Heves Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-13 / 214. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK $A7TŐ &Î TANUtÁJ Szösz mindig a le Az eddig igencsak novemberire emlékeztető szeptemberi napok* ban mire is emlékeznék szívesei)-, ben Görögországból, mint a 36 fo- » kos melegre délelőtt tízkor, arra, trogy egyik nap sent kMntűftíu ebédelni a hőség miatt, vagy a kel­lemes későestékre, amiketáltalá-* - ban a tengerparton lévő bárban toltottunk. Na persze, ezer apré* emlék kavarog a fejemben, de őszintén szólva az utolsó esténk*-* és az indulás napjának reggele si­keredett a legjobban. *** ■ Leírhatatlan, úgyhogy hülye leszek leírni. Men­jetek és nézzétek meg! Nem tudonp miért; nem csinál- » tunk semmi különöset. Leszámít­va az éjszakai fürdőzést a telihold festette ezüstös habokban. Erről, jut eszembe: ha valaki netán a Há'MÓM-félslígétrévétődne, np^ tán akkor, amikor a Hold is látha­tó az égen, mindenképpen vessen, egy pillantást odafóntre. Még so­sem láttam ilyen közel egymás^ hoz a Földhöz legközelebb eső bolygót és a Vénuszt! ym Szóval nem volt semmi külö- 4 nős a búcsúestében, ugyanúgy , zajlott, minta többi Mégis telje­sen másnak tűnt: tudtuk ugyani is, hogy az utolsó, s ez tette külön­legessé. Sókkal finomabbnak tűn tek az ételek és a borok, sokkal lá- gyabbnak a fények, kedvesebb" nek a pincérek és kevésbé idege­sítenek a mindig hangos olasz*4® vendégek. Na, az éjszakai órák már mozgalmasabbak voltak, ko* ‘ szönhetően az egyetlen szúnyog­nak, ami azon a partszakaszon zaklatta az embereket. Meg alég^ kondinak, amit előző este bekap­csolót felejtettünk, szörnyű fülftk Jást okozva szegény öcsémnek, | Minthogy a tesó meg a vérszívó, felváltva nyögtek és dünvnyög tek, háromórás kínlódás után kertben való virrasztás mellett döntöttem. Nem bántam meg. rv Láttam a napfelkeltét, az olajfá­kon kergetözö mókusokat, és 1Ä» sétáltam a korán reggel még turis­tamentes tengerpartra. Leírhatat­lan, úgyhogy hülye leszek leírni. Menjetek és nézzétek meg! MéjfHs annyit, köszönet Nememlékszem Hogyhívják püótának a zökkenő-^« és zuhanásmentes útért, meg * hogy olyan profi módon landolt’® Budapest Ferihegyen. Ez -szá^ montra életbevágó volt. ■ A zene, az mindig kell csoda Minden helyzetben gyógyít és erőt ad nekünk „Lehet egy dal, egy ritmus vagy zaj, egy árva hang, egy jel, a ze­ne az kell, hogy ne vesszünk el, hogy mégse adjuk fel!” Az idézet - biztos mindenki tudja és velem együtt fújja - egy musicalből van. Azt hiszem, ez­zel lehetne a legjobban kifejez­ni, mennyire fontos az ember életében a zene szeretete. Évez­redek óta velünk van, életünk része, és vegyes érzelmeket vált ki belőlünk. Nincs még egy eh­hez fogható valami, ami ennyi embert megmozgatna, dalra fa­kasztana, sírásra vagy éppen nevetésre késztetne. A zene általános meghatáro­zása tulajdonképpen a hangok tudatosan elrendezett folyama­ta. Voltaképp ez az önkifejezés együk eszköze, és az egyik leg­jobb dolog, ami az ember életé­ben adatott. Mindenki kötődik hozzá valamilyen szinten, hi­szen emlékek köthetőek egy- egy dalhoz, az első szerelemé, vagy éppen szakításé, egy jól sikerült bulié, egy jó filmé, egy olyan esemény képeié, melyek fontosak számunkra. A zene nagyon színes dolog, hiszen amellett, hogy egy han­got bármivel meg lehet szólal­tatni, ezen túl variálni is lehet, lágyabbá vagy erősebbé vará­zsolható. Nem véletlen, hogy ennyi stílus és irányzat alakult ki hosszú évek, évszázadok, sőt évezredek óta. Természetesen mindenki másfajta zenét szeret, ma már rengeteg létezik, néha még pontosan nem is tudjuk beha­tárolni őket sehová, de ettől olyan szép az egész. Sokan a könnyűzenét szeretik, akadnak, akik a ko­molyzene rajon­gói, vagy a rocké, egyesek az elekt­ronikus zenéért vannak oda, vagy a hipp-hop- pért, de van­nak, akik in­kább népzenét hallgatnak, vagy musicalt, de még sorolhatnám. Min­den embert más dal­lamok varázsolnak el. Mindenkinek van ked­vence, olyan dal, amit soha nem tud megunni, amit bár­mikor meg tud és akar hall­gatni, ha belegondolunk, biztos legalább egy zene­szám mindenkinek eszébe jut, mert kötődik hozzá, és ezért jó a zene, mert kötő­dünk hozzá. Szokták mondani, | hogy a zene erőt ad és j í gyógyít. Úgy gon- ‘ | dolom, ez igaz le­het, saját tapasztalat, hogy ér­zelmileg igencsak rendbe tud­ja tenni az embert. Még ha sír is valaki tőle, eseüeg pörög rá, de elűzi a rosszkedvet, felnyit­ja az ember szemét bizonyos dolgokkal kapcsolatban, tettekre sarkall­ja, erőt ad a döntések meghoza­talában. Mindenesetre érzi, hogy valami ha egy kis időre is, pár percre vagy több órára, de megvédi attól, vagy felkészíti arra, ami rá várhat a világban. Persze sose feledjük el, hogy a zene ne a begubózás eszkö­ze legyen, hanem adjon ne­künk szárnyakat egy fárasztó nap után, a kedvetlenség ide­jén, rossz időben, vagy csak úgy, pusztán a zene szerete- te miatt. Soha ne feledjük el: „a zene az kell, mert körül­ölel, ha van elég szív, a dal az csak így lesz szép!” ■ Fabók Judit A Los Angeles-i illetőségű Maroon 5 az utóbbi évek egyik legsikeresebb együt­tese. A szexi, soul-funkkal beoltott rockzenekar a tízmillió példány fölött fogyó Songs About Jane című lemez után 2007-re végre elkészült a folyta­tással. A frontember, Ha meghallod, az egész tested ritmusra mozog A muzsika egyszerre több embert is hihe­tetlen módon meg tud táncoltatni, mi­helyst meghallunk egy dalt, folyama­tosan elkezdünk rá mozogni, elő­ször csak a láb vagy a kéz, majd a másik láb és kéz, a fej, és ész­re sem vesszük, de már mo­zog az egész testünk. A legtöbb ember nem bír­ja a csendet, az állandó csend magányosságot vált ki beló'le és bol­dogtalanságot, a zenét, ha még csak háttérzaj­ként is, de mu­száj, hogy halljuk, vala­mi miatt mindig kell, hogy szóljon, akár a fejünk­ben is, de egy aprócska dal- , lám mindig megbújik valahol § Negyed évszázada, 1982 szeptemberében került elő­ször képernyőre a szmáj- linak nevezett karakterkom­bináció, amelyet Scott Fahlmann amerikai infor­matikus talált ki. Azóta internetezők milliói hasz­nálják a mosolyjelet vagy közel kétezer változa­tának egyikét. A kutató A A napokig W W agyait kol- légáival azon, hogy milyen jelölés­sel lehetne megkülönböztet­ni az intézmény elektroni­kus faliújságján a humoros, szórakoztató témájú bejegy­zéseket és hozzászólásokat a komoly, szakmai tartal- múaktól. Több javaslat is el­hangzott a neves szakembe­rektől, hogy miként lehetne kifejezni kizárólag betűkkel vagy számokkal azt, ha va­laki viccel. A ma is alkalma­zott szmájli először 1982. szeptember 19-én került képernyőre délelőtt három­negyed tizenkettőkor, ami­kor Scott Fahlmann fórum­bejegyzésében azt ajánlotta társainak, hogy használják a :-) szimbólumot a humo­ros, illetve a szimbólumot a komoly tartalmak megje­lölésére. A jelenleg is a Carneg-gie Mellon Egyete­men dolgozó professzor agyszüleménye azonnal el­nyerte kollégái tetszését, akik ezután előszeretettel al­kalmazták levelezéseikben a szimbólumot. A szmáj- lihasználat alól a japán netezők kivételek, ők a mo- a szomorú­ságot pedig így. ó_? jelölik. Szmájli-szótár é,: * K m i előadó 1 MAROON 5 2 FERGIE a dal címe Makes Me Wonder Glamorous 4. GYM CLASS HEROES / ^ Cupid's Chokehold 5. ALEX GAUDINO feat. CRYSTAL WATERS \ //' Destination Calabria 6.AK0N \ ’ Don't Matter 7 SZEKERES ADRIEN \"S Olyan, mintîe 8 BERECZKI ZOLTÁN - SZINETÁR DÓRA by A Fény 9. VÁRADI ROMA CAFÉ Umbala-umba 10. KELIS Lil Star C'ájj FORRÁS: HÍRLAP-GYŰJTÉS Bad Girl, a tizenévesek Szex és New Yorkja Mit csinál egy tizenéves, ha gaz­dag, szép, okos, mindezt tudja is magáról, és csupán egy szabályt ismer: azt, hogy nincs szabály. Vadul partizik, keresi a „nagy ő”-t, ahogy Serena és Blair, a két divatguru ba­rátnő, akik a leggo­noszabb trükkök­től sem riadnak vissza, ha egy he­lyes pasiról van szó. Fordulatos életüket maga „badgirl” kom­mentálja, aki a közös chaten ka­var és flörtöl, blogján pedig kibe­széli barátnőit és hű­vös távolságtartással kezeli az örökös lúzereket. Ja, és „badgirl” kilétét ti­tokzatos homály fe­di. Ilyen barátok mellett kinek kelle­nek ellenségek? Cecily von Ziegesar Bad Girl című könyve a Szex és New York fiatalabb kiadása. ■ DVD-n a Bonanza Banzai: húszéves a szinticsapat Idén lesz húszéves a legkedvel­tebb hazai szintetizátoros csa­pat, a Bonanza Banzai. Kovács Ákos, Hauber Zsolt és Menczel Gábor triója a '90-es években vált kultusz-zenekarrá renge­teg slágerrel, melyeket a mai napig játszanak a rádiók és a televíziók. Az egykori zenekartagok a már évek óta szólóban zenélő Ákos turnéján is vendégszere­peitek, így az együttes a fellé­pések alkalmával Bonanza- dalokat is előadott. A húszéves évforduló alkalmából egy válogatás-DVD jelenik meg hamarosan, amely archív anyagokat, klipeket, koncert­felvételeket és egyéb meglepe­téseket is tartalmaz. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom