Heves Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-01 / 229. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 1., HÉTFŐ Sportosabbak lehetnek a halmajugrai roma-tanodások Folytatás az 1. oldalról Mint Lakatos Alajos ismertette, a tanodában az általános isko­lás, illetve annál idősebb ifjak zenét, táncot, idegen nyelveket tanulnak. Már van hallgatójuk, aki sikeresen nyelvvizsgázott. Az átadási ünnepségen részt vett Suzanne S. McGuire, az amerikai nagykövetség politikai főosztályának vezetője, aki gra­tulált a kezdeményezéshez. Mél­tatta a gyöngyösi roma kisebbsé­gi önkormányzat, s a gyöngyösi és a halmajugrai roma-magyar egyesület együttműködését. Rauh Edit, a szociális tárca szakállamtitkára azt emelte kl a tanoda új konditerme kapcsán: fontos, hogy a fiataloknak ne a csellengés és az unalom töltse ki az idejüket, hanem hasznosan töltsék a délutánokat. Ebben se­gíthetnek a sporteszközök is, amelyek révén kiegyensúlyo­zott, egészséges emberekké nő­hetnek fel a gyerekek. Somodi Tibomé polgármester emlékeztetett: a'község húszmil­lió forintot nyert a romatelep-fel- számolási programban. Ebből - az egyesület szorgalmazására - négymilliót fordítottak a tanoda kialakítására, ötmillióval a falu költségvetéséből járulnak hozzá a tanodában dolgozó pedagógusok, oktatók javadalmazásához. ■ Hatvanmázsányi veszélyes anyagot gyűjtött már össze Az Összefogás Heves Városért Egyesület két éve gyűjti szerve­zetten a veszélyes hulladékot. Mára elérték a 60 mázsát az ár­talmatlanításra elszállított, kör­nyezetszennyező anyagok szor­galmas gyűjtésében. Mint azt Budai Sándor elnök­től megtudtuk, a Városfenntartó Kft. udvarán elhelyezett speciá­lis ládában reggel 7 és délután 4 óra között helyezhetik el a lako­sok ingyenesen a használt ak­kumulátorokat. Ezt sem a ház­tartási hulladékkal, sem a lomta­lanítási akciók során nem szál­lítják el, csak a speciáüs konté­ner igénybevételével lehet tőlük megszabadulni. A lehetőséggel élnek a hevesiek. ■ Fehérnemű és zöldenergia fából reneszánsz Biomasszaként, tűzifaként, új energiaforrásként egyre népszerűbb Míg napjainkban minden a bioüzemanyagtól, a megújuló energiától han­gos, addig csendben fél évtizede sikeres a térségi biomassza-program. Kovács János Heves megyében még nincs jele annak, hogy a bioüzemanyag- előállítás alapjául szolgáló napra­forgó, repce, kukorica termelése növekedne. Az 1990-es évek nyo­mott piaci árai és lanyha keresle­te mellett megtörtént, hogy mi ex­portáltunk, akár jókora veszte- I séggel is, tűzifát az erdeiről és fa­iparáról híres Németországba. Mintha homokot vittünk volna a Szaharába. Pedig pontosan így történt, erősíti meg Jung László, az Egererdő Erdészeti Zrt. általá­nos és termelési vezérigazgató­helyettese. A társaság megújuló és bio­massza-programjáért is felelős vezető szakembere szerint az el­múlt évtized hazai lakossági gáz­közmű programja, a vidéki tele­pülési vezetékhálózatok kiépülé­se lenullázta a tűzifa iránti keres­letet Tudni kell, hogy az erdőgaz­dálkodási ütemterv szerint a tér­ségben letermelt famennyiség kö­zel fele, évi 80-90 ezer tonnát meghaladó mennyiség csak üyen módon hasznosítható. Másra, egyéb ipari felhasználásra nem alkalmas. A keményfa még fa­rostgyártásra is kevéssé, ám érde­kesség, hogy az innen Ausztriába szállított bükkfából különleges el­járással viszkóza szálat és fehér­neműt is előállítanak. Ha egyelőre a fából vaskarika kérdésén törik is a fejüket a tudó­sok, ismét csak kiderült, hogy az emberiség történelme során oly jól felhasználhatónak bizonyult növényi eredetű nyersanyag, a fa ma ismét a reneszánszát éh. Hiá­ba a műanyag és az üvegházhatá­sért, a globális éghajlatváltozá­sért felelőssé tett fosszilis erede­tű energiahordozók, a kőolaj, a földgáz vagy a kőszén meghatá­rozó jelenléte, a fa nyersanyag­ként, megújuló energiaforrás­ként, biomasszaként is egyre na­gyobb szerepet tölt be. Erről tanúskodik az a tény, hogy míg a bioüzemanyagokról, a tervezett bioetanol- és biodízel- gyártással, a megújuló energia- forrásokkal kapcsolatban napon­A lányokon a fehérnemű még a hagyományos. Elképzelhető, hogy a jövőben már ez is bükkfából készül majd, különleges eljárással. Képünk illusztráció. ta jelennek meg híradások, addig szép csendben már fél évtizede eredményesen működik a tűzifá­ra alapozó térségi biomassza-és zöld- energiá-program. Álmok helyett a hasznos valóság. Mindez annak köszönhető, hogy az évezred elején a nehezen eladható, fölös tűzifa­készletekkel rendelkező Eger­erdő Zrt. hazai viszonylatban út­törő lépésre szánta él magát A cég, illetve később több érintett állami erdészeti társaság a ka­zincbarcikai Borsodi Erőmű szer­ződéses beszállítói lettek. Az ér­dekeltvolt a kibocsátott szennye­zőanyag csökkentésében, a meg­■ A fa nyersanyag­ként, s megújuló energiaforrásként, biomasszaként is egyre nagyobb sze­repet tölt be. újuló zöldenergia fölhasználásá­ban is. A 2001-es indulás, s az azt követő próbaév után immár fél évtizede haté­konyan működik a megújuló ener­giaforrásra alapo­zott biomassza­program. Ma az egri székhelyű er­dészeti társaság az erőmű évi mintegy 260 ezer tonnás tűzifamennyiségének harmadát-negyedét biztosítja. Az utóbbi pár évben, nem füg­getlenül háztartási energiahordo­zók, főként a földgáz árának eme­lésétől, ismét egyre nagyobb a la­kossági igény a tűzifára. Ez adott esetben 12 ezerforintos köbméte­renkénti árával már versenyké­pes a többi energiahordozóval és fűtőanyaggal. A használata ol­csóbb a földgáznál, az olajnál és a jó minőségű kőszénnél is. A nagy ipari felhasználók mellett a lakosság tűzifaellátása továbbra is kiemelt szempont marad. Jung László szerint a jövő ener­giaellátását mind nagyobb mér­tékben lehet a helyben található, illetve megtermelt biomasszára alapozni. Azzal kell élnünk, azt kell hasznosítanunk, amivel itt mi rendelkezünk, tette hozzá. Ezt célozza az a Soproni Egyetemmel, illetve a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával való együttműködés is, amelyet az ültetvényes ener­giaerdők kérdésében folytatnak. Utóbbi az egyéb célra nem hasz­nosítható, például gyenge termő­Káros bioüzemanyagok is léteznek: ez már a negatív energiamérleg LEHET, HOGY GYORSAN leáldozík a bioüzemanyag-téma divatja. Az OECD szeptemberi tanulmánya szerint a bioüzemanyagok jóval több kárt okoznak, mint hasznot. A szakértők szerint a biodízelek és -benzinek elterjedése drámaian növeli az élelmiszerek és a fosszi­lis energiahordozók árát, s káro­san hat a környezetre is. A java­solt gyógymód rosszabb, mint a betegség maga. Jelenleg a bioüzemanyagok közül csupán három termel jóval ke­vesebb üvegházhatá- x sú gázt, mint a ha­gyományos hajtóanya­gok. A cukornádból nyert (főleg Brazíli­ában előállított), • > s a cellulózgyártás melléktermékeként keletkezett etanol, s az állati zsírokból és fáradt olajból előállított biodízel. értékű, műveléssel felhagyott, egybefüggő, nagy, sík földterüle­ten pár év alatt kitermelhető fás szárú, de nem erdőültetvények telepítését jelenti.- Az erdőt, annak művelését, kezelését nem érintheti az ener­getikai program. Ott továbbra is az ökológiai szempontok a meg­határozóak. Ennek egyik garanci­ája, hogy hazánk rendelkezik Eu­rópa egyik legszigorúbb erdőtör­vényével, amit maradéktalanul be is tartunk - igyekszik meg- nyugtatnia terinészetértaggódó- kat a vezérigazgató-helyettes. Szerinte kézenfekvő lenne a kül­földi példa alapján egyes telepü­lések, városrészek energiaellátá­sát a helyben található, kevés szállítást igénylő megújuló ener­giaforrásokra alapozni. A gáz he­lyett egy-egy ilyen fára vagy szőlővenyigére épülő helyi erőmű ké­pes lenne erre. Igaz, ,,. » mindez milliárdos be- ruházást igényelne. J Ma a hazai összáram- termelés több mint 3,6 százaléka származik megújuló energiaforrás­ból. Ezt a 2010-re vállalt szintet hazánk már 2005-ben teljesítette. Ám, mint a példa is mutatja, jócskán vannak még ki­használatlan lehetőségek. A természet festőiségét örökíti ránk tárlat Vizuális élményt jelentenek a lengyel származású művész alkotásai- Számomra a művészi kifejezés legkedvesebb eleme a szín, ami játszani enged, örömet szerez, s gyógyírként is használ a szomo­rú napokban. így sokkal színe­sebbé festem az életemet - mondta művei kapcsán Krys- tyna Wieloch-Varga. A lengyel származású, ám a házassága révén 1983-ban Szol­nokra került textiltervező mű­vész sajátos hangulatú csendéle­tein, portréin és tájképein har­sognak a színek. S valamennyin érződik a természet csodálata és szeretete, ami még a szülőföld­jén ivódott belé, ám a magyar Al­földön teljesedett ki. Textiljeit gazdag tervezői fantázia jellem­zi, festett képei maradandó vizu­A kísérletező művész tárlatát október végéig tekinthetik meg az érdeklődők ális élményt jelentenek a művé­szetkedvelőknek. A Magyarországi Lengyel Al­kotói Fórum, s az Egri Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által rendezett kiállítást az elmúlt hét végén Joanna Stempinska, Len­gyelország budapesti nagyköve­te nyitotta meg a Gárdonyi Géza Színházban. Mint a vezető diplomata elmondta, itt élő hon­fitársai sikerrel mutatkoznak be alkotásaikkal, hozzájárulva a magyar kulturális élet változa­tosságához. Ezt erősítette meg Andrzej Pedryc, az alkotói fó­rum elnöke is, aki arról szólt, hogy több mint harminctagú kö­zösségük évente két-három ha­sonló tárlatot szervez. ■ Sz. I. EGER Felveri a faluban az egy bolt az élelmiszerárakat? Az elmúlt időszakban több tarnabodi olvasónk jelezte: na­gyon drága a helyi élelmiszer- bolt, az árak a környező telepü­lésekhez képest magasabbak. Az itt élők és napi bevásárlásra kényszerülők szerint régi gond, hogy a faluban csupán egyetlen ilyen üzlet van. Többen megfo­galmazták, hogy egyes terméke­ket még darabokra is bontanak, így annak értéke szerintük meghaladja a máshol kiírt árat. Tarnabodon évek óta problé­ma, a piaci viszonyok közt boldo­gulni akaró kereskedőknek nem érdeke az, hogy a faluban élelmi­szerüzletet nyissanak. Az önkor­mányzatnak nincs ráhatása ar­ra, hogy szorgalmazza egy má­sodik üzlet megnyitását, amely mérsékelhetné az árakat és ver­senyhelyzetet teremtene. Az viszont már fogyasztóvé­delmi probléma - tudtuk meg a Heves Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen -, ha egy termé­ket úgy bontanak meg, hogy an­nak a vásárlói tájékoztatója vala­miképpen megsérül. így például kockasajt nem árusítható más­ként, csak dobozban, hiszen ott minden egyes sajtkockára vo­natkoznia kell a fogyasztói tájé­koztatásnak. E problémát név­vel, címmel, írásos bejelentés alapján már tudnak vizsgálni. Megoldás lehet egy heti egysze­ri bevásárlójárat szervezése is a falubusszal. ■ REVÍZIÓ 2011.

Next

/
Oldalképek
Tartalom