Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-26 / 225. szám
Európai uniós fejlesztések Északon drága, délen olcsó az élelem összehasonlítás Magyarországon továbbra is kedvező az alapvető élelmiszerek és italok ára Bár gyakran nem így tapasztaljuk, hazánkban európai összehasonlításban még mindig olcsó az enni- és innivaló. Laczi Zoltán Az Eurostat az OECD-vel és a nemzeti statisztikai hivatalokkal karöltve arra vállalkozott, hogy összehasonlítsa Európa 37 országának árszínvonalát. A kutatók félezer terméket vettek górcső alá, elemezték többek között a kenyér és gabonatermékek, a húsok, halak, a tejtermékek, a tojás, az étolajok és zsírok, illetve a zöldségek és gyümölcsök árait az egyes országokban. Az elmúlt esztendő tavaszán összegyűjtött adatok alapján elvégzett vizsgálat kiderítette, hogy az élelmiszerekért és az alkolholmentes italokért az izlandiaknak, a norvégoknak, a svájciaknak és a dánoknak kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Nem meglepő az sem, hogy az uniós átlagot meghaladja a régi tagállamok többségének árszínvonala. Hazánk ebből a szempontból az utolsó harmadban található, hiszen az árindex nálunk az EU-átlag 71 szá- záléka. Ugyanezt az eredményt mutatták ki a mienknélijszeréA magyarországi élelmiszerárszínvonal az EU-átlag százalékában (2006, EU 27 = ÍOO) kenyér és gabonatermékek 60 hús 65 hal 75 tej, sajt, tojás 83 olaj és zsír 90 zöldség, gyümölcs 65 hmmMNN Hiába a viszonylag olcsó élelmiszerek, a magyarok többsége elvétve engedheti meg magának, hogy étteremben vacsorázzon. Képünk illusztráció. (FORRÁS: EUROSTAT) nyebb életszínvonalú Romániában és Bosznia-Hercegovinában. Érdekes viszont, hogy a cseheknél, a szlovákoknál, a lengyeleknél és a szerbeknél valamivel olcsóbb az élelem, mint nálunk. Nem is szólva Bulgáriáról és Macedóniáról, amely a 37 vizsgált állam közül a legkedvezőbb ár- színvonalú. Hasonló eredményt hozott a szeszes italok árainak összehasonlítása. Az északi országok ezen a téren hírhedten drágák, ott az alkoholt szinte aranyáron .-À .................................................... m érik, de az élmezőnyben találjuk többek közt Törökországot Hal Litvániából, tej Macedóniából, hús Bulgáriából az öreg kontinensen a kenyérféleségek és a hús a legolcsóbb Bulgáriában, ám Norvégiában és Izlandon ennek mintegy négyszerese. Halat a legkedvezőbb áron Litvániában vehetünk, míg a tejet és a sajtot Macedóniában és Lengyelországban adják a legkevesebbért. Ami a zöldségeket és gyümölcsöket illeti, Bulgária és főként Macedónia árban verhetetlen európai ösz- szehasonlításban. is. Szintén nagyon sokba, az uniós átlagnál többe kerül a pia például Horvátországban. Az összehasonlításban a hatodik legolcsóbb Magyarország, ahol az EU 27 átlagának 77 százalékát teszi ki az alkoholtartalmú italok árszintje. Ennél is olcsóbb azonban Szlovákia, Szerbia, Bulgária és Macedónia. A dohányzás Norvégiában kerül a legtöbbe (az EU-átlag 227 százalékába), de ez a káros Élelmiszerek és alkoholmentes italok árszínvonal indexe (2006) Svájc Finnország Svédország Olaszország Anglia Ausztria Franciaország Németország EU-27 Görögország Spanyolország Horvátország Portugália Hollandia Szlovénia Magyarország Románia Csehország Lengyelország Szlovákia Szerbia 0 20 «0 60 ao 100 120 140 szenvedély roppant drága még Nagy-Britanniában és Írországban is. Hazánk sem nevezhető a füstölők Mekkájának, mert bár az összehasonlításban az alsó harmadban, a 24. helyen szerepel, a közép-kelet-európai államoknál azonban drágább. A dohánytermékek egyébként a legolcsóbbak a Balkánon, Montenegróban például tizede a Norvégiáinak. A vizsgálat ezúttal nem terjedt ki a vásárlóerő-paritású elemzésre, holott az egyes országok jövedelmi viszonyai nyilvánvalóan árnyalják a képet. Nem mindegy ugyanis, hogy mondjuk az átlagkeresetből hány kiló húsra futja az egyes államokban. Uj esélyek a gyermekeknek Tamaörsön uniós pályázat Korszerűsítették az iskolát, informatikai labort építettek Több ezer munkáltató és álláskereső találkozója Ahogy mondani szokták, nagy fába vágták a fejszéjüket a tamaörsiek, amikor mintegy három esztendővel ezelőtt úgy döntöttek, uniós pénzekből próbálják rendbe tenni a már igencsak rossz állapotban lévő, mintegy kétszáz gyermeket befogadó iskolát. Aki próbálkozott már ilyesmivel, tudja, milyen bonyolult adminisztrációs procedúrával jár egy-egy projekt elfogadtatása. Az önkormányzati testület, élén Almádi János polgármesterrel, ezért döntött úgy, hogy profit bíz meg az előkészítéssel. Sikeres volt a választás. Bordás Klára projektmanager nemcsak addig dolgozott eredményesen, amíg elnyerték a pályázati pénzeket, de mind a mai napig, amikor is már az elszámolást készítik elő, szinte heti vendég a faluban... De lépjünk kicsit vissza a múltba! Az elképzelések alapján a terveket a következőképpen fogalmazták meg. A projekt elsődleges célja az épület fizikai állapotának javítása, amelybe beletartozik a hőszigetelési problémák megoldása, az akadálymentes környezet kialakítása és a tornaterem balesetveszélyes Almádi János burkolatának megszüntetése. (Mindez együtt járt homlokzati és tetőszerkezeti munkákkal, a világítás felújításával, az elavult fűtőberendezések cseréjével és egyéb külső és belső felújításokkal.) Belátható, e korszerűsítés már önmagában is azt jelentette volna, hogy a diákok a jobb körülmények között az eddigieknél alaposabban készülhettek volna fel jövőjük építésére. Az iskola és az önkormányzat vezetői a tervekben azonban ennél tovább léptek. A projekt második nagy céljául az oktatás minőségében meglévő különbségek csökkentését jelölték meg. A hatékonyság fokozását és az informatikai technológiák elterjedésének támogatását annak érdekében, hogy a gyerekek továbbtanulási esélyei növekedjenek. Mindehhez elengedhetetlen követelmény a hálózat kiépítése, az új eszközök beszerzése és a tananyag-korszerűsítés, különös tekintettel a számítástechnikai fejlesztés minél hatékonyabb kihasználására. Még a kevésbé hozzáértők számára is világos, hogy sikeres megvalósítás esetén nemcsak a gyerekek és a pedagógusok nyernek, de rajtuk keresztül a lakosság egésze is, ráadásul az iskola üzemeltetése is gazdaságosabbá válik. így gondolták ezt a bírálók is, akik zöld utat adtak a ROP-2.3.1- 2004-08-0108/31-es számon futó pályázatnak. Mit jelent ez a számok tükrében? A teljes költségvetés 125.301.840 forint, amelyből támogatás 119.036.747 forint, saját erő 2.506.038 forint, Magyarország célba ér BM-önerő pedig 3.759.055 forint. Azt már nehezebben lehetne kifejezni anyagiakban, hogy mit jelentett az, hogy a pedagógusgárda egységesen a program mögé állt, vállalva a folyamatos költözködéseket, olykor a tananyag sűrítését, de főleg a maguk oktatási munkájának színvonalas megújítását... Az ő támogatásuk mindenképpen kellett Bordás Klára ahhoz, hogy ma már kimondhassuk, sikertörténet a tarnaörsieké, amelynek még nincs vége. Egy második ütemre készülnek, amikor is két további tantermet szeretnének építeni, illetve befejeznék a fűtéskorszerűsítést és lecserélnék a belső burkolatokat, az alaptól a tetőig. És vannak még tervek a tarsolyban... Örömmel adunk majd hírt azok megvalósulásáról is. ▲ Hétfőn kezdődött és szeptember 29-ig tart az európai foglalkoztatási napok elnevezésű rendezvény. Ez az egész Unióra kiterjedő kezdeményezés Európa több mint 230 városában, mintegy 500 eseményen nyújt találkozási lehetőséget a munkáltatóknak és az álláskeresőknek. A foglalkoztatási napok célja, hogy beemelje a köztudatba az európai munkavállalási mobilitás lehetőségeit, továbbá a munkáltatók és a munkakeresők között közvetlen kapcsolatot teremtsen. Az esemény az elmúlt év sikeres, 150 ezer látogatót vonzó európai állásbörzéinek folytatása.- A foglalkoztatási napok az EU foglalkoztatási és növekedési stratégiájának gyakorlati megvalósulása, ösztönzi a foglalkoztatási mobilitást szerte Európában, és erősíti a gazdasági növekedést - mondta Vladimír Spidla, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos. Segíti a munkáltatókat az állások betöltésében, a munkakeresőket pedig az elhelyezkedésben - tette hozzá. A foglalkoztatási napokat az EURES-szel - a több mint 750 foglalkoztatási mobilitási tanácsadó hálózatából álló, egész Európára kiterjedő foglalkoztatási szolgálattal - együttműködésben szervezik. Az európai foglalkoztatási mobilitás fokozását célul tűző eseményeken - állásbörzék, szemináriumok és szakmai műhelyek - szervezetek széles skálája vesz részt: helyi vállalkozások, állami és magán foglalkoztatási szolgálatok, szakszervezetek, egyetemek, oktatási és képzési központok és kereskedelmi kamarák. A brüsszeli foglalkoztatási napokat idén első alkalommal rendezik az Európai Bizottság központi székházában, a Berlaymont-épületben, ahol 60 munkáltató várja majd potenciális új munkatársait. Az idei foglalkoztatási napok részét képezi az EU ötvenedik születésnapját köszöntő ünnepségsorozatnak, valamint az esély- egyenlőség európai évét kísérő eseményeinek. További információk: http:// eures.europa.eu ■ ■ A fő cél a foglalkoztatási mobilitás fokozása.
