Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-29 / 201. szám
2 Kicsit később, de változatlan elszántsággal tárgyalnának MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 29., SZERDA Szuvenírként érkezik a moszkitó járványok A fölmelegedés segítheti a kórokozók elszaporodását környezetünkben Bár már korábban szerették volna megkezdeni a tárgyalásokat a Bugát Pál Kórház érdekvédelmi szervezetei az intézmény működtetőjével, erre várhatóan csak holnap kerülhet sor - tudtuk meg Csengeri Árpádtól, a kórház üzemi tanácsának elnökétől. A nyári szabadságolások miatt nem volt mód az érdemi megbeszélésekre, most azonban már minden esély megvan rá, hogy csütörtökön valóban elkezdődik az egyeztetés a szakszervezetek tízszázalékos béremelési igényéről, illetve egyéb, a munkavégzést érintő kérdésekről, juttatásokról. Az érdekképviseletek korábban a csoportos létszámleépítésről aláírtak egy megállapodást a működtető céggel, s már abban jelezték, hogy szükségesnek tartják a maradó dolgozók javadalmazásának javítását. Emellett több béren kívüli juttatás ügyében is egyezségre kívánnak jutni a munkaadóval. Az üzemi tanács elnöke megjegyezte: az első összejövetel várhatóan egy rövidebb, előzetes egyeztetés lesz, s várhatóan egy hét múlva ülnek újra tárgyaló- asztalhoz, amikor már konkrét, részletesen kidolgozott javaslatokat, illetve ajánlatokat szeretnének megvitatni. ■ Betörők járnak a szarvaskői 1 hétvégi házakban Sok helyről érkezett szerkesztőségünkbe hír arról, miszerint betörők járnak Szarvaskőben.- Eddig hat-nyolc hétvégi házat látogattak meg ismeretlen tettesek - közölte a Hírlappal tegnap Oravecz Éva r. százados, a megyei főkapitányság ügyeletes sajtóreferense. Azt is elárulta, hogy az Egri Rendőrkapitányság nyomozást indított az elkövetők felkutatása érdekében. A rendőrség a lakosság segítségét is kéri. Akik a betöréses lopásokkal összefüggésben információval rendelkeznek, jelentkezhetnek az egri kapitányságon személyesen vagy a 36/522-111- es számon. Bejelentés tehető a 112-es és a 107-es ingyenes segélyhívó vonalakon is. ■ Az utóbbi harminc évben a Kárpát-medencében több mint fél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A felmelegedésnek egészségügyi hatásai is lehetnek. Szuromi Rita A klímakutatók figyelmeztetnek: az éghajlat átalakulásának nem csupán gazdasági, hanem komoly egészségügyi következményei is lehetnek. A növekvő és egyre tartósabb meleg nem csupán az emberi szervezetet viseli meg, hanem olyan járványok elterjedéséhez is vezethet, amelytől eddig a mérsékelt égövbe tartozó országok védve voltak. 1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete több mint 0,9 Celsius-fokot emelkedett, ebből 0,6 fok az utóbbi ötven évhez kötődik. A felmelegedés miatt az emberiség egyre inkább ki lesz téve a szélsőséges időjárás következményeinek, ami a hőhullámok gyakoribbá válását és az extrém téli időjárást egyaránt jelenti. Ez jelentős hatással van Földünk élővilágára is. A felmelegedésnek lesznek nyertesei is, akik ki tudják bővíteni élőhelyüket, és olyan területeken jelenhetnek meg, ahol korábban elképzelhetetlen volt előfordulásuk. Számos állat- és növényfaj költözik magasabb tengerszint feletti területekre, illétve más földrajzi szélességekre azért, mert a globális felmelegedés következtében élőhelye megváltozik, és a számára megfelelő klímát csak új helyeken találja meg.- A témával foglalkozó kutatók szerint a a fenti veszélyeken túl bizonyos betegségek terjedésével is számolnunk kell - mondta dr. Lukovszki Nóra, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Laboratóriumi-diagnosztikai osztályának főorvosa. - Valószínűsíthető, hogy a globális felmelegedés is hozzájárul ahhoz, hogy évente közel tíz százalékkal több az allergiás és az asztmás beteg. Amellett, hogy immun- rendszerünk egyre kevésbé ellenálló az allergénekkel szemben. Baj az is, hogy a magasabb átlaghőmérséklet következtében korábban kezdenek virágozni a Moszkitót ma is behurcolnak az utazók. A baj akkor kezdődik, amikor a maláriát terjesztő szúnyogfaj tartós élőhelyet talál hazánkban. növények, s minél tovább tart ez az időszak, annál nagyobb rá az esély, hogy allergiásak leszünk rá. Jelenleg a Föld népességének niintegy tizenöt-húsz Százaléka szenved ebben a kórban. Egyes ragályos betegségek is „fogékonyak” a melegre, és míg manapság főként a trópusi területeken találkozhatunk maláriával, sárgalázzal, agyhártyagyulladással, a hőmérséklet emelkedésével ezek hazánkban is megjelenhetnek. Ennek oka, hogy e kórt terjesztő moszkitó fajták vagy egyéb ízeltlábúak eljuthatnak a mérsékelt égövi területekre is. Manapság is kell egy-egy esettel számolnunk, hiszen a globalizáció egyik negatív hatása lehet az is, ha a repülőgépen közlekedők nem kívánt szuvenírként hoznak magukkal maláriát terjesztő szúnyogot. A komolyabb baj ott kezdődik, ha a’behurcolt szúnyo1 gok számára tartós élettér kínálkozik itt az éghajlatváltozás nyomán. Számos ilyen vírust ismerünk, közülük több mint száz képes az embert is megbetegíteni, É ‘A környezeti kultúrára az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani Bár létezik védőoltás, de a szúnyogok, rovarok terjesztette járványok mellett helyenként a környezeti kultúra elmaradottsága is reális veszély. A tartós meleg ugyanis elsegítheti azoknak a kórokozóknak, baktériumoknak az elszaporodását, amelyek akár olyan tömeges megbetegedéseket is előidézhetnek, mint ami a minap egy nyírségi kis faluban történt A járványos májgyulladásnak a legfontosabb mégis a tiszta környezet ez a fajtája főleg zárt közösségekben terjed, típusosán a „piszkos kéz” betegsége. Széklet, szennyezett élelmiszer és ivóvíz is terjesztheti. A betegség ellen létezik aktív védőoltás, a vakcina hosszú időre védettséget biztosít A legfontosabb azonban a betegség kivédésében a higiénés viszonyok kialakítása és a S7fihnlvnk és sajnos van köztük olyan is, mint a sárgaláz, amely tíznegyven százalékban há'lálos. Olykor a fertőzés nem okoz betegséget TT természetéS^gazdá- ban, ami rendszerint valamilyen gerinces faj, a kór akkor fejlődik ki, mikor a vírus a végső gazdát, vagyis az embert fertőzi meg. * A trópusi betegségek felismerése viszonylag egyszerű, a tünetek mellett az előzmények, a külföldi utazás tényének ismerete segít a diagnosztizálásában. A kezelését a fővárosi Szent László Kórházban végzik. A beteget a megfelelő osztályra történő eljuttatásáig, illetve a kezelés elkezdéséig karanténban sem szükséges tartani. Több, úgynevezett trópusi betegség ellen létezik aktív és passzív védőoltás. Az ökológiai változások következtében megszaporodnak azok a vírusfertőzések is, amelyeket rágcsálók terjesztenek testfolyadékaikkal vagy váladékaikkal. ■ Megkérdeztük olvasóinkat Ön tart-e a trópusi betegségek megjelenésétől? Több külföldi vendég érkezett a Tisza-tóhoz VERES GÁBORNÉ, Eger.- Még nem tartok ilyen jellegű veszélytől Szerintem a turisták nem olyan országból jönnek, ahol fertőzésveszély lenne, a menekülteket pedig ellenőrzik a táborokban. Attól viszont fé lek, hogy a felmelegedés miatt olyan állatfajok vándorolnak majd a bacilusaikkal együtt északabbra, amelyekhez korábban nem voltunk hozzászokva. SZABÓ GÁBOR, Eger.- A turisták és a külföldről behozott hústermékek, főleg a szárnyasok hordozhatnak magukban kórokozókat Úgy gondolom, a keleti országokban nem ügyelnek kellőképpen a higiéniára, és ez fertőzések forrása lehet A globális klímaváltozás is szerepet játszik majd a vírusok terjedésében, de hogy mi lesz a hatása, nem tudni Mikola benedekné, Gyöngyös Igen, tartok tőle, hogy ez hamarosan jellemző dolog lesz Magyarországon. Elhiszem, hogy a trópusi betegségeket terjesztő állatok számára kedvezőek lesznek az itteni körülmények Mi viszont nem vagyunk erre felkészülve. A határon jobban kellene ellenőrizni az import árut, és védőoltásokkal is tehetnénk a megelőzésért. előházi Rita, Abasár Igen, hallottam már erről a veszélyről, és biztos van alapja annak, hogy egyre többen figyelmeztetnek is rá. Azt hiszem, húsz-harminc éven belül bekövetkezhet, hogy a trópusi betegségek itt is megjelennek az állatok miatt Lehetne védekezni, de a magyarok csak akkor hajlandók tenni valamit, ha már megvan a baj. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az év első öt hónapjában 57 százalékkal több külföldi vendég érkezett a Tisza-tavi régióba és 27 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Habár a belföldi vendégek száma változatlan, ám a tartózkodási idő növekedésével a vendégéjszakák száma tíz százalékkal nőtt. A nyári szezon adatait a Magyar Tűrizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Projekt Irodája összesítette. Eszerint a szabad vízi strandok hétvégi kihasználtsága teljes kapacitással működött. Sarudon például átlagosan ezren fürdőztek egy hétvégi napon. A vendégkör jórészt Heves megyéből és Észak-Magyaror- szágról érkezett, továbbá jó hír az is, hogy sok egyhetes, tíznapos tartózkodást regisztráltak. Az idegenforgalmi szezon nagy szenzációja a Tisza-tavi Víz Sétány és Tanösvény. A régió vezető ökoturisztikai programja évente közel százhúszezer vendéget fogad. Az idei tapasztalatok szerint havonta közel három és fél ezren keresik fel a sétányt, ez a tavalyi évhez képest ötvenszázalékos növekedést jelent. További optimizmusra adhat okot az a tény is, hogy a telefonos és internetes érdeklődés mintegy tíz-tizenöt százalékos növekedést jelez. ■
