Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-20 / 220. szám
6 WÊKMMSMË Hat százalékkal érnek kevesebbet a bérek AZ Első KÉT hónapban 6,2 százalékkal csökkent a keresetek reálértéke az előző év hasonló időszakához képest, az infláció 8,5 százalékos növekedése mellett - közölte tegnap a KSH. A bruttó átlagkeresetek 8,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ellenben a nettó átlagkeresetek áüagosan csak 1,8 százalékkal nőttek. Zárjegy kerülhet a mézesbödönökre megkezdte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület az úgynevezett mézzárjegy bevezetésének előkészületeit. A jelölés igazolná, hogy a méz természetes eredetű, Magyarországon álk'tották elő és a megjelölt termék nem hamisított. Mobil internet segít a felzárkóztatásban A pannon 25 civil szervezetnek adományozott hordozható számítógépet és szinte korlátlan, havi 10 gigabájtig ingyenes internetszolgáltatást. A társaság fontosnak tartja a hátrányos helyzetű régiók és civil szervezetek támogatását, s a világhálót olyan helyekre is eljuttatja, ahol még nem volt elérhető. A Hírsávot a támogatja. A BUX-index 2007. szeptember 19-én 27600 27S00 27400 27300 27200 27100 27000 26900 P°nt/ /óra Nyitóérték: Záróérték: 27484 27382 Változás: 2,38 % Előző napi záróérték: 26836 ........................1 1 5.38,a New York-ií...... t őzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mól 26 580 +3,42 9 878 OTP 9321 +2,77 23 865 MTelekom 965 + 1,90 706 Rába 2 500 + 1,21 542 Richter 37 295 +0,26 1723 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változási») MlóFt Hűmet 107-6,14 55 Genesis 2470-2,18 20 TVK 7520-2,02 136 FHB 2040-1,35 275 Áll. Nyomda 14 000-0,36 73 A BUX-index az elmúlt napokban 28200 27800 ................................ 2 7 400 27084 27 000 26600 26200 25800 25400 port/09.11 09.12 09.13 09.14 09.17 09.18 /^P FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. szeptember 19-én. €/Ft $/Ft €/$ 4- 4 í 252,19 180,50 1,40-2,85 Ft -3,50 Ft +lcent GAZDASÁG 2007. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK I ' V i"íi"ThTr~ ~ ‘'IHWHMlMiiWWttUflflídtWij i Kevesebb adó, nagyobb terhek? tervezet A szakképzési hozzájárulásból összegyűlt pénzre pályázni kellene A központi kalapba kellene befizetniük jövőre a cégeknek a szakképzési hozzájárulást, nem fordíthatnák közvetlenül az iskolák támogatására vagy a dolgozók képzésére. Az összegyűlt összegből pályázat útján lehetne pénzhez jutni. Tóth Marcella Csökkentené a vállalkozásokat terhelő kis adók számát a Pénzügyminisztérium. A tervek szerint 2008-ban megszűnne a kulturális, illetve az erdőfenntartási járulék, valamint a tenyésztési, a halászatfejlesztési és a vadvédelmi hozzájárulás. Az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálná, hogy a jövő évtől egyetlen adónembe vonnák ösz- sze a jelenleg 3 százalékos munkaadói járulékot, valamint a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulást, és az innovációs járulékot. Az összevonás után a munkáltató új adókötelezettségének mértéke 5,5 százalék lenne, amelynek alapja a dolgozó bruttó bére. Az egyszerűsítés azonban a vállalkozások jelentős részének bosszúságot okozhat. Januártól ugyanis a jelenleg a bruttó kereset 1,5 százalékának megfelelő szakképzési hozzájárulás teljes egészében a Munkaerő-piaci Alapba folyna be. Az ott összegyűlt pénzt pedig nyílt pályázat keretében osztanák fel. Jelenleg a szakképzési hozzájárulás minimum húsz százaléka megy kötelezően a Munkaerő-piaci Alapba. A maradék közteher felhasználásáról meghatározott feltételek mellett a cégek dönthetnek. A mikro- és kisvállalkozások a szakképzési hozzájárulás hatvan, a közép- és nagyvállalatok legfeljebb harminchárom százalékát a saját dolgozóik továbbképzésére fordíthatják. A fennmaradó részt szakképzést folytató középiskolák és felsőoktatási intézmények támogatására lehet felhasználni, amelyhez fejlesztési vagy együttműködési megállapodást kell kötni. Nem rajong az ötletért a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége. Dávid Ferenc, az érdekképviselet főtitkára kérdésünkre elmondta, hogy a szakképzési járulék közös kalapba történő befizetésével egy jól működő rendszert vernek szét. Az iskolákkal kötött szerződésekkel ugyanis a cégek az egyes szakmák utánpótlásnevelését támogatják. Az összevonással emelkedik egyes vállalkozók adóterhelése. Jelenleg ugyanis nem minden cégnek kell fizetnie innovációs járulékot és rehabilitációs hozzájárulást - mondta el érdek■ A vállalkozók szerint egy jól működő rendszert zilálnak szét a tervezett módosítások. HIRDETÉS Adók összevonásának részletes levezetése (A bruttó bér százalékában) Munkaadói járulék ______3,0 % S zakképzési hozzájárulás 1,5 % Innovációs járulék______0,4% R ehabilitációs hozzájárulás 0,2 % Munkaadói és munkavállalói járulék egységesítése miatti munkaadói járulékalap-szűkítés hatása *0,4 % Mindösszesen:_________5,5 % * Ilyen kifizetések pl: a vég- kielégítés, jubileumi jutalom FORRÁS: PM-ADÓTÖRVÉNY-TERVEZET lődésünkre Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Budapesti Szervezetének elnöke. Három hét múlva dönt az Európai Bíróság a magyar iparűzési adóról Október 11-én dönt az Európai Bíróság azokban a perekben, amelyeket Magyarországon működő cégek indítottak a helyi iparűzési adó (hipa) jogszerűségét vitatva - tájékoztatta az MTI-t Beznicza Árpád, a luxembourgi testülettől elsőként állásfoglalást kérő Zala Megyei Bíróság szóvivője. Az Európai Bíróság azért tárgyalja az ügyet, mert hét magyarországi cég (E.On, Erste Bank, Kögáz, OTP-csoport, Schneider Electric Hungária Rt., Tesco, Vodafone) a hipa jogszerűségét vitatva eljárást kezdeményezett a befizetett adó visszatérítését remélve. A Zala Megyei Bíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság is előzetes döntéshozatalt kért a luxembourgi testülettől. m Most még meg kell fizetni az iparűzési adót. A fő kérdés az, hogy a hipa forgalmi típusú adónak minősül-e. Ha igen, akkor az uniós irányelvekbe ütközne az adónem, mivel egy tagállamban csak egyféle forgalmi adó vethető ki, ez pedig Magyarországon az áfa. Csökkenti a pereskedő vállalatok esélyeit, hogy korábban az Európai Bíróság az uniós előírásoknak megfelelő adónemnek minősítette az iparűzési adóhoz sok tekintetben hasonló olasz helyi adót, az irapot. A bíróság szerint azért nem forgalmi típusú adóról van szó, mert nem jelenik meg a termék árában, nem terhelik át a vevőre, s nem igényelhető vissza. Oszkó Péter, a pereskedő magyar cégeket is képviselő Deloitte tanácsadó cég vezetője továbbra is bizakodó. Véleménye szerint az olasz iparűzési adóról szóló bírósági érvelés nem húzható rá egy az egyben a magyar iparűzési adóra. A hipa esetén ugyanis pontosan ki lehet számítani, hogy mennyi az adott értékesítésre eső iparűzési adó. A szakértő mindenesetre felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint meg kell fizetni az iparűzési adót Szeptember 15-éig kellett átutalni az idei teljesítményre vonatkozó adóelőleget. ■
