Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-08 / 184. szám

9 2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 8., SZERDA Ingyen sem kell a falusi porta ingatlanpiac Szinte követhetetlen egye§*£pületek sorsa a dél-hevesi térségben Német István, Komló polgármestere egy elhagyott, romos porta előtt. A vonzónak nem mondható falukép elriaszthatja a környékre érkező turistát is. A magyarországi turisták kedvelik leginkább a barokk Egert Folytatás az 1. oldalról Az összesített listára még Siófok (negyedik hely), Bük (ötödik hely), Balatonfüred (hatodik hely), Sopron (hetedik hely) ke­rült föl. A belföldi látogatók lis­táján Eger Szegedet és Büköt megelőzve a nyolcadik helyen szerepel (226 ezer eltöltött ven­dégéjszaka), Budapest 877 ezer­rel toronymagasan vezet. Ha a külföldi vendégeket nézzük, akkor már nem áll ilyen jól a hevesi megyeszék­hely, ugyanis a 81 ezer éjszaka kevés volt a tízes listára kerü­léshez. Ugyanilyen tendencia figyelhető meg Hajdúszobosz­ló, Sopron, valamint Szeged esetében is. A más országból érkezők a fővároson kívül leg­inkább Hévízre, Bükre és Sió­fokra utaznak. Bekerült a top tízbe Győr és Harkány is. A felmérésből kiderül, a belföl­di szállóvendégek leginkább ro­konlátogatási (38,1 százalék) és üdülési (23,6 százalék) céllal utaztak az országban, hasonlóan a külföldiekhez (pihenés 22,9, családlátogatás 22,4 százalék). A más országbeliek körében egyre inkább terjed az üzleti ta­lálkozáshoz, konferenciához kapcsolódó úgynevezett hivatás­turizmus (13,2 százalék). ■ Kizárt, hogy a duplájáért is elkelne a tojás Folytatás az 1. oldalról Cseh Ottóné gyöngyöshalászi termelő elárulja, darabonként 18 forint a költségük és 18-20 fo­rint a nagykereskedelmi ár. Az értékesítéssel a külföldi behoza­tal megszűnése óta nincs gond, frissen adnak túl a terméken. Korponai Sándorné kéthetente vásárol 20 darabot a piacon, mint mondja, a mostani ár még kibírható, de ha többet kérnek érte, alaposan meggondolja, hogy tojásos ételeket készítsen. Mint a szakemberek elmond­ták, a rendkívüli meleg megvi­selte a tyúkokat, jó tizenöt száza­lékkal tojtak kevesebbet, mint rendesen. Az elhullás is megnőtt a júliusi hőségben. ■ Két okra hivatkozott az egyik tiszai vendéglátó- egységben egy osztrák vendég, ami miatt egyha­mar nem tér vissza: az utak állapotára és a riasz­tó faluképekre. Szuromi Rita Heves megye jelenleg legkriti­kusabb útszakasza a Tisza- nána-Kisköre közötti út. A jár­művek itt már csak lépésben ha­ladhatnak. Habár ígéret van ar­ra, hogy ez a fő közlekedési útvo­nal a fejlesztések sorában el­sőbbséget élvez, a Tisza-tóhoz lá­togatók kedvét ma még igencsak elveszi az utazástól. Arra azonban még ígéret sincs, mi lesz a tóhoz vezető fal­vak turista-riasztó utcaképével. Kömlőn és Tiszanánán is tucat­nyi romos porta áll, a ma még el­adó és viszonylag jó állapotú in- „ gatlanok jövő tavaszra már szel- I lemházak lesznek.- Nem sokat változott a hely- g zet tavaly ősz óta - jelzi Német - István, Kömlő polgármestere -, akkor is és most is körülbelül 20 omladék vár eltakarításra. A hasznos építőanyagok elhordá- sa után a törmelék és a vályog csúfítja az utcaképet. Ám az ön- kormányzatnak nincs pénze e romok eltakarítására. Egy hol­land vállalkozótól vártunk volna segítséget, aki azt ígérte, hogy munkagépeivel segít ebben, ám már ő sem tartózkodik'»telepü­lésen. Újra elszaporodtak a kó­bor kutyák, s bár a Föld napja al­kalmából kitakarítottuk a falut, újra képződnek a bevezető útja­ink mentén a szeméthalmok. Szélmalomharcot folytatunk - összegzett a faluvezető. Tiszanánán is bőven akad le­pusztult, elhagyatott ház, igaz, itt a rom valamivel kevesebb.- Az illegális bontások az utóbbi időszakban megszűntek - mondja dr. Tóth József, a pol­gármester -, ám a tél közeledté­vel a tüzelőanyagért újra kez­dődhet minden. Evente két-há- rom kényszerbontást rende­lünk el, ám ezt sem lehet korlát­lanul csinálni, hiszen minden portának van tulajdonosa, leg­feljebb utolérhetetlen. Egy-egy ilyen bontás az önkormányzat kasszáját 100-150 ezer forinttal terheli meg. Már azzal is pró­bálkoztunk, hogy a saját kht- nkat bíztuk meg a munkával, de ezzel sem lett a munka sok­kal olcsóbb. Nem kell azonban csodálkozni azon, hogy itt tar­tunk. Nálunk jelenleg negyven- százalékos a munkanélküliség, egy fiatalnak nem perspektíva itt maradni. Ha örököl is, in­kább eladja, s máshol alapít csa­ládot. Volt rá példa, hogy ingyen adták volna az önkormányzat­nak az ingatlant, de nekünk még ingyen sem kell. Nem tu­AZ utóbbi években ismét fel­erősödött a belső migráció. A falvak lakossága elsősor­ban a munkalehetőségek hi­ánya miatt vándorol el, az ingatlanpiacon túlkínálat alakult ki. A kilencvenes évek elején ta­pasztalható falusi vendéglá­tásra való berendezkedés, az üdülőnek szánt házfelvásár­lási kedv is visszaesett, en­nek pedig az az oka, hogy a térség infrastruktúrája nem fejlődött olyan ütemben, mint azt remélték. Bár maga dunk vele mit kezdeni. így két lehetőség maradt: a tulajdonos vagy értékesíti, ha pedig nem tudja, akkor lakat­lanul ott marad és pusztul tovább. A hevesi földhiva­talban azt a tájékoz­tatást kaptuk: a tér­ségből évente CSU- pán 8-10 kényszerbontást jelez­nek nekik. A bontáshoz nem kell engedélyt kérni, ellenben jelez­ni kellene a változást, hogy pél­a Tisza-tó évről évre szépül, ám ennek hozadékából már sem a települések, sem a dául épület helyett az adott hely­rajzi számon már csak üres te­lek áll. Legtöbbször ezt éppúgy elmulasztják meg­tenni, mint az új épület elkészülté^ nek bejelentését. A hivatalban ar­ról is beszámoltak, hogy lehetetlen naprakész nyilvántartást vezet­ni, hiszen előfordult, hogy az egyik évben felépült egy ház, de a -következőben már bontották pár kilométerrel távolabb eső szomszédos községek nem részesülnek. is, és ezeket a gyors változáso­kat már nem jelentik nekik. A nyilvántartás hiányainak egyik oka a megváltozott banki támo­gatási rendszer: korábban a hi­tel utolsó részének kifizetését a lakhatási engedély kiadásához kötötték. Ma a legtöbb takarék- szövetkezet vagy kisbank nem kéri számon az épület készült­ségi fokát. Godó Lajos országgyűlési kép­viselő szerint a Tiszához vezető falvakban se nem több, se nem kevesebb a romporták száma, mint a Jászságban vagy a dél­borsodi részen. Az ingatlankíná­lat nagyobb, mint a kereslet, en­nek oka a népesség fogyása, il­letve az elvándorlás.- Többször tettem már a tele­pülési vezetőknek javaslatot a fa­lukép rendbehozatalára, de túl nagy fogadókészséget nem ta­pasztaltam - nyilatkozta a hon­atya. - A foghíjas területeken le­hetne fásítani, esetleg fiatal há­zasoknak építkezési lehetőséget biztosítani, vagy akár üzemtele­pítésekkel is lehetne próbálkoz­ni. Tudom, hogy a tulajdonvi­szonyok miatt nem könnyű lép­ni, ám hosszú távon megoldást kell keresni e problémára. A lakosság elsősorban a munkalehetőségek hiánya miatt vándorol el ■ Kicsi a kereslet, nagy a kínálat: sok ház elpusz­tul, mielőtt gaz­dára találna. Egészségre is nevel az út szemlélődök Kinyílik a táj a kerékpár nyergéből nézve EGAL az MSZP segítséget kér pályázat Kérdés, hogy miként értelmezik a szerződést Régi vágya teljesült a kerékpár­út megépülésével a Tisza-tó északi partján fekvő települé­seknek - vélekedik dr. Tóth Jó­zsef, Tiszanána polgármestere. A települést mintegy hét kilomé­ter hosszan érinti az új, 23 kilo­méteres keréképárút, amelytől az érintett települések - így Tiszanána is - az idegenforga­lom növekedését várják.- Egyre többen váltanak autó­ról kerékpárra, az ő igényeiket mindenképpen nagyon jól szol­Magyarország célba ér gálja az út. Másfelől talán egy ki­csit ösztönzi is az embereket ar­ra, hogy szálljanak ki a kocsiból, és két keréken járják be a gátko­ronát. A nem mindennapi látvá­nyért ez mindenképpen megéri - mondja a polgármester, aki szerint a bicikli nyergéből szem­lélve szinte kinyílik a táj, testkö­zelbe kerül a csodálatos termé­szeti környezet, a növény- és ál­latvilág. Azt is hozzáteszi: a Tisza-ta- vat természetesen igen sok hor­gász is előszeretettel látogatja, s tény, hogy ők elsősorban autók­kal keresik fel a horgászhelye­ket A polgármester szerint az út üzemeltetésében meg kell majd találni azokat az egészséges kompromisszumokat, amelyek nyomán a kerekező természetjá­rók és a horgászok egyaránt ér­deksérelmek nélkül élvezhetik a Tisza-tó és a 360 millió forintos beruházással megépült kerék­párút összes előnyét. Arra is kitért: nem kizárólag turisztikai szempontból hozott előnyöket az új út, hiszen immár kevésbé időjárásfüggő a gátko­rona bejárhatósága, s ennek a környék tisztán tartásában is fontos szerepe van. a I REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM Az egri közgyűlés MSZP-frakci- ója a Szent Miklós-városrész fel­újítását európai uniós támoga­tással bonyolító VÁTI Kht.-től kér állásfoglalást a támogatási szerződés értelmezésére - jelen­tette be keddi sajtótájékoztató­ján Jánosi Zoltán tanácsnok, az önkormányzat ifjúsági és sport- bizottságának elnöke. Ismeretes: az ügy az EGAL Klub jövőjét érinti. A klubnak helyet adó pince ingatlanára és a mellette lévő közpark haszno­sítására a jobboldali többségű városvezetés nemrég pályázatot hirdetett. Az EGAL-t több mint egy évtizede sikeresen működte­tő Egri Alternatív Kulturális Egyesület viszont az egri önkor­mányzattal és a Művészetek Há­zával közösen, egy konzorciu­mot alkotva pályázott az említett EU-forrásra. A szocialisták sze­rint félő, hogy ha más lesz az üzemeltető, Eger­nek vissza kell fizet­nie a kapott pénzt. A VÁTI Kht-t, mint szerződő hatóságot, még mindig nem kereste meg az ön- kormányzat, hogy a támogatási szerződésben foglal­tak be nem tartásának következ­ményéről kérjen állásfoglalást. Ezt az MSZP képviselői több al­kalommal szóvá tették az eltelt küenc hónapban. Kit terhel majd a felelősség, amennyiben a VÁTI a 300 millió forintos támo­gatást visszavonja? - tette fel a kérdést Jánosi. A tanácsnok szólt arról is, hogy mint a közgyűlés ifjúsági ügyekben illetékes bizottságának elnö­ke, az alapokmány értelmében a pályá­zati borítékbontás idejére, augusztus 17-re, péntekre ösz- szehívja a grémium ülését. Hozzátette: mind a mai napig senki sem kereste meg az érintett egyesület vezetőit az őket ért erkölcsi és anyagi károk - vá­daskodások, őszre leszervezett programok elmaradása stb. - ke­zelésére tett javaslatokkal. ■ ■ Kit terhel a fe­lelősség, ameny- nyiben a VÁTI a 300 millió forin­tos támogatást visszavonja?

Next

/
Oldalképek
Tartalom