Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-03 / 180. szám

4 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK A tehetségeknek a főiskolán van a helyük extra ösztöndíj Az intézmény alapítványa támogatni fogja a pótfelvételiző hallgatókat Dr. Hauser Zoltán: Nem kevés tehetséges hallgatóra számítunk a pótfelvételiken. Őket alapítványunk támogatja. A ponthatárok megállapí­tásával eldőlt, hogy ki ju­tott be a felsőoktatásba. Az egri főiskola a pótfelvéte­lik előtt segítséget ajánl a tehetségeseknek. Az intéz­mény rektorát, dr. Hauser Zoltánt erről kérdeztük. Sike Sándor- A vonalhúzás eredménye több vidéki felsőoktatási intéz­ményt hozott nehéz helyzetbe. Mi a baj azzal a koncepcióval, hogy a mennyiségi szemlélet­ről át kell térni a minőségire?- Alapvetően semmi! Ugyan­akkor megítélésem szerint egy kicsit erőltetett a szlogen - fo­galmaz az Eszterházy Károly Fő­iskola rektora, dr. Hauser Zol­tán -, mert a minőség egy olyan kérdés, amit a magyar felsőokta­tás intézményei mindig is fő pri­oritásként tekintettek. Az más kérdés, hogy a rendszerváltozás után a felsőoktatásban a mél­tánytalanul alacsony részvételi lehetőséget „kompenzálni” kel­lett. Elemi érdeke és kötelessége volt a felsőoktatásnak, hogy ki­nyissa az ajtókat az úgynevezett korosztályos réteg, de a felnőtt lakosság számára is, akik a ko­rábbi évtizedekben ehhez a szol­gáltatáshoz nem fértek hozzá. Az tény, hogy a források biztosí­tása - humán és reál egyaránt - nem követte arányosan a növe­kedést. Ez okozott kihívást a mi­nőség fenntarthatóságában. De azt mondani, hogy ennek követ­keztében tragikus mértékben devalválódtak az értékek a fel­sőoktatásban, némileg túlzó. Azt is problémás dolognak tekintem, hogy akkor, amikor egyébként 1 is demográfiai apály van, most “ létszámcsökkentéssel „oldjuk J meg” a minőség kérdését. Ez en- I nél sokkal összetettebb és bonyo­lultabb probléma.- Milyen területekre irányul­tak a főiskola fejlesztései a rendszerváltozást követően?- Törekvéseinkben mindig is a minőségorientált gondolkodás volt a jellemző. Ez egyaránt igaz a humán erőforrás feltételekre és a reáliákra. Soha nem fejlesz­tettünk gigantomániás módon se épületben, se az úgynevezett eszközi, tárgyi feltételekben. En­nek megfelelően a tanulási kör­nyezet fejlesztését tartottuk és tartjuk a mai napig is kiemelt je­lentőségűnek. A tanulási kör­nyezetben kulcsfontosságú a könyvtár, a könyvtárhoz tartozó információszolgáltatás. Ebbe in­tegrált módon beletartoznak az informatikai nagy rendszerek, a hálózati kommunikáció. A tanu­lási környezetbe értendő az a kollégiumi élettér is, amely nem egyszerűen lakhatást szolgál, hanem az értelmiségi pályára készülést. És ide tartozik az is, ami a hallgatók számára a sza­badidő kulturált eltöltését bizto­sítja, amelyben az egészségmeg­őrzés, a testkultúra, a mozgás le­hetőségei együtt vannak. Tehát kiérlelt koncepció mentén és el­kötelezetten tervezzük a jövőt! Ezért is lepett meg bennünket az ebben a felvételi időszakban kialakult helyzet. Nem a felvéte­li ponthatár meghúzása logiká­jának a kudarca ez, hanem az új eljárás bevezetésével kapcsola­tos, általunk továbbra is kritizált érzéketlenség.- Az idei felvételivel kapcso­latban müyen problémák me­rültek fel?- Néhány példával illusztrá­lom: nem lehet például azt mon­dani, hogy mínusz 35 százalék bölcsészképzés, és ennek men­tén „vesszen” az idegennyelv-ok- tatás is. Azt is méltatlannak és túlzónak tartjuk, hogy a termé­szettudományos képzésben min­dent elkövetünk annak érdeké­ben, hogy növekedési pályára állítsuk a keresletet, még annak árán is, hogy a jogi minimum ponthatár értékéig megyünk le. Tartok tőle, hogy szakmailag nem a legjobban szocializáló­dott hallgatók azok, akik beke­rülnek ebbe a rendszerbe. Sze­rintünk az elején kellene kezde­ni - mi teszünk is érte legyen megfelelő kereslet e képzések iránt! Eközben a munkaerőpiaci álprognózisokból levezetett kö­vetkeztetések mentén azt mond­juk, hogy „nem kell mindenhol” bölcsész, benne idegen nyelvvel foglalkozó és azt tanító, nem kell társadalomtudományi szakem­ber, benne mondjuk könyvtár­ral és informatikával foglalko­zó, vagy nemzetközi tanulmá­nyokkal foglalkozó, és nem kell gazdálkodási szakember se, mert túlságosan sokan vannak. Miközben vállalkozó országról beszélünk, a mikro-, kis- és kö­zépvállalkozások fontosságáról. Eközben azt mondjuk, hogy túl sok a gazdálkodási szakember. Azt is mondjuk, hogy a turiz­mus húzóágazat Magyarorszá­gon, de a turisztikai képzésekbe ugyanolyan korlátokat teszünk, mint egy általános közgazdasá­gi képzésbe.- Önök, illetve az intézmény alapítványa most a tehetséges jelöltek megnyerésére támoga­tási akciót hirdettek. Mi en­nek a lényege?- Az intézményben a tehet­séggondozásnak számos formá­ja, szervezett kerete volt, van, és a jövőben ez bővülni fog. No és az örökségünkről sem tu­dunk megfeledkezni: Eszter­házy negyed évezrede fejezte ezt ki igazán nagy nyomaték- kai. Megépítette az „egyetemi házat”, nem akármüyen könyv­tárral, nyomdával és csillagá­szati megfigyelővel. Nálunk a tudományos diákköri mozga­lom mindig kiemelkedően telje­sített, vagy a szakkollégiumi rendszer kiépítése is közel két évtizedre visszavezethető. „Ak­cióba” sem most kezdtünk elő­ször: egy éve bejelentettük, hogy a finanszírozott hallgatók által befizetett tandíj maximá­lis mértékben a tanulmányi ösz­töndíj kifizetését fogja szolgálni. Ilyen törekvésünk, hogy a ter­mészettudományos képzésben felvételt nyert hallgatók, akik a számítógépet talán a legna­gyobb mértékben tudják hasz­nálni tanulmányaik színvonala­sabb teljesítéséhez, egy laptopot kapjanak. Az elmúlt héten pe­dig az intézmény Lyceum Pro Scientiis Alapítványa azt a dön­tést hozta, hogy a tehetséggon­dozásban társadalmi felelőssé­gének és érzékenységének gya­korlását fokozza. Nevezetesen, hogy ha valaki egy, kettő, há­rom ponttal elmaradva a „vonal­tól”, közel az elérhető - többlet­pontok nélküli - maximumhoz teljesített, tehát 115 pontnál töb­bet ért el, és egy, esetleg néhány pont híján nem juthatott állami­lag támogatott férőhelyhez, ak­kor őt az alapítvány támogatja. Azt jelenti mindez, hogy a pót- felvételi eljárásban tanulási szándékát kifejező hallgató el­ső félévi költségtérítését az ala­pítvány magára vállalja. A to­vábbiakban pedig a költségtérí­tés 50 százalékától eltekint a fő­iskola a második félévben azon hallgatók esetében, akik az egyébként is minden évben ki­írt pályázati kritériumoknak megfelelnek. Azt is jó tudni az elsőéveseknek, hogy minden év után át lehet, illetve kell sorolni azokat, akik a költségtérítéses képzésben kiemelkedő tanul­mányi teljesítményt nyújtanak.- Bírja-e majd anyagiakkal az alapítvány a vélhetően meg­ugró kiadásokat?- Nem kevés tehetséges hall­gatóra számítunk. Annak fog örülni az alapítvány és az intéz­mény, ha sok pénzt kell majd tá­mogatásként biztosítani az első félév költségtérítésének a meg­váltására. Mi erre kell, hogy tud­junk vállalkozni, miközben megszólítjuk a régió vállalkozó­it, gazdasági szféráját csatlako­zásra. Az első telefont már a hét első napján megkaptam. Beje­lentkezett egy Heves megyei vállalkozás, az Umwelt Technik Kft., aki öt hallgató féléves költ­ségtérítése összegének megfele­lő támogatást juttat el az alapít­ványhoz. Abban reményke­dünk, hogy partnereink közül sokan jutnak arra a döntésre, hogy ki egyet-kettőt, ki ötöt-tízet vállalva csatlakozik a kezdemé­nyezéshez. A körülmények minden területen kiemelkedőek Országh Ákos, az egri főiskola Hallgatói Centrumának vezetője kérdésünkre elmondta: három fontos részből tevődnek össze a hallgatók mindennapjait megha­tározó körülmények: a lakhatás, a kultúra, illetve a szórakozás té­maköre, a harmadik pedig a szakmai előmenetel. Az egri in­tézmény valamennyi területen átlagon felüli körülményeket biztosít.- A kollégiumi elhelyezési le­hetőségek kiválóak, hiszen 6-tól 10-12 ezer forintig nagyon kor­szerű apartmanokban tudnak lakni a hallgatóink. Emellett megannyi egyéb támogatási for­ma létezik - fogalmazott a cent­rumvezető. A kultúra-szórako­zás részét képezik a hagyomá­nyos rendezvények, mint a gó­lyatábor, a gólyabál, a főiskolás napok. Nagyon fontos kezdemé­nyezésük az Eszterházy-bérlet a színházban, továbbá Filharmó­nia-bérletük is van, felolvasóes­tek és koncertek váltják egy­mást. A város különböző szóra­kozóhelyeivel is jó kapcsolatot ápolnak, és nem utolsósorban említendő a hallgatói klub.- Ami a tudományos, szakmai kérdéseket illeti: rengeteg neves előadót hívunk, mellétté állásbör­zét, külügyes börzét szervezünk. Ezzel azt szeretnénk szolgálni, hogy a hallgatóink piacképes tu­dással rendelkezzenek. Ebben jól állunk - mondotta Országh Ákos. f PEDAGÓGUS ÉS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK Az Eszterházy Károly Főiskola 2007/2008-as tanévre meghirdetett továbbképzései: • 32 pedagógus szakvizsga program • 12 szakirányú továbbképzési szak • 6 közgazdasági szakirányú továbbképzés • 8 akkreditált pedagógus továbbképzés • 8 akkreditált felnőttképzési program További részletek a főiskola honlapján: www.ektf.hu Jelentkezési határidő: 2007. augusztus 25. L Telefon: 36-523-431 J PÓTFELVÉTELI az Eszterházy Károly Főiskolán 25 alapképzési szakon (BA/BSc) nappali és levelező tagozaton költségtérítéses formában. 10 felsőfokú szakképzésen (F): idegenforgalmi szakmenedzser; intézményi kommunikátor; vállalkozási szakügyintéző; csecsemő- és kisgyermeknevelő, gondozó; ifjúságsegítő; médiatechnológus asszisztens; bortechnológus; élelmiszeripari menedzser, hulladékgazdálkodási technológus; logisztikai műszaki menedzserasszisztens államilag támogatott formában nappali és levelező tagozaton! ÚJ!!! 2 kiegészítő egyetemi képzésben (KLK): történelem és informatikus könyvtáros szakokon, levelező tagozaton További információk a főiskola honlapján: www.ektf.hu Jelentkezési lap: EKF Felvételi Iroda, 3300 Eger, Eszterházy tér 1. fsz. 130. Tel: 36/520-424, 36/520-425 E-mail: felvi@ektf.hu A jelentkezési lapok beérkezési határideje: 2007. augusztus 13. AZ OLDAL AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA. VALAMINT A KIADÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL JELENT MEG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom