Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-22 / 247. szám
2 NEMZETI ÜNNEP HEVES MEGYEI HÍRLAP.- 2007. OKTÓBER 22., HÉTFŐ Az egész világot ámulatba ejtő tett volt forradalom Az '56-os Szövetség Megyei és Egri Szerkezete örökös elnökének visszaemlékezései Bátran kijelenthető, az 1956-os forradalom a kis magyar népnek az egész világot ámulatba ejtő tette volt - hangoztatja ma is dr. Tóth Ferenc. Szalay Zoltán Az '56-os Szövetség Heves Megyei és Egri Szervezetének örökös elnökét kértük meg a forradalom 51. évfordulóján visszaemlékezésre. Dr. Tóth Ferenc a saját élményeit osztotta meg lapunkkal.- Hozzánk csak később jutottak el a hírek 1956 októberében - meséli az akkor ifjú sebészorvos. - Valójában Szegeden kezdődött a később az egész országon át gyűrűző mozgalom. Az egyetemen a diákok megalapították a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét (MEFSZ). Mindezt azután, hogy Rákosi és társai már olyan arcátlanságokat követtek el, amiket lehetetlen volt elfogadni. A szegediek megmozdulásáról tudomást szereztek a budapesti műszaki egyetemisták is, s követték hallgatótársaikat. Az október 23-ai fővárosi eseményekről az AKÖV (Autóközlekedési Vállalat) és a vasút dolgozói révén informálódtunk. 1956. október 23-án a műszaki egyetemről indultak a diákok a fővárosban tüntetni. A Bem térre már hatalmas tömeg érkezett. Onnan indultak tovább azzal a szándékkal, hogy elfoglalják a rádióit.- Mi azt hallottuk másnap Egerben - folytatja dr. Tóth Ferenc -, hogy az egész ország felkészült a ruszkik kiűzésére. A szovjetek a háború után azt ígérték, hogy összekötőként csak segítenek az újjáépítésben. Több mint tíz év után eszük ágában sem volt kimenni. Ez bőszítette fel leginkább Rákosiék tettei mellett a magyar népet! Egerben ezután számos tüntetés volt. Október 26-án az akkori Népkertben (ma Érsekkert) le- döntötték a szovjet katona, köznyelven Iván szobrát.- Én a kórházban dolgoztam - emlékezik tovább az örökös elnök. - A városbeli megmozdulásokban így nem vettem részt Azt tudom, hogy a néhai Kaknics Alajos és Tóth Sándor döntöttek le szobrokat. Kaknics halált megvető bátorsággal mászott fel a Líceum tetejére, s dobta le onnan a Az egri Dobó-gimnázium is komoly szerepet játszott a forradalomban. A Csiky és a Széchenyi utca sarka volt december 12-én a megtorlás színhelye. vörös zászlót. Magam azon a színházbeli rendezvényen vettem részt, amikor megalakították a forradalmi szervezetet, aminek a tagja lettem. Október 27-én a városi pártbizottság épületénél lövöldözés történt, majd 28-án a Gárdonyi Géza Színházban megalakult Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa.- Több pártíúnkcionáriust őrizetbe vettek - jegyzi meg dr. Tóth Ferenc. - Voltak, akik maguk kérték, hogy a felkelők tartóztassák le őket, mert tartottak a lincselés- től... Szerintem a fordulópontot a budapesti, Parlament előtti vérengzés jelentette. Rálőttek a tüntetőkre, sok halott, sebesült maradt a Kossuth téren. Ma sem tudni, ki volt a kezdeményező. Az oroszok azt mondták, az ÁVO-sok voltak, azok meg az oroszokra kenték. Ez indította el az egyre harciasabbá váló tüntetéseket. Történelmi tény, a szovjetek Kádár Jánost erőszakkal rávették, vegye át az ország irányítását.- Jobb Laci az oroszok elé ment Makiárra. Tárgyalni akart velük - emlékezik Tóth doktor. - A szovjet parancsnok azt kérte tőle, hogy kössenek békét. Laci válasza az volt, hogy erre nincs joga, mert jelenleg a nép forradalma zajlik Magyarországon. Válaszul az oroszok elindultak Egerbe. Jobb Lászlót letartóztatták. Eleinte egy Poljakov nevű ezredes, egy tanárember volt a városparancsnok. Köszönetét mondott a forradalmi tanács tagjainak, hogy képesek voltak gondoskodni Eger élelmiszer-ellátásáról, az emberek biztonságáról. Később őt leváltották... Ugrunk az időben, s 1956 vége következik. A Központi Munkástanács december 11-12-re országos munkabeszüntetést hirdetett meg. Időközben Tiszakécskén repülőkről lövette Gyurkó Lajos vezérőrnagy a szovjet emlékműhöz vonuló tömeget. December 8-án Salgótarjánban dördült sortűz, legalább nyolcvan halott maradt az utcán. S eljutottunk december 12-éhez, az egri sortűz döbbenetes napjához.- Kádár még novemberben kijelentette - eleveníti fel beszélgetőpartnerünk -, hogy a forradalomban való részvétele miatt senkinek sem lesz bántódása. Ehhez képest... Az értelmetlen megtorlás része volt az egri eseménysor. December 11-én este a nyomdánál sebeMég ma sincs kinek és főleg miért megbocsátani dr. Tóth Ferenc érzéseiről így beszél - Keresztény lévén nincs bennem harag a szörnyű tettek elkövetői iránt, de sok emberrel szemben fenntartom a megvetésem. Az egyik besúgóm is meg halt már. A betegem volt Míg kezeltem, beszélgettünk, s ő ezeket tovább adta a hatóságoknak Bennem él egy másik pillanat: az egyik sortűz-tárgyalá- son egy volt karhatalmistát hallgattak ki Azt magyarázta, ő ugyan ott volt a sortűznél, lőtt is, de nem célzott sen kire. A bíró csak annyit kérdezett tőle, hogyan mondja el, magyarázza meg mindezt az unokáinak Az Dr. Tóth Ferenc szívében már nincsen harag illető összeomlott, zokogásban tört ki, úgy vitték ki a teremből.. Én azt nehezményezem leginkább, hogy eddig senki nem kért bocsánatot az áldozatoktól, vagy a hozzátartozóiktól Ezért aztán nekünk sincs kinek és mit megbocsátani sítettek halálra karhatalmisták két helyi fiatalt. Másnap, szünnap lévén, sokan a Széchenyi utcán sétálva beszélgettek. A Csiky utcán érkező negyventagú karhatal- mista alakulat tüzet nyitott a fegyver nélküli emberekre.- A 2-es kórházban - beszéli el dr. Tóth Ferenc - 14 embert operáltam meg december 12-13-án. Bizonyságul 51 évvel ezelőtti kórlapokat mutat. Az egyik egy egri férfi állapotát írja le. A sortűz után került be. A lövedék a medencecsontját, az alsó végtagját roncsolta. Csak 1957. február 2- án tudták elbocsátani a kórházból. Hazafelé tartott a Csiky utcán, ahol fegyveres katonákat látott. A postához ért, amikor fegyverropogást hallott. Hogy mentse magát, a földre hasalt Ám így is eltalálta egy lövedék. Tóth doktor jól emlékszik egy fiatal, csinos huszonéves hölgyre is, akit alhasi lövés ért A méhét lőtték szét..- A kórházban még a fürdőkádba is jutott a sebesültekből - mondja a nyugdíjas sebész. - A kórházi munkástanács vezetőjeként dr. Kovács András körzeti orvossal és dr. Fülöp Béla kórházi főorvossal együtt pár nap múlva bementünk a megyei tanácsra, ahol Bíró István kormánybiztos fogadott. Szenvedélyesen emelA forradalom mártírjai SOK VESZTESÉGGEL ÍS járt a küzdelem a függetlenségért, a szabadságért. Az utcai harcokban több mint 2500 magyar vesztette életét. A sebesültek száma meghaladta a húszezret. Sokkal többen haltak, sérültek meg a megtorlás során. A bírói döntések alapján 472 halálos ítéletet hajtottak végre. tem szót amiatt, hogy egy törvényes kormány hogyan lehet képes üyen aljasságra. A következmény: dr. Tóth Ferencet éjszakánként zaklatták állambiztonságiak.- A kórházigazgatótól 1957 augusztusában egy cetlin megkaptam a felmondásomat - magyarázza. - Szeptemberben egy éjjel ketten jöttek a lakásomra. Közölték: öltözzek melegen, mert olyan helyre megyek, ahol hideg lesz. A Klapka utcai kapitányságra vittek. Belöktek egy cellába. Ott töltöttem három hónapot. Sokszor a sírás fogott el, hiszen a kislányom akkor volt egyéves, a fiam hét December közepén jöhettem ki. Sokáig nem kaptam állást. Aztán jó barátom, dr. Pataki István közbenjárására az Eger környéki falvakban lehettem körzeti orvos. Másfél év után dr. Póka László sebész főorvosnak köszönhetően kerültem vissza a kórházba sebésznek. Arra hivatkozott, hogy bírói ítélet nélkül tartottak fogva, s nem marasztaltak el hivatalosan. A munkámra pedig szükség van. A rendszerváltozás idején létrejött '56-os Szövetség a forradalomnak, a hősöknek akart emléket állítani, s arra ösztönözni, hogy minél jobban ismerjük meg annak az időnek a valós eseményeit.- A szövetség egri szervezetét 1991-ben tizenketten alapítottuk meg a Hatvani kapu téren - emlékeztet a mai örökös elnök. - Százhármán vettünk részt az első közgyűlésen. Mi készíttettünk az országban először emlékművet 1956-nak Király Róbert szobrászművésszel. Szinte minden emlékező rendezvényen képviseltettük magunkat. Külön is kiemelem Markó Katalint, aki szövetségünk mindenes ügyintézője. Mára sajnos csak hat- vanhárman maradtunk... Megkérdeztük olvasóinkat Ön milyen gondolatokkal ünnepli az 56-os forradalom évfordulóját? koch györgy, Egerszalók:- Édesanyám és édesapám akkoriban Budapesten éltek így otthon is elég sokat meséltek az akkori történésekről Később sok könyvet is elolvastam az 56-os forradalomról Az ünnepségre viszont idén sem megyek ki, mert nem arról szól, amiről kellene. Szerintem a politikusok megpróbálnak előnyt kovácsolni maguknak belőle. ANGYAL ROXÁNA, EgprbdktO:- Pénteken volt az iskolai ünnepség, amin megemlékeztünk az 56-os forradalomról és szabadságharcról, idén nem szerepeltem benne. Valójában nem sokat tudok arról, hogy mi is történt akkoriban, a nagyszülőim nem mondtak róla semmit Nem is érzem úgy, hogy közel állna hozzám akár az 56-os, akár a 48-as forradalom. PONGRÁCZ ANITA, Gyöngyössolymos:- Hivatalból ünnepelem október 23-át, ugyanis a községházán dolgozom. Számomra az abszolút nemzeti összetartozást és a büszkeséget jelenti. Az előbbi kifejezésére elénekeljük az Erdélyi Himnuszt is az ünnepségeken. A tavalyi események miatt van bennem kis aggodalom, de bízom az emberekben. nagy Zsófia, Gyöngyöstarján:- Hazaszeretet, büszkeség bátorság. Számomra ezek a legfőbb érzelmek, amelyekeszembe jutnak. Minden évben szerepelek az iskolai megemlékezésen, de nem bánom. Szerintem ez szép dolog. Október 23a olyan ünnep, amit tisztelnünk és ápolnunk kell Mindig meghatódom, mert ilyenkor úgy érzem, hogy igazán összetartozunk TÓTH FRANCISKA, HatVCttU- Nehéz elképzelni 18 évesen az 1956-ban megtörtént eseményeket Történelmünk legellentmondásosabb időszaka volt; az ébredés, a problémák megfogalmazása, a békés, jó szándékú változtatni akarás került szembe a hatalommal, az erőszakkal, a megtorlás hosszú ideig tartó borzalmaival Azt hiszem, nem szerettem volna akkor élni POLONKAI JÓZSEF, HatVCttV- Bátor tettnek tartom, hogy egy kis ország forradalmat tudott csinálni egy olyan nagyhatalom ellen, mint a Szovjetunió. A forradalom végül egyebek mellett a szervezetlenség miatt bukhatott el Én még „ellenforradalomként” tanultam az akkor történtekről s döbbenetes volta '90es években egy egészen más olvasatot megismerni.
