Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-27 / 226. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Szelektív gyűjtés: már Egerben is újrahasznosítják a hulladékot A hevesi megyeszékhelyen még a kilencvenes években indult, igaz, kísérleti jelleggel, a szelektív hulladékgyűjtés. Mára akár sikertörténet is lehetne a környezetbarát helyi hulladékkezelés. Csupán a közösség fokozott figyelme, az itt élők akarata és tevékeny hozzájárulása kell hozzá. Nyártól például a Városgondozás Eger Kft. vezetett be egy új rendszert. A gyűjtőszigetekre 4,5 millió forint értékben 36 újfajta, nagyobb méretű és speciális nyílású edényt helyeznek ki. A szemétdíjban ürítésenként 11 forintot képvisel a szelektív gyűjtés fenntartása, az újrahasznosítható hulladékból pedig harmincötmillió forintos bevételre tett szert tavaly a kommunális cég, mely tevékenység azonban még így sem gazdaságos. Az évi 130 ezer tonnás összes szemétmennyiségből a mintegy 660 tonna szelektíven gyűjtött hulladék zömét a papír teszi ki. A lakossági érdeklődés ugyanakkor megvan. Ezt bizonyítja az a közelmúltbeli sikeres felhívás is, amikor a Városgondozás Eger j Kft. által meghirdetett „Virágot a szelektív hulladékért” akció során több mint három tonna papírt, nyolcszáz kiló üveget, és két és fél mázsa PET-palackot cseréltek az egri lakosok futómuskátlira. ■ K. J. A tandíj ellen tüntettek az egri főiskolások Miskolcon, majd Egerben demonstráltak a két városban tanuló felsőoktatási hallgatók szerdán délután, illetve este. A hevesi megyeszékhelyről mintegy kétszáz diák utazott el, hogy I részt vegyen a délután öt órakor kezdődött miskolci nagygyűlésen. Miután az egriek visszaérkeztek - már lapzártánk útán -, fáklyás felvonulással folytatták a tiltakozást: a Líceumtól a Dobó térig tartott a menet. Országh Ákos, az Eszterházy Károly Főiskola Hallgatói Cent- j rumának vezetője még délután | elmondta, hogy mintegy ezer emberre számítanak, s demonstrációjuk a tandíj jelenlegi formája ellen szól. ■ Befogadás a leszakadás ellen? máltai szeretetszolgálat Három éve indult el a tarnabodi modellkísérlet Folytatás az 1. oldalról- Sok száz ilyen kistelepülés van az országban, a megyében is két tucat.- Tarnabod kiváló példa arra, hogyan lehet perspektívát adni egy ilyen községnek. Csodát művelni nem tudunk, lehetőséget adni azonban igen. Már az is nagy eredmény, hogy a tarnabodiaknak elkezdett véleményük lenni. Eleinte már annak is örülni tudtunk, ha visszakérdeztek: miért a falubusz megvásárlásával kezdtünk? Elindul egyfajta gondolkodás, mit kellene csinálni, hogyan kellene továbblépni? Ezek egy ébredő falu reakciói voltak, és már semmiképp sem a homogén reménytelenség jelei.- Sok kritika érte a szeretetszolgálat munkamódszerét, a Tarnabodra költözött családokat. Hogyan viselte a kritikát?- Nagyon rosszul. Húsz éve dolgozom szociális munkásként hajléktalanokkal, ebben a világban nem divat a köszönöm. Rengeteg időnk és munkánk van a bodi programban, több száz órányi beszélgetés és több tucat család személyes felkeresése. Próbáltunk egyensúlyozni, hogy semmiképp se egy amerikai nagybácsi képe alakuljon ki rólunk. Sok zavaró tényező nehezítette a munkát. Elindult egy újságíró-vándorlás a faluba. Sok kritikát kapunk azért is, mert egy politikai szerepvállaló, egy miniszter jelentette be a program megkezdését, hiszen ez kormányprogramként indult. E mellett fájdalmas vitáink voltak szakértőkkel, ellenzőkkel is. Erk csatlakozása a programhoz viszont megerősített bennünket abban, jól tettük, hogy az egyik legnehezebb helyzetben lévő faluban raktuk le az alapjait.- Szakmai felvetések szerint szerencsésebb lett volna stabilabb, perspektivikusabb helyen kezdeni a programot.- Ezzel nem értek egyet. Ezt a fajta mélyszegénységet csak itt lehetett megtapasztalni. Erken fogyó népességre kellett alternatívaként felajánlani a befogadást. A munkamódszer ott is hasonló lesz, csak már nem a helység fejlesztésére, inkább a szociális kérdésekre kell megoldást A program egyik leglátványosabb eredménye az elektronikai bontóüzem, ahol harminc betanított munkást foglalkoztatnak folyamatosan találni. Szociálpolitikusként azt mondom, hiba lett volna nem Boddal kezdeni, hiszen az alap- problémákkal itt lehet szembesülni. Az uzsora-jelenségre ma is keressük a megoldást. Bár kidolgoztunk egy adósságkezelő programot, ezt a testület nem fogadta el. A bontóüzem létrehozása azt bizonyította, hogy a munkahelykeresésben nem a lakosok mobilitásra késztetése az egyetlen lehetőség.- Tarnabodon eddig csak pár család telepedett meg végleg. Ennek mi az oka?- Ez a program nem kizárólag a fővárosi hajléktalan családok új életkezdési esélyeinek megteVECSEi MIKLÓS: - El kellene már jutni arra a szintre, hogy a politika kivonuljon a szociálpolitikából. Életem legnagyobb sikere lehetne, ha egyszer a szociálpolitikát sikerülne kivenni a politika kezéből, s végre a kisebbségi kérremtéséről szólt. Bár ritkán hangzott el, de a modellkísérlet jelentős részében a hódiakat segítettük. Azt, hogy több helybeli családot együtt tudtunk tartani, jobb életkörülményeket biztosítottunk nekik, a gyermekeket nem kellett állami gondozásba venni, szintén az eredmények közt kell említeni.- Bizonyára hallott arról a tarnabodi vélekedésről, miszerint túl sokan éltek vissza a szeretetszolgálat kifogyhatatlannak hitt lehetőségeivel, adományaival, esetenként pénzével.- Volt ilyen is. Az igazán nehéz kérdések épp azok voltak, déseket, a szegénységet, a falvak leszakadását politikától ßggetlenül lehetne kezelni, s nem kellene azt nézni, hogy hová tartozik egy faluvezető, vagy épp melyik oldalról fogalmazódott meg politikai színezetű kritika. hogy vajon hányszor kell esélyt adni egy-egy családnak, mekkora lehet a támogatás mértéke, amellyel a szomszéd érdeke még nem sérül, s nem hátráltatja a befogadást. Itt volt például az áramelszámolás kérdése. Volt olyan család, amelyik egyszerűen nem fizette az elhasznált energiát. S ezután mi jön? A gyerek nem kap egy hatvanas izzót? Vagy büntetésbe rakjuk őket? Erre találtuk ki a kártyás villanyórát, s Erken már eleve ezzel indulunk. Nekünk is ki kellett kísérleteznünk azt a lakásformát, amelyben nincs eladósodás, s azt hiszem, ez más településen is követendő példa lesz.- Tarnabodon már nyíltan beszélik, hogy a Máltai Szeretetszolgálat kivonul, elszámolni készül. Valóban más településekre koncentrálnak?- Az első falugyűlésen azt mondtuk, nagyjából három évre van szükségünk a legnagyobb programok megvalósítására. Ez a három év eltelt, s a mérföldköveket leraktuk. Mi azt sosem vállaltuk, hogy a falu helyett leéljük annak az életét, azt sem, hogy mi ott irányítunk. Az üzemünk és a szociális munkásunk ott marad, a befogadó-program megy tovább, legfeljebb nem napi szinten tartózkodunk Bodon.- Úgy tudni, Heves megyére a Máltai Szeretetszolgálat, mint befogadó megyére, számít. Igaz, hogy további településekkel is tárgyalnak?- Kormányzati szinten kellene először eldönteni, hogy a kistelepülésekkel akarnak-e valamit csinálni, vagy a sorsukra hagyják őket. Ha az előbbi mellett döntenek, akkor nagyon gyorsan ki kell találni számukra a kivezető utat, ha pedig az utóbbi mellett, akkor nem kell fejlesztések, pályázatok reményével illúzióban tartani őket. Való igaz, a környékről több polgármester megkeresett, országosan közel két tucat vezető jelezte, csatlakozna a programunkhoz. Nem kizárólag Heves megye prioritása lesz a befogadás. Egy politikus nyilatkozata szerint mintegy száz befogadó településsel számolnak a jövőben. A szociálpolitika nem adható át a politikának Megszerezhető honvédségi ingatlanok tárgyalás Az épületek többségét nem adja ingyen a minisztérium Vendégcsalogatónak szánt sódomb-hizlalás Heves megye és Eger önkormányzata is hozzájuthat több, a megyeszékhelyen lévő értékes, kihasználatlan honvédségi ingatlanhoz, ám az esetek többségében nem térítésmentesen - derült ki tegnap Sós Tamás megyei közgyűlési elnök, honatya és dr. Nagy Imre egri országgyűlési, egyben önkormányzati képviselő sajtótájékoztatóján. A szocialista politikusok a hét elején egyeztettek a témában Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel. 1 A megye a felértekeles után, s úgynevezett zárt értékesítés ke- § rétében a nőtlen tiszti szálló in- | gatlanát szerezheti meg. Ez I amúgy is része a megyeháza környéki épületegyüttesnek, az A laktanyát talán ingyen is megkaphatta volna Eger, ha az önkormányzat kidolgoz egy koncepciót a terveiről - mondta a volt polgármester ott lévő hivatalok elhelyezési gondjain segíthet. A város a volt katonai szakközépiskola főépületéhez hasonlóan - amelynek átadásáról több éve állapodtak meg - most ingyen megkapja az ottani sportpályát, a gyengélkedőt, a konyhát és az éttermet. A laktanyát, a hadkiegészítő parancsnokságot és a Baktai út végi gépkocsitelephelyet viszont már pénzért, ugyancsak zártkörű - a tárca és a város közötti - tárgyaláson értékesítik. Nagy Imre szerint lett volna esély az ingyenes átadásra, amennyiben Eger mai vezetése kialakít egy koncepciót arról, hogy mit akar ott városi keretekben működtetni. ■ A tegnapi tájékoztató bevezetőjében Tőgyi Gábor, Egerszalók polgármestere felidézte azt a folyamatot, aminek eredményeképpen a gyógyvíz hasznosításának 1961-ben felvetődött gondolatából megvalósult a fürdő. Mint ugyanakkor fogalmazott, ennek a vidéknek nem csak a gyógyvíz, hanem a szomszédságában található sódomb és a kaptárkövek is kiemelkedő kincsét jelentik. A polgármester utalt arra, hogy igen szerencsés helyzetben voltak a pályázattal, mert mindössze 2,5 százalékos önrészt kellett biztosítaniuk. Ez az összeg egy üyen kis településnek, mint Egerszalók, nagy pénz, de előteremthető volt. Farkas Imre, a holding vezetője azt hangsúlyozta, hogy számos, összehangoltan megvalósított fejlesztés történt a területen. A mostani program az Európában egyedülálló sódomb és a környezetében található kaptárkövek megmentésére irányult, oly módon, hogy ezek természeti és turisztikai értékeit is a látogatók elé tárja. E projekt hatásának is köszönhetően több mint százezer vendégre számítanak a településen évente. Ezt a látogatottsági mutatót öt esztendőn belül szeretnék elérni. A program egyébként az Európai Unió társfinanszírozásában, az Európa Terv keretében valósul meg. ■
