Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-09 / 236. szám

2007. OKTÓBER 9., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP Falunapokat rendeznek a bányászmúlt felidézésére Recsken október 12. és 14. között rendezik meg a falunapokat, va­lamint az ehhez kötődő bányásza­ti emléknapot. A programok pén­teken este 6 órakor kezdődnek a művelődési házban a palóc hím­zéseket és fafaragásokat bemuta­tó kiállítással. Ezt követően a ré­gi idők hangulatát idéző nosztal­giabálba várják a szórakozni vá­gyókat. Szombaton reggel 8-tól a vasútállomás előtti téren kirako­dóvásár kezdődik, 11 órától pe­dig „Volt egyszer egy ércbánya” címmel emlékműsort rendeznek a művelődési házban. Holló Imre polgármester megnyitója után dr. Csiffáry Gergely, a történelemtu­dományok kandidátusa tart elő­adást. Déltől a sportpályán repü- lőmodelleket mutatnak be, dél­után egy óráról pedig a régi idők játékait elevenítik fel. Kettőtől nosztalgiameccs kezdődik az aranylábú ifjak és az örökifjak között, este fél 7-től pedig a Ken­derszer együttes tagjai hívják táncházba a helybelieket. Vasárnap délelőtt 11 órától ün­nepi szentmisét celebrálnak a templomban az elhunyt bányá­szok emlékére, délután 3-tól pe­dig a Recski Tűzvirágok roma tánccsoport műsorával zárul áz ünnepségsorozat. ■ A kistérségben él a legtöbb idős az országon belül Egy internetes portál információ- 1 ja szerint két, a 19. század legvé- | gén született asszony vezeti ha- | zánkban az életkor szerinti toplis­tát. Az állami népesség-nyilván­tartás adatai szerint egy 1899- ben világra jött soproni és egy ugyanilyen évjáratú budapesti hölgy immár a 108. évét tapossa. Velük együtt mintegy félezer nő tartozik jelenleg itthon a százon túliak társaságába. A minimum 85 esztendősök generációjába tartozó dédanyák és dédapák egyre nagyobb szám­arányt képviselnek a hazai né­pességen belül. A teljes népessé­get tekintve ez idő szerint 1,2 szá­zalékot tesz ki a dédszülők nem­zedékének aránya. A 167 vidéki kistérség közül a pétervásáraiban (3,62 százalék) él a legtöbb nyolc­van évesnél idősebb polgár. ■ Kis Magdi gazdaasszony hét évvel ezelőtt kezdett a helyi kincsek gyűjtésébe. Bár a kezdetekkor megmosolyogták, ma már elismerik munkáját. Alkalmi tájház a moziban hagyományőrzés Megmosolyogták, amikor gyűjtésbe kezdett Kis Magdit mindenki is­meri Mátraderecskén. Ő az a „megszállott”, aki hét éve gyűjti az elődöktől örökölt múltidéző kincseket. Barta Katalin Mátraderecskén Kis Magdi gaz­daasszony hét éve a fejébe vette, hogy összegyűjti a poros fésze­rekben, pókhálós padlásokon kallódó régi tárgyakat, eszközö­ket, s tájházat alakít ki a saját portáján. Kezdetben sokan meg­mosolyogták. Amikor szakadó esőben, furikban húzott haza egy-egy régi tárgyat, bútort, kis híján bolondnak nézték. Ő azonban nem sokat foglalko­zott a háta mögött összesúgók- kal. Rendületlenül járta a háza­kat, és kérte a tulajdonosokat, hogy adják neki azokat a már nem használt, számukra felesle­gessé vált dolgokat, amelyek a fa­lu múltjára emlékeztetnek. Az évek teltével párját ritkító gyűjteményre tett szert. Saját ud­varán egy gazdasági épületben alakította kJ azt a tájházat, ame­lyet sokan felkeresnek, hogy megtekintsék az egykori tiszta szobát, a jellegzetes helyi palóc viseletét, berendezési tárgyakat, használati eszközöket Az udva­ron kemencét épített, amelyben a látogatók kívánságára szívesen elkészíti a hagyományos ételkü­lönlegességeket is. Ma már senki nem mosolyog rajta. A nemrégi­ben megrendezett palóc párna­fesztiválon több intézményben is alkalmi kiállításokat nyitottak, hogy be- ■ Az évek teltével mutassák a helyi párját ritkító népművészet érté- gyűjteményre keit. Magdi asszony tett szert, a régi mozi épületét rendezte be a derecskéi elődök ál­tal használt gyönyörű szőttesek­kel, háztartási textíliákkal, búto­rokkal, régi díszítőelemekkel.- Igaz, ami igaz, amikor pár évvel ezelőtt gyűjtögetni kezd­tem a régi tárgyakat, sokan de­rültek rajtam. Mára viszont el­mondhatom, ennek a munkának köszönhetem, hogy a mostani ki­állításra ilyen gyönyörű anyag állt össze. Mindenkit ismerek a faluban, és tudom, hova kopog­hatok be úgy, hogy kérésemre megnyílnak a szekrények, előke­rülnek a féltve őrzött régi erek­lyék. Ezeknek az önzetlen fel­ajánlóknak köszönhető, hogy a világ elé tárhattuk dédanyáink, nagyszüleink saját készítésű ágyneműit, falvédő­it, térítőit, s a gyö­nyörű ingvállakat. De látható itt több olyan használati tárgy is, amelyhez legendák fűződnek. Ilyen a bejá­rattal szemben lévő Tyükör, amelyben feltörnek a régi emlé­kek, az asztalt díszítő több mint százéves terítő a helyi szarvaslegenda motívumaival. Külön helyet szenteltünk a ken­derfeldolgozás kellékeinek, az eszvátának (szövőszék), ame­lyen valaha minden asszony ma­ga szőtte meg a házi textíliákat. A régi asszonyok közül még ma is akad néhány, aki képes a rok­kán fonni és az eszvátán szőni. Állandó kiállítást szeretnének megvalósítani az újonnan szerveződött helyi idegenforgalmi egyesülettel közösen Magdi asszony is örömmel részt venne egy ál­landó helytörténeti kiállítás létesítésében. A régi mozi épülete is szóba került a tervek egyeztetésekor. Az vi­szont már bizonyos, hogy karácsonykor újabb érdekes alkalmi tárlat nyűik az épületben, ahol a régi szentké­peket állítanák a középpontba, s felelevenítenék az ün nepkörhöz kapcsolódó régi hagyományokat is.- Honnan ez a gyűjtőszenve­dély, s a régi tárgyakhoz való ragaszkodás?- Mátraderecskére nagyon sok gyógyulni vágyó ember ér­kezik a Mofetta (széndioxid-szá- razfürdő) jótékony hatása miatt. A kúrák általában többnaposak, így természetes, hogy a betegek a kezelések idején szeretnének a faluval is jobban megismerked­ni. Ezért határoztam el, hogy lét­rehozok egy olyan tájházat, ahol a múltunkba is bepillanthatnak a messziről érkezők. A mai na­pig sokan megfordulnak nálam, s én boldog vagyok, hogy meg­mutathatom mindazt, amire méltán lehetnek büszkék a helyi emberek. A gyűjtéshez rengeteg kedves emlékem fűződik, s le­gendák is születtek. Ilyen példá­ul a „kétpéldányos anyós” esete. Csepű Andrásék portáján a csűrben keresgéltünk, amikor rábukkantunk egy régi képre, amely az anyóst ábrázol­ta. Ahogy tovább kutakodtunk, egy újabb portré is előbukkant ró­la. Ekkor szólalt meg a ház gazdá­ja: - Ez is anyád, meg az is anyád. Add csak oda mind­kettőt, eleget néztük életében. ÄHEEQ30EEI > Megkezdték a veszélyes támfal megerősítését TARNALELESZ Az elmúlt év­ben megcsúszott és veszé­lyessé vált az Ady Endre út mögött található támfal. Az önkormányzat igyekezett mielőbb megoldást találni a veszély elhárítására, s vé­gül pályázat útján szerzett hárommillió forintot az om­ladozó rész megerősítésére. A munkálatokhoz a napok­ban kezdtek hozzá a szak­emberek, akik az időjárás függvényében várhatóan egy hónap alatt végeznek a helyreállítással. Újraindulnak a terápiás foglalkozások RECSK A Parádi Otthon- és Egészségvédők Köre ősztől újraindítja a mozgásterápi­ás foglalkozásokat Recsken. Azokat a hölgyeket, urakat várják a szerdánként dél­után öt órakor kezdődő programra, akik derékbán- talmakkal küzdenek, illetve szeretnének fittebben, egészségesebben élni. A ge­rincjavító, regeneráló tor­nát Czentnerné Körösi Ka­talin vezeti. Tűzgyújtási rendelettel korlátozzák az égetést bátor A településen évek óta gond, hogy az ősz bekö- szöntével a portákon fényes nappal égetik el a kertekből eltakarított gazt, szennyezve ezzel a levegőt, megkeserít­ve a lakosság életét. Az ön- kormányzat most rendelet­ben szabályozta, mikor semmisíthetik meg ily mó­don a zöld hulladékot. Hét­köznapokon délután 3 óra után, illetve hétvégeken pe­dig egyáltalán nem szen­nyezhetik a falu levegőjét. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES. KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt irta: Barta Katalin Botó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katalin.bartatg axelspringer.hu Aranyló őszben ünnepeltek találkozó Szép Bodonyban jól szórakoztak a vendégek Hazavárták az elszármazottakat a bükkszékek Újraéledtek vasárnap a pünkösdi rózsák Az időjárás is kegyes volt a bodonyiakhoz a község legna­gyobb ünnepén, a Szent Mihály- naphoz kötődő búcsún. A tize­dik alkalommal megrendezett kétnapos színes kavalkádban ki­tűnően szórakozott minden kor­osztály. Mint azt Borsos László polgármestertől megtudtuk, kü­lön öröm volt számukra, hogy együtt ünnepelhettek a szlovák testvértelepülés, Gömörliget la­kóival, akik erre az alkalomra el­hozták amatőr színjátszó társu­latukat is. A „Pórul járt bíró” cí­mű előadásuk fergeteges sikert aratott a közönség körében. A va­sárnapi szentmisét követően ko­molyzenei hangverseny zárta a programot. ■ A bodonyi búcsúban a gömörligetiek vendégjátéka osztatlan sikert aratott Bükkszéken az elmúlt évben el­ső alkalommal rendezték meg a helyi idegenforgalmi egyesület, valamint az önkormányzat szer­vezésében a hazaváró progra­mot, amelyre az elszármazott, de a településhez még kötődő em­bereket hívták meg. A rendez­vény sikerét jelzi: már akkor szorgalmazták a résztvevők, hogy legyen folytatása. Az elmúlt szombaton így meg­ismételték a találkozót, amelyre jóval többen érkeztek, mint ta­valy. Az ünnepi szentmisét köve­tően a sportcsarnokba sétáltak a vendégek, ahol terített asztal mellett eleveníthették fel gyer­mekkori emlékeiket. Az est jó hangulatú bállal zárult. ■ Szajlán az elmúlt évben az óvo­da pedagógiai programjába be­építették a hagyományőrzést, így Nagy Sándorné vezetésével újraindult az évek óta szunnya­dó hagyományápolás. Az óvó­nők, a gyermekek és szüleik, va­lamint a községi képviselőkből álló csoport ebben az évben je­lentős sikereket ért el. A parádi palócnapon libapász- toros játékot mutattak be, amely fergeteges sikert aratott. Az idei nyári falunapon is megismétel­ték a produkciót, amit nagy örömmel fogadtak a helybeliek. Legutóbb a helyi templom 200 éves évfordulója alkalmából a templom szentelésénél énekel­tek a közös ünnep örömére. A múlt vasárnap az egész fa­lut megmozgató szüreti felvonu­láson elevenítették fel a régi ha­gyományokat. A színes viselet­be bújt forgatag kora délután Ó- Szajláról indult, a résztvevők át­sétálva a falun, mindenütt jóked­vet, vidámságot varázsoltak. A faluház elé érve zenés, táncos műsort adtak a kicsik és a felnőt­tek egyaránt, és táncba csalogat­ták a nézőket is. Végül utcabál zárta a szüreti mulatságot. A hagyományőrzők tervei szerint a jövőben rendsze­resen fellépnek, hogy bemutas­sák a jeles ünnepekhez fűződő szokásokat, hagyományokat, hogy ezzel is megszínesítsék a falu életét. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom