Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-15 / 216. szám

2007. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP 5 A HÉT TÉMÁJA tiltakozások Holnap lesz egy éve annak, hogy ismertté vált Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. A miniszterelnök a helyén maradt, de kormányzását máig befolyásolják akkori szavai. OSZOD FOGVA TARTJA AZ ORSZÁGOT Újrakezdődtek tegnap az őszödi beszéd miatti tilta­kozások. Zavargásokra senki sem számít, mégis rossz előjel, ami hétfőn a Parlament előtt történt. Több ezren tüntettek tegnap a Várban a Sándor-palota előtt, az őszödi beszéd kiszivárgásának egyéves évfordulója alkalmából. A színpadon a jobboldali rendez­vényekről már ismert közéleti személyek foglaltak helyet. így Papp Lajos szívsebész, Grosics Gyula, az aranycsapat kapusa és Bánffy György, valamint Eperjes Károly színművészek. Bánffy ar­ról beszélt, hogy az egész nemze­tet kiárusítják, míg Eperjes Ká­roly abban reménykedett, hogy Magyarországon még vannak annyian, akik morális tartást, er­kölcsi támaszt adhatnak a ma­gyarságnak, hogy kilépjenek a válságos időkből. A tüntetők ma­gyar és árpádsávos zászlókkal, békésen demonstráltak, legfel­jebb egy-egy füttyszóval kísért „Gyurcsány, takarodj!” felszólí­tást lehetett hallani a tömegben. Nem ez volt az egyetlen de­monstráció tegnap a fővárosban. A Hősök terén több szervezet hirdetett tiltakozást. Kezdéskor a turistákkal és a rendőrséggel együtt sem voltak száznál töb­ben. Később, amikor Kalmár László, a Magyar Nemzeti Bizott­ság 2006 képviselője azt fejte­gette, hogy „akinek nem tetszik az árpádsávos zászló, az keres­sen magának másik országot”, közönsége már 150-200 főre duzzadt. Az őt követő ifjabb He­gedűs Lóránt „szociopata állap­nak titulálta a kormányfőt. A református lelkész mindenkit arra szólított fel, vállalja nemze­ti radikalizmusát, emellett eluta­sította Sólyom László köztársa­sági elnöknek az árpádsávos zászló mellőzésére tett felhívá­sát. Wittner Mária, a Fidesz or­szággyűlési képviselője az idő­közben mintegy hatszáz fősre növekedett hallgatóság előtt a rombolás és a hazugság elleni összefogást sürgette. Hogy a kedélyek nem csilla­podtak az elmúlt egy évben, jel­zi: hétfőn folytatódnak a de­monstrációk Budapest belváro­sában. Az előre bejelentett tünte­téseket befolyásolhatja, hogy csütörtökön kiderült: a Kossuth .SIKLÓS’ Több ezren gyűltek össze tegnap a Sándor-palotánál. A tömeg békésen demonstrált, és a szakértők úgy látják: Idén nem Is kell atrocitásokra számítani. téren mégsem lesz kézilabdagá­la, így elvileg szabad az út a til­takozók előtt. A térre máris több szervezet nyújtott be demonst­rációs kérelmet. „Nem buzdítunk senkit arra, hogy a tüntetés a Kossuth téren- fejeződjék be” - mondta Fáber Károly. A Rendszerváltó Fórum vezetője, aki hétfőre a Corvin közből a Vértanúk terére tartó menetet hirdetett meg, hozzátet­te: ha a tömeg úgy akarja, élére állnak a kezdeményezésnek. Leg­alább hét-tízezer emberre számí­tanak, és Fáber tegnap kilátásba helyezte: ha radikalizálódik a tö­meg, a bejelentett demonstrációt spontán tüntetésként folytatják, és „passzív ellenállással, a népfel­ség elve alapján még aznap meg­buktatják a kormányt”. Az ellen­állás fedőneve: Y terv. A Political Capital vezető elemzője szerint a tavaly őszi­hez hasonló méretű összecsapá­sokra idén valószínűleg nem kell számítani. Mind a politikai környezet, mind a rendőrség hozzáállása változott - mára az őszödi beszéd elvesztette újdon­ságát, és maga a miniszterelnök is igyekszik unalmassá minősí­teni az ügyet - véli Juhász Attila. Egy minapi interjúban a kor­mányfő valóban azt mondta: vi­lágossá vált, hogy az ország nem kíván támogatást adni az utcai szélsőségekhez. Gyurcsány Fe­renc hozzátette azt is: szeretné hinni, hogy mindenki megtanul­ta a tavalyi leckét. ■ Az őszödi beszéd elvesz­tette újdonságát, és ma­ga a miniszterelnök is igyekszik unalmassá minősíteni. Ami azonban az elmúlt év ne­gatív hozadékát illeti: a kormány mégsem képes arra, hogy - mint szeretné - nyugodt kormányzást folytathasson, e szándék rendre megtörik az utcai eseményeken - állítja az elemző. A kabinet prob­lémája elsősorban az, hogy sike- rül-e érthetővé és ezáltal elfogad­hatóvá tenni a reformokat Ezt az igyekezetét azonban elfedik a ke­vésbé jelentős, mégis nagyobb ér­deklődésre számot tartó kérdé­sek, például az, hogy kell-e utcai harcokra számítani idén ősszel is. Azt, hogy a kormányzás ritmu­sát Őszöd óta sem találja a kabi­net, jelzik Kéri László szavai is: a Baloldali Önkormányzati Közös­ség pénteki tanácskozásán azt mondta, bőven van min javítani. A politológus szerint Gyurcsány Ferencnek döntenie kellene a kormányzás és a pártvezetés kö­zött, a kettő együtt ugyanis szem­mel láthatóan nem megy. Juhász Attila szerint az ellen­zéknek sem használtak az el­múlt év eseményei: a Fidesz be­leszorult parlamenti szerepébe - a párt tiltakozásképp tavaly ősz óta kivonul Gyurcsány be­szédei alatt -, és miután a kor­mányfő távozását nem sikerült elérni, sőt a kormányfő mögött inkább összezárt a szocialista párt, nem is tud küépni ebből. Ami az esetlegesen várható rendzavarásokat illeti: Tarjányi Péter rendőrségi szakértő első­sorban nem a tömegoszlatás­ban, hanem a megelőzésben lát­ja a helyzet kulcsát. „A rendőr­ség akkor végzi jól a munkáját, ha azokat a szervezett erőket, amelyek szeptember 17-én ké­szültek volna valamilyen súlyo­sabb rendzavarásra, már előze­tesen lekapcsolja. Remélem, hogy a titkosszolgálatok figye­lik” - mondta lapunknak. Tarjá­nyi hozzátette, hogy a spontán kialakuló zavargásokat nem le­het megakadályozni, de a rendőr­ség mára elég tapasztalattal ren­delkezik ahhoz, hogy az ilyen szi­tuációkat néhány óra alatt szak­szerűen és hatékonyan megold­ja. „Ugyanakkor nem megnyug­tató, hogy az elmúlt egy évben hiába cserélődött ki szinte telje­sen a rendőrségi vezérkar és tör­tént személycsere az Igazság­ügyi és Rendészeti Minisztéri­um élén is, hétfőn ismét nem tudták megakadályozni, hogy a tüntetők ne dobálják meg a Par­lamentből távozó képviselőket” - fogalmazott Tarjányi Péter. A szakértő szerint az sem zárha­tó ki teljesen, hogy esetleg bekö­vetkezik a Magyar Gárda és a rendőrség közötti utcai össze­csapás, mert előbbit hiába keze­lik sokan komolytalanul, mégis van valamiféle vezetése, tagjai pedig adott esetben fegyelme­zetten végrehajtják az onnan ka­pott parancsokat. írták: Éber Sándor, Bánky Bea, Tibay Gábor, Vég Márton Csak a jogsértők ellen lépnek fel a rendőrök A budapesti Rendőr-főkapi- tányság (BRFK) nem tud ar­ról, hogy szélsőségesek rend­zavarásra készülnének Buda­pesten az elkövetkező napok­ban - jelentette be Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány. Hozzátette: a BRFK-hoz a kö­vetkező egy hétre 120 de­monstrációt jelentettek be. Ezek közül öt olyan bejelentett hétvégi és hétfői rendezvény, amelyet az őszödi beszéd nyil­vánosságra kerülése, illetve az MTV-székház tavalyi ostro­ma kapcsán tartanak. A rend­őrség ezeket kiemeltként kezeli. „nem fogjuk túlbiztosítani a demonstrációkat, de nagyobb erőtartalékokkal fel fogunk ké­szülni, amely bármikor bevet­hető lesz” - hangsúlyozta Tóth. A főkapitány elmondta, gon­doskodnak a rendőrök megfele­lő azonosításáról is. GARAMVÖLGYI LÁSZLÓ, ÓZ OrSZÓ- gos Rendőr-főkapitányság szó­vivője szerint sincsenek a za­vargások ismétlődésére utaló információk. Ugyanakkor kide­rült, hogy 11 ezer darab könny­gázgránát és 2200 liter papri­kaoldat beszerzését kezdte meg a rendőrség. Garamvölgyi sze­rint a beszerzéseknek semmi közük az október 23-i ünnep­séghez és az őszödi beszéd nyil­vánosságra kerülésének egy­éves évfordulójához. Az ötven év óta nem látott zavargások az MTV budapesti székházénál kezdődtek, ahol egy vízágyút is szétvertek A beszéd és következményei 2006. május 26.: Gyurcsány Ferenc az MSZP balaton- őszödi frakcióülésén mond­ja el a reformok fontossá­gát taglaló beszédét. Mar­káns mondatai - „hazud­tunk reggel, éjjel meg este”, „elkúrtuk, nem kicsit, na­gyon” - azóta világhírűvé tették a miniszterelnököt szeptember 17.: A Magyar Rádió részleteket közöl a máig tisztázatlan körülmé­nyek között kiszivárogtatott beszédből. A Parlament előtt spontán tüntetés szer­veződik. A demonstrálok a kormányfő lemondását kö­vetelik. Gyurcsány este bejelenti: nem távozik. szeptember is.: Éjjel tünte­tők egy csoportja megostro­molja és elfoglalja a Ma­gyar Televízió székházát Több mint száz rendőr meg­sérül. Petrétei József rendé­szeti miniszter felajánlja le­mondását, a kormányfő ezt nem fogadja el. SZEPTEMBER 19.: A Kossuth téri tüntetések estére erő­szakba fordulnak. Buda­pest belvárosában a rend­őrök könnygázzal és víz­ágyúval oszlatják a töme­get. Jogvédők szerint a rendőrök túlzott erőt alkal­mazva tartóztatják le a tün­tetőket a következő napo­kon is folytatódó zavargáso­kon. A tiltakozók egy cso­portja sátrat ver a Parla­ment előtt. október l.: A Fidesz jelen­tős győzelmét hozzák az ön- kormányzati választások. október 6.: A parlament név szerinti bizalmi szava­záson megerősíti a Gyur- csány-kormányt október 23.: A rendőrök a jubileumi megemlékezések előtt, reggel kiürítik a Kos­suth teret, a Parlament előt­ti területet kordonnal kerí­tik el. A tüntetők, rendbon­tók, miután a város több pontján bukkannak fel a nap folyamán, a Fidesz Astoriánál tartott nagygyű­lése felé hátrálnak vagy tol­ják őket. A tömegoszlatás addig nem tapasztalt utcai erőszakba torkollik, a rend­őrség lovasokkal, gumilöve­dékekkel, könnygázzal osz­lat rendzavarokat és békés tüntetőket egyaránt. 2007. FEBRUÁR 2.: A FideSZ- frakció tíz perc alatt elbont­ja a kordont a korábban műveleti területnek minősí­tett Kossuth térről március 15.: Demszky Gá­bor főpolgármestert tojással dobálják meg szónoklat közben. Estére ismét eldur­vul a helyzet A rendőrség ezúttal szakszerűen oszlat­ja a tömeget az Andrássy úton, a Blaha Lujza téren és az Oktogonnál. SZEPTEMBER 14.: Eddig 39 rendőr és 59 civil ellen emeltek vádat. A jogerős ítéletek száma tíz alatt van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom