor?- Majdnem egy éve.- Nem kellene már túlesned rajta, szivi?- Mégis, mit kéne tennem?- Először is ezt a piát már ne idd meg, másodszor, ha olyan kegyetlenül fáj is, hogy belehalsz, most mondd el, mi történt. Otthagytad ezt a lányt, de nem oldottál meg semmit, sőt csak még jobban megbonyolítottad az életedet Gyerünk, öreg, ki vele...- Ő volt az első szerelmem, és az utolsó is, mert most úgy éljük, hogy mikor eljön az este, az utcákat és parkolókat hangosabbnál hangosabb kocsik lepik el. Egyre népszerűbb a fiatalok körében az autók teljesítményének, külsejének tuningolása. A kipufogórendszerek cseréje, a motorok fúrása, illetve spoilerek és sötétített üvegek felszerelése nem kis összegébe kerül a jármű tulajdonosának. Nem beszélve a több száz wattos hi-fi rendszerekről. Ezek a kiegészítők 50 százalékkal is megnövelik a kocsi teljesítményét. Jó tudni, hogy az előbb említettek közül néhányat közúti használatra nem engedélyeznek, így a rendőrség be is tiltotta például a neoncső használatát a kaszni alatt. Nem beszélve a gyorsulási versenyekről, amik szintén szabályellenesek, mert halálos kimenetelűek is lehetnek. Az autótuning iparágat űzők hangteszteket is szoktak szervezni, ahol „a leghangosabb visz mindent”. Nem csak az autó külseje fontos, hanem az is, hogy mit teszünk a kocsiba. A teljesítmény és a minőség is meghatározó. mNagyRichárd Széchenyi István Szakközépiskola A Gyöngyösi Játékszín új- társulati tagokat keres Gyárfás Miklós: Tanulmány a nőkről címűművéhez. A tár- „ sulat olyan lányok és fiúk jelentkezését várja, akik késztetést éreznek arra, hogy ze— nés darabokban megmutas“ sák tehetségüket. Az érdeklődők a gyöngyösi Mátra- Művelődési Központban jelentkezhetnek minden kedden és csütörtökön a 17 óra1' kor kezdődő próbákon, i‘_ HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK A személyes találkozásokat, a mély baráti beszélgetéseket nem helyettesítheti semmi. Az internet csak a távolságokat hidalja át. Virtuális, cyber-szerelem kitalált világ A valódi kapcsolatokat semmi nem helyettesítheti Szerintem furcsa. Még inkább nevetséges. Legfőképpen azonban elszomorító. De az is lehet, hogy csak nekem tűnt fel: a mai fiatalok már nem hisznek a személyes találkozás erejében, de már a telefonálás varázsában sem. Jaj, ne! Kimondtam azt a két szót, amit nem akartam: a „mai fiatalok”. Nem szándékozom egy, a mai fiatalságot ostorozó cikket írni, egyrészt mert én is egy vagyok az említett korosztályból, másrészt mert már unalomig hajtogatják minden médiumon keresztül, hogy a mai fiatalság mennyire romlott, szédült, és nem ismeri az ősök által rájuk hagyományozott értékeket. Nincs szüksége senkinek még egy ilyen írásra. Tehát visszatérve az eredeti témamegjelölésre. Arra próbáltam ilyen hatásvadász módon ráirányítani a tisztelt olvasók figyelmét, hogy az MSN, az SMS, a Skype és társaik hogyan vették át a verbális és főként a személyes kommunikáció szerepét az egyébként is személytelenné vált világunkban. Mikor volt utoljára, hogy a barátok összeültek suli után, és megdumálták a nap eseményeit? Na, ennél a kérdésnél néz rám a többség hülyén, hogy minek? Ott a gép, hazamegyek, leülök elé, és máris elérhető mindenki, aki csak számít. Persze nem akarom én kisebbíteni a program feltalálóinak érdemét, az alapötlet tényleg kiváló: könnyen hidalni át nagy távolságokat, és az internet havidíját tekintve olcsón megvitatni Jucika új ruháját, ami felháborítóan nem illett a cipőjéhez aznap. Amit én hangsúlyozok, az csupán az írott szó előtérbe kerülése az élőszó háttérbe szorításával párhuzamosan. Az SMS megjelenésétől fogva világos, hogy mennyi előny rejtezik a háromsoros üzenetben: gyorsan közöl tömör információt, és lehet izgulni, hogy érkezik-e válasz. Ez a kitalált világ azonban kitalált problémákkal jár. Amikor a lányka azért haragszik meg „élete párjára”, mert nem írt kellő mennyiségű szerelmes ömlengést a neve mellé a cyber-térben, na azon a ponton leng ki a mutatóm, és áll meg a gyerekes és a nevetséges szavak között félúton. Már csak az a kérdés maradt SasíarS ÄsnZhay St umleZ ® ZT?6'1’ megcsal,, nagyban az MSN, mindent , k 02 intemeten ^mondhatunk, az Okíthatunk is emoticonok segítségével ne Wle’ na hol? Ehetünk webkaT?klf'* megválaszolatlan, hogy milyen felnőttek lesznek azokból a gyerekekből, akik a villogó képernyő előtt tanulják meg a társadalmi érintkezés formáit. Mert sok esetben azok a fiatalok, akik órákat töltenek egymás társaságában virtuálisan, egy esetleges találkozáskor nem találnak közös témát. Nagyon remélem, hogy ez a jelenség csak az én pesszimista szemléletemben szerepel, és nem mutat egy valódi tendenciát, mert mindig szükség lesz valódi kapcsolatokra, valódi barátságokra és valódi emberekre. ■ Lázár Lilla Szilágyi Erzsébet Gimnázium szúrtam mindent, hogy senkit nem tudok majd igazán szeretni. Tizenhat volt, én meg tizennyolc, és ő volt a mindenem. Ne- Mosolygós, csinos, jó jegyek, sok barát...- Ez Melus! Ő jött oda hozzám. Egy házibuliban voltunk. Fűztek dől, vagy tesz, csak ő volt a fontos. Miatta húztam bele a zenélésbe is. Neki hittem el, hogy tehetséges vagyok. (...) Szóval neNew York-blues (3. rész) vetségesen hangzik, de tényleg szerettem. Tudod, ez volt az, mikor nagyon ritkán mondtam ki, de nagyon erősen éreztem, hogy mennyire szeretem.- Pedig azt nem elég csak érezni. Ki is kell mondani, különben a másik nem hiszi majd el neked. - Nagy vagány voltam a suliban. Tudod, bőrdzseki, gitár, „Bob Dylan vagyok”-stílus, de őt valahogy soha nem mertem megszólítani. Azt hittem, messzebb van annál, hogy elérhessem. a barátaim, hogy játsszak a gitáromon, valamiért szerették hallgatni. Épp be akartam fejezni, mikor ő is odajött, hogy játsszak Pink Floydot. Majdnem lefordultam a székről. Hogy ez a lány? Floydot akar hallani? Már nem is emlékszem, hogyan, de elkértem a számát, és megadta. Én felhívtam, randiztunk, és egyszerre egy pár lettünk. És én azt mondtam, ezt a boldogságot semmiért nem adom. (...) Mindegy volt, ki mit mond vagy gonkem jött az érettségi, persze, hogy el akartam végezni a konzervatóriumot, ehhez meg énekből kellett ugye vizsgáznom. Végül felvettek. Teljesült az álmom, csak közben szép csendben megváltoztam. Lekezelően beszéltem hozzá, nagyképű voltam, és egyre jobban elveszítettem, mert nem tudtam róla semmit. (...) Valamelyik este hallott egy muki játszani. Megtetszett neki. Nagyon megzavart ez az ajánlat, de elfogadtam, és senkivel nem beszéltem meg. Vele pláne nem.(...) Akkor éreztem először, hogy elveszítettem.- Próbáltál azóta beszélni vele?- Soha. Nem mertem volna megkeresni. Nem hiszem, hogy lenne még mondanivalóm a számára, annyira megbántottam, annyira szemét voltam vele, hogy nem tudnék a szeme elé kerülni.- Menj vissza hozzá! Nem veszíthetsz semmit. Ettől lejjebb már nincs, ha pedig még vár téged, akkor azért vár, mert meg tud neked bocsátani. Öcsi, én már nem keveredek ki ebből a mocsokból, de te szerintem még visszaveheted a lelkedet. Tegyél egy próbát. Hátha. Jó utat, Ben B., szerezd vissza önmagad, megérdemled. ■ Kormos Lili Szilágyi Erzsébet Gimnázium játszva nyerhetsz ■könyvvá sárlásj [utalványt Ml A NEVE A SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM „LEGBESZÉDESEBB GÓLYÁJÁNAK”? A helyes válaszokat október 31- éig levélben (3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8.) vagy e-mailben (heves.seta@hevesmegyeihirlap. hu) várjuk. A neved mellett tüntesd fel az életkorodat is! A legutóbbi feladványunkra jó megfejtést beküldők közül Í||íl ff a Nagy Szilvia kjnyv (Mezőtárkány) Y a Líra és Lant Zrt. gyöngyösi Ady Endre Könyvesboltja által felajánlott 3000 forint értékű könyvvásárlási utalványt nyerte. Gratulálunk! ■