Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-26 / 225. szám
2007. SZEPTEMBER 26., SZERDA A NAP TÉMÁJA 7 koalíciós alku Huszonkét területre osztják az országot, az ezeken megalakuló biztosítók kisebbségi tulajdonára indul a licit jövő februártól. Az SZDSZ arra számít, hogy az új rendszer első évében átlagosan a lakosság negyede választ majd biztosítót. A Fidesz nem vesz részt az „ámokfutásban”. RAJTVONALON AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓK Hosszú vajúdás után eldőlt: egyszerre országos és megyei egészségbiztosítási rendszer születik, amely a liberálisok és a szocialisták ízlésének is megfelel. Bánky Bea - Szabados Balázs A párducos, pumás és tigrises kérdések végére pont került, azaz megállapodás született az egészségbiztosítás átalakításáról hétfőn, az éjszakába nyúló koalíciós egyeztetésen. A kompromisszum - legalábbis Horváth Ágnes liberális egészségügyi miniszter és Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke szerint - egyszerre elégíti ki a koalíciós pártok politikai, illetve a szakma igényeit. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jó szakmai és szakmapolitikai döntésnek nevezte a megállapodást. A kormányfő a betegek szempontjából közelítve meg a kérdést kiemelte: a pénztárak legfontosabb szerepe, hogy az egészség- ügyi szolgáltatókat, azaz a kórházakat, rendelőket arra ösztönözze, hogy a jelenleginél jobb szolgáltatást nyújtsanak, mindezt lehetőleg olcsón tegyék, majd az így megszerzett jövedelem egy-részét visszaforgassák az egészségügybe. Miközben a Fidesz az egységes társadalom- biztosítás szétveréséről beszél, Gyurcsány Ferenc úgy látja: mivel ez az alapintézmény megmarad, a kormánypártok és az ellenzék között nincs vita. Hangsúlyozta azt is: az egészségügy nemzeti, nem egyszerűen gazdasági kérdés. A biztosítók piaci részvételéről szólva megjegyezte: „erről még sokat kell tárgyalni”. A miniszterelnök biztos benne, hogy még ebben a ciklusban bebizonyítja: a 2009-ben elinduló új rendszer világos viszonyokat, rendet, nyugalmat és jobb szolgáltatást teremt az egészségügyben. Horváth Ágnes tárcavezető és Kökény Mihály, az MSZP szakpolitikusa közvetlenül a megállapodás után ismertette a magyar modell lényegét: 22 területKomárom-* Esztergom Hajdú-Bihar Jász-Nagykun Szolnok Veszprém Bács-Kiskun Csongrád Februárban indul az egészségbiztosítók versenyfutása az ügyfelekért A lakosság negyede-ötöde meggyőzhető - legalábbis Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint, aki lapunknak kifejtette: az új egészség- biztosítási rendszer induló f8^ évében is sokan választanak majd a különféle ajánlatok közül. Bár a területi leosztás korlátos, a verseny mégis országos. Budapesten és Pest megyében négy pénztár alakul, az ország többi részén 18 - minden megyében egy. Ez nem azt jelenti, hogy 22 különböző biztosító osztozik a piacon, az SZDSZ hét-tíz befektetőre számít. Borsod-AbaujZemplén Szabolcs-SzatmárBereg Békés 1 S É 2» >A” Pénztár Ï „B" Pénztár % „C” Pénztár „D" Pénztár EUROPRESS-GRAFIKA re osztják az országot, az ezeken megalakuló biztosítók kisebbségi tulajdonára licitálhat jövő februártól akár egy biztosítótársaság, akár több befektetőből álló konzorcium. A 2,7 milliós közép-magyarországi régióban (Budapest és Pest megye) négy, minden más megyében pedig egy-egy pénztár alakul meg. A magyar modellben - az osztráktól eltérően - nem 22 egészségbiztosító működik majd, Horváth Ágnes úgy fogalmazott: „ennyi területre indulhat a licit”. Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár számításai szerint legfeljebb hét-tíz félig állami, félig magánbiztosító alakul ki, mivel minden pénztárhoz legalább 500 ezer, legfeljebb 1,5-2 millió ügyfél kerülhet. „Nem a megyerendszerre épül majd az egészségbiztosítás” - hangsúlyozta tegnap Horn Gábor, hiszen a pénztárak toborozhatnak ügyfeleket a megyehatárokon kívül is, illetve később is magukhoz csábíthatják a konkurens biztosító ügyfeleit, saját „territóriumukon" belül azonban felelősek a pénztárakat nem választó biztosítottakért. Ez a területi leosztás - amelyhez a szocialisták ragaszkodtak - garantálja, hogy mindenki biztosított maradjon. Az új rendszer tehát egyszerre országos és megyei, amely így mind a liberális, mind a szocialista „ízlésnek” megfelel. Kökény Mihály szerint ez a modell képes kiegyensúlyozni a főváros és a vidék közötti egészségügyi egyenlőtlenségeket. Szerinte ahol kevés az ellátóhely, ott a pénztárak versenye lesz erőteljesebb, a központi régióban és az egyetemi városokban pedig a szolgáltatóké. Horn Gábor elmondta: ha egy pénztár Nógrád megyében nyeri el a tendert, az nem azt jelenti, hogy Zala megyei biztosítottai számára nem kell megszerveznie a betegutakat, az pedig, hogy az ottani kórházakkal is kössön szerződést, nem kerül egy fillérjébe sem. Ellenvetésünkre, hogy három zalai ügyfél kedvéért nem éri majd meg milliárdos beruházásokat indítani zalai kórházakban, rendelőkben, Horn elismerte, hogy ez igaz, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a hatékonyabb működtetéshez, az orvosok megfizetéséhez, több gyógyszertámogatáshoz nem kell fizikailag jelen lennie a nógrádi székhelyű biztosítónak Zala megyében. Lapunk kérdésére, miszerint szabályozzák-e, hogy egy befektető egymással szomszédos megyékbe ne vásárolhassa be magát - ami amúgy alapvető üzleti érdeke -, Kökény Mihály azt válaszolta: szeretnék elkerülni az erős monopolhelyzetet, de „nem lehet kizárni, előfordulhat”, hogy ugyanaz a biztosító szerzi meg például Békés és Jász- Nagykun megyét. Tegnap ezzel kapcsolatban konkrétabban fogalmazott Horn Gábor: „legfeljebb két egymással határos megyére lehet licitálni”. „Legalább 50-100 milliárd forintot hoznak a befektetők az egészségügybe, hiszen a licitálásnál az a befektetői kör nyeri el a pályázatot, amely a legtöbb pénzt kínálja” - mondta tegnap Horváth Ágnes. A biztosítók egyébként legfeljebb két-három százaléknyi profitot vehetnek ki. Lapunk érdeklődésére az egészségügyi miniszter elmondta: arra számítanak, hogy az emberek 15-25 százaléka választ majd pénztárat már az első évben. Az ellenzék sem hagyta szó nélkül a nagy horderejű döntést: Mikola István fideszes szakpolitikus szerint hétfőn az emberek feje fölött született „politikai paktum”. Mikola határozottan megismételte: politikai fordulat esetén „visszacsináljuk az egészet”. A Fidesz egészségpolitikájával kapcsolatban csupán annyit mondott: a most készülő programba beépíti a nemzeti egészségbiztosító gondolatát. Az MDF-es Herényi Károly megjegyezte: nyilvánvalóan erős politikai nyomásra történt a megállapodás, és szívesen belenézne a háttér- tanulmányokba. Mit várnak az új egészségbiztosítási rendszertől a hazai biztosítók szakemberei és a szolgáltatást igénybe vevő magánemberek? Megkérdeztünk hazai biztosítókat a hétfői koalíciós megegyezésről, esetleges üzleti szándékaikról, ám kérdéseinkre egyelőre csak kérdésekkel tudtak felelni. maják Viktor, az Union Biztosító marketingigazgatója szerint cége örül hogy a kormánypártok egyetértésre jutottak az egészségbiztosítási reform kapcsán a területi felosztás elvét illetően. Szerinte ez a reform számos kulcskérdése közül csak az egyik. Ahhoz, hogy' egy társaság felelős döntést tudjon hozni arról, hogy részt kíván-e venni a majdani új rendszerben, még jó néhány, hasonlóan fontos kérdés tisztázása szükséges. nem tisztázott a fejkvóta- rendszer. Nem tudni milyen jogokat és kötelezettségeket kapnak a kisebbségi tulajdo nosok az állammal közös társaságokban. Tisztázni kell, mekkora tőke szükséges a befektetői részről. Tudni szeretnék azt is, lesznek-e garanciális elemek, illette hogyan kezelhető a politikai kockázat. AZ ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ szintén elégedett, hogy megállapodás született a területi elvet illetően. Szanyi Laura kommunikációs munkatárs elmondta: „Bármely potenciális befektető, és így mi magunk is, arra várunk, hogy törvényten’ezet szülessen - többek között a koalíció hétfői megállapodására alapozva -, s annak áttekintését követően tud majd bármely befektetőfelelős döntést hozni a lehetséges csatlakozásról ” EMŐDI TAMÁS (SOFŐR) Tartok tőle, de egyben érezhető változást várok a rendszer átalakításától, hiszen a jelenlegi állapot úgy látom, teljességgel finanszírozhatatlan. Azt azért semmiképpen sem gondolnám, hogy olcsóbb lesz a szolgáltatás. Az biztos, hogy alaposan meg fogom vizsgálni a lehető ségeimet ár, szolgáltatás, bt- tonság szempontjából, mielőtt döntök a biztosító felől. RÁKLI JUDIT (KONTROLLER) Jobb szolgáltatást várok, hiszen a jelenlegivel abszolút nem vagyok megelégedve. Igaz, most is tagja vagyok egy egészségbiztosítási pénztárnak, amennyiben lehetőségem lesz rá, természetesen őket fogom választani. Az egészségügyi rendszer megváltoztatásának szerintem egyetlen célja lehet, a minőség megteremtése, ez az, amit igazán várok tőle. VÁSÁRHELYT GÁBOR (DIÁK) Teljességgel egyetértek azzal, hogy a mostani állapotok megváltozzanak. Hajlandó vagyok persze akár nagyobb összegeket is kifizetni az általam választott új egészségbiztosítási pénztárnak, ha garantálja számomra a magasabb minőséget. De ezalatt természetesen azt értem, hogy ezentúl végre igazi szolgáltatást várok a pénzemért, nem pusztán ellátást. Öt kérdés, öt felelet 1. Mitől lesz jobb az egészség- ügyi ellátás? A biztosító WC-papírt tesz majd a kórházi vécékbe?- Nem a biztosító képviselői látják majd el a vécésnéni feladatait, de érdekükben áll azokat a kórházakat finanszírozni, amelyek jelenleg is jó ellátást biztosítanak: a lehető legtöbb beteget meggyógyítják, a lehető legrövidebb idő alatt, a páciensek rendezett körülmények között lehetnek. A kicsit lepusztult kórházakat megéri kipofozni, hiszen ha a biztosító ügyfelei elégedetlenek - akár a toalettpapír hiánya miatt -, átléphetnek a konkurenciához. 2. Több fizetést kapnak majd az orvosok?- Nem mindenki. A legjobb doktorokkal megéri majd magasabb fizetésért külön szerződést kötniük a pénztáraknak, hogy ne vándoroljanak el külföldi kórházakhoz. 3. Most akkor megyei vagy országos egészségbiztosítók jönnek létre?- Egyik sem és mindkettő. Azért, hogy ne alakulhassanak ki indulásuktól halálra ítélt „minipénztárak”, ugyanakkor birodalmukon belül egyeduralomra törő „gigapénztárak” se, legalább félmillió, de legfeljebb kétmillió állampolgárt kell „összegyűjteniük” a megalakuló biztosítóknak az ország teljes területéről. Az emberek többsége azonban nem akar vagy nem tud választani, ezért fontos a megyei leosztás. Aki azonban az első évben nem választ, vagy valamiért elégedetlen az egészségpénztárával, évente egyszer átléphet egy másikba. 4. A fővárosiak kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert négy pénztár közül választhatnak, a vidékieknek meg marad egy?- Az ügyféltoborzás féléves idő szaka alatt mindenki azt a pénztárat választhatja, amely számára a legszimpatikusabb. Érdemes eldönteni, melyikük ajánlata a legtesthezállóbb: ha gyakran fordulunk orvoshoz, vonzó lehet a vizitdíj-áttállalást ígérő pénztár, ha dohányzunk, fontosabbnak ítélhetjük a rendszeres rákszűrést, ha pedig egészséges életmódot folytatunk, az ingyenes fitneszbérlet lehet a legkecsegtetőbb ajánlat. 5. Rátehetik a profitéhes befektetők a kezüket az 1600 milliárdnyi járulékra?- A járulékokat továbbra is az APEH szedi be, azokat egy kockázatkiegyenlítő számítás alapján fejkvótákra osztják. Ez az összeg kerül a pénztárakhoz, amelyek többségi tulajdonosa az állam marad. A kisebbségi tulajdonosok érdeke, hogy jobb, ugyanakkor takarékosabb szolgáltatást kényszerítsenek ki. Ha a rendszer működik, a gyógyult beteget miért érdekelné, hogy két-három százaléknyi profitot valóban elkönyvelnek?
