Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-28 / 200. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 28., KEDD Nagyon kevés helyen öntöznek heves megye Jobbára csupán a gyümölcsösök kapnak megfelelő vízutánpótlást Jelentős terméskiesést okozott a csapadékhiány, mesterséges vízutánpótlás a megye földjeinek egy százalékán sem volt. Képünk illusztráció. Hajnali ülésen hoztak szigorú intézkedéseket a füzesabonyiak Meglehetősen szokatlan idő­pontban, hétfő hajnah fél hatkor ült össze Füzesabony képviselő­testülete, hogy a tanévkezdésre döntsön az új Városi Intézményi Központtal kapcsolatos, még függőben lévő kérdésekről. Laminé Antal Éva polgármester elmondása szerint a korai kez­dést a nyári szabadságolás, a szünet indokolta, a hivatal mun­katársai a képviselőktől telefo­non tudakolták meg, hogy mely lenne a számukra megfelelő idő, s hát ez az eredmény született. Az új szervezeti egység, a kö­zös igazgatású közoktatási intéz­mény létrehozásáról, s a hozzá kapcsolódó, több mint tízfős lét­számleépítésről még júliusban határozott a város. Az integráció első körben a településen műkö­dő két óvodát, két bölcsődét, két általános iskolát, a Remenyik Zsigmond Gimnáziumot és a ze­neiskolát érintette. Most eldőlt: a szociális szolgáltató és családse­gítő, illetve a könyvtár önállósá­ga szeptember 30-ával szűnik meg. Az önálló gazdálkodási jog­körrel rendelkező új központ anyaintézménye a gimnázium. Ennek igazgatóját, Valyon Ist­vánt immár egy évre ki is nevez­ték a központ vezetőjének. ■ Világháborús lövedékre leltek a volt bányában Folytatás az 1. oldalról A munkavezető azonnal elrendel­te a terület elkerítését. A rendőr­ség megtiltotta az ismeretlen tárgy közelében történő munka­végzést. A szakemberek megál­lapították, hogy a második világ­háborúból származó harckocsi­lövedék pihent évtizedeken át a földben. A tűzszerészek hatásta­lanították a veszélyes tárgyat. A hozzáértők szerint, a területen a világégés során stratégiai harc- kocsi-lőállást alakíthattak ki, mi­vel a helyszínről az egész kör­nyék jól belátható. Az idősebb bá­nyászok - akik mit sem sejtve hosszú időn át végezték nehéz munkájukat a löveg közelében - védőszentjüknek, Szent Borbálá­nak tulajdonítják, hogy megóvta őket a nagyobb tragédiától. ■ T. 0. Az idei aszály miatt több százmilliárdos kár érte az agráriumban dolgozókat. Egyre több jel utal a klí­maváltozásra, ezért szük­ség lehet az öntözésre. Tóth Balázs * I A csapadékhiány következtében megyénk földjein az őszi búza esetében húsz százalék körüli volt a terméskiesés, a kukoricá­tól pedig 30-40 százalékkal ke­vesebb várható, mint tavaly. A júliusi forróság a szántókon, a kertekben és a szőlőkben is je­lentős károkat okozott. Ahol ön­tözték a növényeket, a termésát­lagok is magasabbak voltak. A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint Hevesben vala­mivel több, mint 176 ezer hektár földet művelnek meg. - Ebből öt­ezer hektárra van érvényes víz­jogi engedély, s körülbelül ezer­ötszáz hektáron éltek is az öntö­zés lehetőségével - tudtuk meg Pós Gábortól, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vízügyi referensétől. ­2004-ben 1600 hektáron, tavaly­előtt 1400-on jelentettek víz- használatot, tavaly viszont már csak 550 hektárról kaptunk je­lentést. Ha az 1500-as számot vesz- szük alapul, akkor az azt jelen­ti, hogy a megyei földeknek mindössze 0,85 százalékát ön­I tözik! Az országos átlag sem jobb. Országszerte 227 ezer hektárnyi területen rendelkez­tek a termelők érvényes vízjogi engedéllyel, de csak 93 ezer hektáron éltek a lehetőséggel. Ez a művelhető mezőgazdasági területnek mindössze 1,3 szá­zaléka. Egyes vélemények sze­rint a hasznosított földek öt-tíz százalékán lenne kívánatos a folyamatos vízutánpótlás. Benedek László nagyrédei kertészmérnök úgy tartja, a zöldségfélék és a dinnye eseté­ben nélkülözhetetlen a mester­séges vízpótlás, de a szőlő is meghálálná. A szántóföldi növé­nyek közül a kukorica hozamát lehet magasan tartani az öntö­zés segítségével. Ez ugyanakkor nagyon drága mezőgazdasági módszer. Fenntartási költségé­ben jelentős szerepet játszik az áramszolgáltatónak fizetendő készenléti díj és áramdíj, vala­mint az állam felé lerovandó ön­tözési hozzájárulás és a nagy­üzemi vízkészleti járulék. A be­rendezések beszerzése is tete­mes összeget emészt föl. Aki mégis belevágna, az az ideihez hasonló aszályos évek alapján rövi- debb megtérülési időre számíthatna, de a gyakorlat sze­rint húsz év, mire behozza az árát. A szakember, véleménye sze­rint a gazdák saját erejükből nem lesznek képesek a módszer folyamatos és széles körű hasz­nálatára, a mediterrán országok­az MGSZH adatai szerint 2001 és 2003 között összesen 8,75 milliárd forint állami támoga­tásban részesültek az öntözés- fejlesztési és talajjavítási beru­házások, az évenkénti igények azonban meghaladták a 4,5 milliárdoL A 2004-től induló Agrár- és Vidékfejlesztési Ope­ratív Programban az öntözési beruházásokra a keret 2006- os kimerüléséig 3,3 milliárdot fordítottak. Az elmúlt három évben a hetvenszázalékos ön­höz hasonlóan itthon is nagyobb állami szerepvállalásra lesz szükség. A Szőlőskert ZRt. öntözési ága­zatvezetője, Horváth István is drágának tartja a technológiát, szerinte legelsőnek ezt hagyják el a gaz­dálkodók. Idén a gyümölcsösöknek kellett a víz, anélkül odalett volna a ter­més. Ezért folyama­tosan dolgoztak a szivattyúk. A termelés biztonságossá tételé­hez elengedhetetlen lenne az ön­tözés, de csak a tőkeerős gazdák, szövetkezetek, vállalatok enged­részt is figyelembe véve 4,71 milliárd értékben valósulhat­tak meg a beruházások. hetik meg maguknak. Probléma a gépek magas beszerzési ára, s a rendszer kialakítása, fenntar­tása is költséges. Mint Horváth István elmond­ta, a közelben lévő gyön­gyös-nagyrédei víztározónak köszönhetően a környéken nyolcszáz hektáron tudnának öntözni, de ennek csak tíz-tizen­öt százalékán használják a ki­épített rendszert. Ideális esetben a gépek kapacitását 60-70 szá­zalékosan ki kellene használni. Kérdés ugyanakkor, hogy a víz­készlet mennyire sínylené meg az intenzív gazdálkodást. Ez utóbbi problémát említette Varga Szabolcs, az Észak-ma­gyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Gyön­gyösi Szakaszmérnökségének vezetője is. Mint elmondta, a víz- gazdálkodás nincs eléggé szabá­lyozva. Előfordul, hogy valaki en­gedély nélkül öntözi földjeit, és néhány esetben túlzott vízkivé­telt is tapasztaltak már, ami az élővilág rovására ment. A felszí­ni vizekből való öntözést nem tudják teljes mértékben fel­ügyelni, s a háznál lévő kismére­tű kutakat sem. Ez utóbbiakhoz ugyanis jegyzői jóváhagyás kel­lene, melyet a fúratók általában nem szereznek be.- Öntözni megérné, hiszen a befektetett összeg visszajönne a többlettermésen, például a kukoricánál. Néhány növény esetében azonban nem kifize­tődő. Idén egy hektár dohány- föld háromszáz milliméter vizet kapott a rendszerből, ami milli­méterenként ezer forintos költ­séget jelent - tudtuk meg Ko­vács Imrétől, az ADOSZ Alföldi Dohánytermesztő Szövetkezet kápolnai agronómusától. - Nem beszélve a különböző engedé­lyek beszerzéséről és a rend­szer kiépítéséről, mely egy hek­tárra vetítve elérheti az egymil­lió forintot is. Hosszú idő alatt térül meg, ezért nem öntöznek a folyók mellett sem. Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza Vi­déki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság Kiskörei Sza­kaszmérnökségének vezetője el­mondta, a Tisza-tó el tudná látni vízzel a környéket, csatornaháló­zat áll a gazdák rendelkezésére. A meglévő rendszert pedig bőví­teni is szeretnék a Jászságban. A tapasztalatok azonban csökke­nő vízfogyasztást mutatnak, en­nek oka a kiépítés és fenntartás költsége. Hozzátette: a régi gaz­daságok felbomlása után a ma­gángazdálkodók nem használ­ták közösen a rendszereket. ■ Az öntözőrend­szer kiépítése egy hektáron el­érheti az egymil­lió forintot is. Kevés az állami támogatás, az igény viszont nagy Megkérdeztük olvasóinkat Ön mire költi jövedelme nagyobbik részét? A kályhától indulhatnak a könyvtár látogatói ZVARA pálné, Eger:- Nyugdíjasként nagyon kevés pénzből kell megélnem. Legin­kább rezsire, azon belül is vil­lanyra és télen a fűtésre megy el a pénz. Spórolnom kellene, de sajnos nincs miből. Sokat költők gyógyszerekre, akár ha­vi 15-20 ezer forintot is. Tar­tósfogyasztási cikkekre már nem telik. Szerencsére a fiam időnként anyagilag támogat. BATKI TAMÁS, BoCOnátL- Még nem dolgozom, így nincs önálló keresetem. A szüleim vi­szont rám és a húgomra költik a legtöbb pénzt, mivel mindket­ten alapítványi iskolába já­runk, ráadásul én kollégista is vagyok. Ezután jönnek a rezsi- költségek. Ha nagyobb dolgot szeretnénk venni, gyűjtünk rá, de a kamatok miatt hitelt sem­miképpen nem vennénk feL berényi János, Nagyréde A legtöbb pénz hiteltörlesztésre megy el, most egy autót fize­tünk ki így. Nemsokára házat veszünk a kedvesemmel, ahhoz is hitelt fogunk felvenni, úgy­hogy ez a fajta kiadás megma­rad. Viszonylag sokat költők a munkámmal kapcsolatos járu­lékos költségekre. A megélhe­tésre egyelőre kevesebbet, mert még a szülőkkel lakom. M-NÉ bak Katalin, Gyöngyös Megélhetésre költjük a fizeté­sünk nagyobbik részét A számlák kiegyenlítése és az élelmiszerek nagyon sok pénzt visznek el. A gyermekünk meg kezdte az óvodát, ez is jelentős kiadás. Az étkeztetése havonta hétezer forint, és a tisztasági cikkekről is gondoskodni kell. Ráadásul folyamatosan új ru­hákra is szüksége van. Folytatás az 1. oldalról A felújítás korábban elzárt tere­ket is megnyitott az olvasók előtt, így egy régebben dolgozói szobaként funkcionáló kisebb termet is, ahol a könyvtárlátoga­tók kiindulópontja, egy 1800-as évek végén épült cserépkályha is található. Az első teremben az általános ismeretet nyújtó köny­veket, a másodikban pedig a mű­vészettel, tudománnyal foglalko­zó köteteket találhatják a látoga­tók. A harmadikban a szépiro­dalmi művek, a videokazetták, DVD-k és hangoskönyvek kap­tak helyet. Az olvasóterem a sarokba, az internetezők billentyűcsapkodá­sától mentes helyre költözött. In­nen nyílik a helytörténeti gyűj­temény, a folyosókon pedig a szá­mítógépes katalógusokat és a fo­lyóiratok aktuális számait talál­hatják meg. A korábbi olvasótermet bön­gészőnek keresztelték el a dolgo­zók, mivel itt használhatják a vi­lághálót az érdeklődők. A bibli­otéka dolgozói szeretnék erősíte­ni az olvasók könyvekkel és egy­mással való kapcsolatát is. A lá­togatók humoros könyvjelzők el­helyezésével és a nap kötetének kiválasztásával ajánlhatnak egy­másnak olvasnivalót, a kijárat­nál elhelyezett táblán pedig a megújult környezetről is el­mondhatják véleményüket. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom