Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-12 / 239. szám

6 2007. OKTÓBER 12., PÉNTEK GAZDASÁG A sörért is többet kell majd fizetni A sörpiacon öt-tíz százalé­kos áremelkedés várható - közölte a Magyar Sörgyártók Szövetsége. A sörgyártókat is érinti az agrártermékek áremelkedése, mivel nagy mennyiségben használnak fel elsősorban árpát és kom­lót, de búzát és kukoricát is. Újabb szakmákban nyitja meg kapuit Ausztria az osztrák gazdasági és munkaügyi.miniszter újabb hiányszákmákban - az ed­digi három helyett csaknem ötvenben - nyitja meg Ausztria munkaerőpiacát a közép- és kelet-európai EU- államok előtt. Jövő januártól egyes fémfeldolgozó, gép-, építő-, illetve villamosipari szakmákban szüntetik meg a korlátozásokat. Jóváhagyták a Tele2 felvásárlását AZ ínvitel Távközlési Szol­gáltató Zrt. megvásárolhatja a Tele2 Magyarország Kom­munikációs és Szolgáltató Egyszemélyes Kft.-t - dön­tött a Gazdasági Versenyhi­vatal. A GVH vizsgálata sze­rint a két vállalkozás egye­sülése egyetlen területen sem fenyeget a piaci ver­seny beszűkülésével. WÊÊ A Hírsévot a ■SKUliHlilámoaatia. A BUX-index 2007. október 11-én 28300 Előző napi záróérték: 28200 27 790 28237 Nyitóérték: 27837 1 15.3»,aNewYork-i-9 ..... t őzsde nyitásán 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 NYERTESEK 2007.10.r1. Utolsó éi (Rí Változás 8» Ft í Rába 2 2 70 +3,18 2697 MTelekom 962 +2,56 2019 Richter 38795 +2,35 2216 OTP 9 590 + 1,48 12551 Mól 27 900 + 1,45 10104 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Réswiy Utolsó bt (R) Változás (%i MiliioFt I Phylaxia 35-7,89 47 Pannonplast 7 900 CN □ 1 68 TVK 8020-0,99 85 Synergon 1851-0,48 77 Fotex 1018-0,20 254 A BUX-index az elmúlt napokban 28 600 28 400 28200 28 000 27 800 27 600 27400 27 200. pont/ 10.03 10.04 10.05 10.08 10.09 10.10 10RBÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. október 11-én. €/Ft $/Ft €/$ r mm mmm ♦ t 249,55 175,52 1,42 +0,20 Ft-0,89 Ft +lcent Hiába reménykedett több nagy cég is abban, hogy visszakaphatja a már befizetett iparűzési adót. Az Európai Bíróság tegnap úgy döntött, maradhat a helyi adó, ami évente 400 milliárdot hoz az önkor­mányzatok konyhájára. Tóth Marcella Nem kell változtatnia a kor­mánynak a helyi iparűzési adó (hipa) rendszerén az Európai Bí­róság tegnapi döntése értelmé­ben. A luxemburgi testület sze­rint a hipa összeegyeztethető a közösségi joggal, mivel nem mi­nősül forgalmi adónak. Ennek a megállapításnak azért van jelen­tősége, mert az unió irányelve szerint a tagállamok egyetlen forgalmi adót alkalmazhatnak, ami Magyarországon az áfa. Az Európai Bíróság egyesített eljárást folytatott le két ügyben: egyfelől abban, amelyet a Kögáz Rt., az E.ON IS Hungary Kft., az E.ON Dédász Rt., a Schneider Electric Hungária Rt., a Tesco Áruházak Rt., az OTP Garancia Biztosító Rt., az OTP Bank Rt., az Erste Bank Hungary Rt., a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt. indított a Zala Me­gyei Közigazgatási Hivatal ellen, másfelől abban, amely az OTP Garancia Biztosító Rt. kezdemé­nyezésére a Vas Megyei Köz- igazgatási Hivatal ellen folyt. Amint arra számítani lehetett, az Európai Bíróság a döntésnél az olasz regionális termelési adó (irap) ügyében tavaly október­ben meghozott ítélet logikáját követte. Vagyis a hipa is azért nem unióellenes, mert nem le­het áthárítani a végső fogyasztó­ra. A bíróság szerint az iparűzé­si adót az adott időszak árbevé­tele alapján számítják ki, így nem lehet megállapítani azt az adóösszeget, amely az egyes ter­mékértékesítésekre vagy szol­gáltatásnyújtásokra jut. Oszkó Péter, a felperes ma­gyar cégeket is képviselő Deloitte Magyarország elnök-ve­zérigazgatója a döntést követő sajtótájékoztatóján továbbra is fenntartotta korábbi vélemé­nyét, miszerint ki lehet számíta­ni, hogy mennyi az adott értéke­sítésre eső iparűzési adó. A ki­lencvenes évek elején ugyanis egy hasonló dán adót éppen er­re hivatkozva semmisített meg az Európai Bíróság. Az adószak­értő a bírósági döntéstől függet­lenül továbbra is korszerűtlen­nek tartja az iparűzési adót. Véleményét osztja László Csa­ba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter is. Hangsú­lyozza: az adónem figyelmen kí­vül hagyja a vállalkozások jöve­delmi viszonyait, erősen torzítja a versenyt és hátrányosan befo­lyásolja Magyarország verseny- képességét. Ezért a rendszer gyö­keres átdolgozását, vagy az adó­nem eltörlését szorgalmazza. Veres János pénzügymi­niszter annyit reagált: „Az iparűzési adó kapcsán sokak ál­tal vitatott helyzet az Európai Bí­róság döntésével egyértelművé vált, így Magyarország nincs rá­kényszerítve arra, högy gyorsan változtasson a rendszeren.” ígéretek és pálfordulások 2005. JÚNIUS 7.: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben ismer­tette az ötéves adó- csökkentési csomag részleteit. E szerint 2006- tól az iparűzési adó 100 százaléka levonható a társasági adó alapjából, 2008-tól pedig megszű­nik az adónem. 2005. JÚLIUS 20.: Kovács László uniós adóügy i biz- f tos kijelentette: „Vélemé­nyem szerint az iparűzési adó nincs összhangban az EU követelményeivel. ” 2005. október 7.: Veres János pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén hangsúlyozta: egy év alatt ki lehet dolgozni azt a rendszert, amellyel az iparűzési adó meg­szűnése után az önkormányza­tok kieső bevételeit pótolni lehet 2005. NOVEMBER 8.: Az OrSZÓg- gyűlés elfogadta, hogy 2008-tól megszűnik az iparűzési adó. 2006. június: A Gyurcsány- csomagként emlegetett salátatör­vény záró rendelkezései között a kormány elbújtatott egy parag­rafust, amely hatályon kívül helyezte az iparűzési adó 2007 végi megszűnéséről szóló törvé­nyi passzust. A parlament júliusban elfogadta az ezt kez­deményező jogszabályt. Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén 15,1 Csongrád Győr-Moson-Sopron 13,7 Hajdú-Blhar 12.2 Heves 7,7 Jász-Nagykun-Szolnok 8,7 Komárom-Esztergom 14,3 Nógrád 2,9 Pest __________________4L9 S omogy 5.8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8,3 Tolna Vas Veszprém 9,3 Zala Budapest 160.3 ______ F ORRÁS: PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Továbbra is százmilliárdos terheket cipelnek a vállu­kon a vállalkozások A 2006. évi adóbevétel Megye Milliárd Ft Baranya________________87 M aradhat az iparűzési adó terhe ítélet Az Európai Bíróság szerint jieíS^dlentétes az uniós joggal az adónem HIRDETÉS |.«vtaJyara 15. UàmWiï tttÄntt Dobo Kata Schell Judit Király a vásznon to. «l«)ai Zámbó Jimmy családja nem Örül a filmnek ^ * Van remény? Tönkremegy | vagy feláll S Szórakozás az egesa? ÍA oldalon 20 IV pompas nj 11-től Felelőtlen költekezésre csábítanak az autóhitelek Nullaforintos önrész, hatalmas árkedvezmény, tízéves futamidő, roncsautó beszámítása - néhány roppant csábító ajánlat, amely hitelre vagy lízingre történő autóvásárlásra buzdít. A kecseg­tető ajánlatok oka, hogy több lí­zingcég az új autók iránti jelen­tős keresletcsökkenés és az éle­ződő verseny ellensúlyozására lazított finanszírozási feltéte­lein. Hosszú futamidőkkel, az el­ső években alacsony, majd ké­sőbb növekvő törlesztőrészletű konstrukciókkal csábítják az ügyfeleket. Az ajánlatok miatt egyre többen vannak, akik egy idő után nem tudják kifizetni a havi törlesztés és az autó fenn­tartási költségeit, például a szer­vizdíjat vagy a súlyadót. Az idei első fél évben a finanszírozók csaknem 25 ezer kocsit vettek vissza emiatt. Tavaly egész év­ben 40 ezer autó végezte a lízing­cégek telephelyein. Jelenleg a finanszírozási szer­ződések 79 százaléka devizaala­pú (svájci frank, euró, esetleg ja­pán jen). A jelenleg erős forint- árfolyam miatti alacsony lízing­díjak, illetve törlesztőrészletek sokakat autóvásárlásra csábít­hatnak. Az árfolyam esetleges gyengülése azonban jelentősen megdobhatja a terheket. A növekvő kockázatok miatt kampányt indított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az autóvásárláson gondolkodók felkészítésére. A felügyelet el sze­retné érni, hogy a finanszírozók csak hat évnél rövidebb futam­idejű és legalább 20 százalékos önrészt igénylő konstrukciókat kínáljanak - hangsúlyozta ér­deklődésünkre Binder István, a felügyelet szóvivője. ■ N. M. Mire kell figyelni autóvásárláskor? 1. Mi a finanszírozás típusa (kölcsön vagy Iting)? 2. Mekkora a törlesztőrészlet, lízingdíj összege? 3. Mekkora a kocsi ára? 4. Milyen a devizaárfolyam és miként változhat? 5. Mekkora a kamat mértéke, hog}'an számítják ki? 6. Milyen többletköltségek vannak? 7. Adott időpontban a részlet, lízingdíj milyen hányada megy az autó árának, illet­ve a kamatok törlesztésére? 8. Mi a tartozás és a fedezet aránya az adott időpont­ban? 9. Hogyan oszlik mega fede­zet biztosítása a szolgálta­tó és az ügyfél között? 10. Melyek a fedezetek, bizto­sítékok érvényesítésével kapcsolatos eljárások és költségek? 11. Kell-e egyéb fedezet a ko­csin kívül? 12. Vannak-e felmerülő adók, illetékek, hatósági díjak? FORRÁS: PSZÁF

Next

/
Oldalképek
Tartalom