Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-03 / 180. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK Drága és kevés a takarmány, így nincs miből etetni haszonállatainkat Folytatás az 1. oldalról Legalább nyolcvan forintos fel- vásárlási ár kellene ahhoz, hogy ne legyen veszteségük. Az állatállományt nem szeretnék csökkenteni, de a tejesborjúkat nem tartják tovább, pedig már feleannyit adnak érte, mint tavaly, kilójáért 500 forintot. A vágómarha továbbra is tartja évtizedes alacsony árát kilónként 100-220 forinttal. A csirketelepeken munkálkodóknak sem könnyű. Nagykökényesen biztosan csökkentik az állományt, a harmincezer helyett legközelebb már csak húszezret tartanak, mert olyan magas a táp ára. Fekete László ügyintéző szerint legalább tíz százalékkal kellene nőnie az átvételi árnak, hogy érdemes legyen foglalkozni vele. Az Atkári Mezőgazdasági Szövetkezet sertésteleppel rendelkezik. Toldi Attila elnök elmondta, kevesebb hízót fognak tartani. A terményárak további emelkedése dönti el, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben kell csökkenteni a jelenlegi 2600 darabos állományt. Az önköltségi áruk kilónként már 350 forintnál jár, de csak 300-ért veszik át tőlük az állatokat, ami tavaly még szerény eredményt jelentett. ■ T. B. A szolgálat helyett élelem-higiéniát más nem oktathat Az Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Észak-magyarországi Regionális Intézete a következők közlésére kérte meg lapunkat: Arról tájékoztatják az illetékességi területén működő kereskedelmi és vendéglátóipari egységek tulajdonosait, továbbá üzemeltetőit, hogy a jogszabályi előírásnak megfelelően az élelmiszer-higiéniai minimum oktatásokat és vizsgáztatást az ÁNTSZ saját szervezésében bonyolítja le. Éppen ezért felhívjuk a szíves figyelmüket arra - áll a közleményben -, hogy az ÁNTSZ nem kötött olyan szerződést, amely alapján bármely cég az ÁNTSZ nevében jogosult oktatást és vizsgáztatást szervezni! ■ Császármetszés megrendelésre? szülés Megyénkben az országos átlagnál idj^^lacsonyabb a műtéti arány Magyarországon a kismama elvileg nem választhatja meg, milyen módon szeretné világra hozni gyermekét. Mégis van, aki kibúvót keres. Szilvás Krisztina • Császármetszéssel adott életet gyermekének egy 62 éves montenegrói nagy-, illetve kismama kedden. A műtéti eljárás szükségessége az ő korában egyértelmű. Világszerte megnőtt azonban a császármetszések gyakorisága, Brazíliában például minden második gyermek így jön világra. Feltűnően nagy a műtéti úton született csecsemők száma a „sztárkismamák” körében is. Akadt, aki be is ismerte közülük, hogy a szüléstől félve választotta ezt a módot. Magyarországon minden ötödik baba születik műtéti úton. Nálunk is egyre több közszereplő kismamáról hallani, hogy császármetszéssel adott életet gyermekének, és nem mindegyikük azért, mert életmentő beavatkozásra volt szükség. Pedig hazánkban elvileg nincs lehetőség rá, hogy az anyuka „megrendelje” a szülést. Vannak kórházak az országban, ahol kiemelkedően magas a császármetszések aránya, ez azonban nem azt jelenti, hogy ott az orvosok „szeretnek” műteni. Ezek ugyanis olyan központi intézmények, ahol komplikációk esetén a sürgősségi beavatkozásokat végzik, így logikus, hogy több a műtét. A statisztikák azt bizonyítják, hogy Heves megyében mindenhol, a központi, egri Markhot Ferenc Kórházban is valóban csak indokolt esetekben műtenek az orvosok. Sőt a megye szülészetei közül itt a legalacsonyabb a császármetszések aránya, kevesebb mint 18 százalék, ami jóval az országos átlag alatt van.- Én nagyon szerettem volna császármetszést Nem is annyira a fájdalomtól féltem, hanem inkább a kiszolgáltatottságtól, meg kicsit szemérmes vagyok - mondja Kati, egy másfél éves kislány édesanyja. - Próbáltam az orvosomat óvatosan a császár- metszés irányába terelni, bár rákérdezni nem mertem, hogy lehetne-e. Végül persze a hagyományos úton született meg a láCsászármetszések aránya az összes szülés viszonylatában L a megyében 2006-ban (százalék): 17,42 Egerben Gyöngyösön 22,28 Hatvanban 22,2 (FORRÁS: MEGYEI SZAKFŐORVOSI JELENTÉS) Tapasztalt kismamák inkább a természetes szülést választanák a császármetszés helyett. Képünk illusztráció. nyom, de utólag egyáltalán nem bánom. Azt ném mondóm, hogy könnyű szülés volt, bár gyors. Utána egészen hamar tudtam járkálni is, és tisztára hősnek éreztem magam. Főleg amikor láttam, hogy a császármetszésesek még napokig nagyon kínlódtak a műtétet követően. Pankánál, egy nyolc hónapos kisfiú édesanyjánál viszont pont fordított volt a helyzet - Soha meg sem fordult a fejemben, hogy császármetszéssel Egy műtét mindig rejt magában kockázatot az orvosok arra is felhívják a kismamák figyelmét, hogy miközben sokan azt hiszik, hogy a császármetszés „kényelmes”, gyors és fájdalommentes módja a szülésnek, nem szabad elfeledkezni arról, hogy ! I egy hasműtét mindig kockázatos. Azok a kismamák pedig, akik mindkét módon hoztak már világra gyermeket, egyértelműen azt állítják, hogy inkább a természetes szülést választanák. A műtétből ugyanis sokkal tovább tart és jóval fájdalmasabb is felépülni. is végződhet a terhességem, hiszen végig jól voltam. Mégis így alakult, mert nagyon legyengült a baba szívhangja - emlékszik visz- sza. - Mivel teljesen megbíztam a választott orvosomban és a szülésznőben, nem féltem, de nem is lett volna rá időm. Hamar lezajlott a műtét, és valóban nem éreztem fájdalmat. Utána viszont nagyon rossz volt, hogy eleinte nem tudtam egyedül ellátni a kisbabámat, napokig csak összegörnyedve tudtam járni, és hetekbe telt, mire teljesen rendbe jöttem. Gyöngyösön tavaly 817 baba született Közülük csak kevés, 182 jött császármetszéssel a világra, vagyis mindössze a 22,28 százalékuk. Ez az arány is nagyon jó az országos átlaghoz képest, ahogyan a hatvani intézményé is.- Országosan 30 százalék felett van a császármetszések aránya. Egy 25 százalékos arány szakmailag is korrekt. Heves megyében nagyon jó a helyzet ilyen szempontból, hiszen itt mindhárom kórházban 23 százaléknál kevesebb ez az érték - tájékoztat dr. Lövey János, a hatvani Albert Schweitzer Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. - Sajnos, sok olyan kismama is van, aki annyira túlér- zékeny, hogy hozzá sem tudunk fogni a szüléshez műtét nélkül. Ilyen esetben még a szakmai kollégium szerint is gyakran jobb, ha az orvos megpróbál keresni valamilyen indokot a császármetszésre, nehogy még nagyobb gond legyen. ■ Hevesben az országos átlagnál kisebb a császármetszések aránya. Hatvan hivatalosan ma már Egerhez tartozik. A hatvani főorvos szerint ugyan a megyeszékhely kórházával nagyon jó a kapcsolatuk, segítőkészek a kollégák, komplikáció, koraszülés esetén azonban értelemszerűen célszerűbb lenne a jóval közelebbi Budapestre szállítani a kismamát Az utóbbi időben azonban a pesti kórházakban sehol sincs hely, „visz- szapasszolják” a pácienseket- Nemrég egy 33 hetes kismamánál elfolyt a magzatvíz, mégis még két és fél órát telefonálgattak a kollégák Budapestre, hogy hol tudnák fogadni - folytatja a főorvos. - Végül helyben végeztük el a császármetszést, pedig nálunk a koraszülött-ellátás kevésbé fejlett. Egy kófaszülött bab'áhak ott kellene világra jönnie, ahol a lehető legjobb ellátást kaphatja. Sajnos, az lesz a dolog vége, hogy az orvosok az ilyen esetek és a komplikációk elkerülése érdekében hamarabb alkalmaznak majd császármetszést A problémát súlyosbítja, hogy a megyében összességében a felére csökkent a szülészeti ágyak száma, az orvoslétszám a minimumon van, miközben a szülések száma nagyjából változatlan. Országosan sem jobb a helyzet, öt éven belül várhatóan már csak a jelenlegi szülész-nőgyógyászok 30 százaléka praktizál, a többi nyugdíjas lesz. A tavalyi esztendőben pedig mindössze nyolc szülészeti rezidens, azaz ezt a szakterületet választó fiatal gyakorló orvos volt országszerte. Ki vigyázzon napjainkban a bölcsődés kisgyerekre? MAMAGONDOK Várja az anyukát a munkahely, de nincs nagymama, aki felügyelné a kicsiket Kádár János kitagadását nem értette meg A háromévesnél fiatalabb gyerekek mindössze nyolc százalékát tudják befogadni a bölcsődék országos szinten. Mi a helyzet Egerben?- Nálunk is több férőhelyre volna szükség, mint amennyi létezik - jelenti ki lapunk munkatársának érdeklődésére dr. Palotai Zsuzsanna, az önkormányzat szociális és egészségügyi irodájának vezetője. - Egerben a gyermekek csaknem 15 százalékát tudják felvenni. A helyzetet árnyalja, hogy jelenleg a 2,5 és 3,5 év közötti kicsik vannak a bölcsődékben. Következésképp, ha a hároméves korukat betöltötték átkerülnek az óvodákba, jó néhány hely felszabadul. Szeptembertől minden olyan jelentkezőt felvehetnek, akinek az anyukája igazolja a munkába állását. Az édesanyák élnek a gyessel és a gyeddel. Az utóbbi lehetőség sokat segített a családok anyagi helyzetén. A gyed felső összege 92 ezer forint, így akinek a bruttó fizetése nem éri el a 130 ezer forintot, annak nem éri meg visszamenni dolgozni. Az anyukák általában a kicsinyük kétéves kora után határoznak úgy, hogy ismét munkába állnak. A város négy bölcsődéje közül háromban nappali megőrzőt alakítottak ki. Ez az intézmény rugalmasabban alkalmazkodik a szülők igényéhez. Például az ügyvéd anyuka a tárgyalások idejére beadhatja a gyermekét, egyébként továbbra is ő van vele. Egerben is szükség lenne még bölcsődére, főleg a Lajos- városban. Az irodavezető megjegyezte, nagyon kedvező uniós forrásokat lehet találni a fejlesztésre. Számolniuk kell azonban azzal is, hogy a fenntartási kiadások jelentősek. A bölcsőde a legdrágább gyermekintézmény. Tavaly 220 millió forintot fordítottak a 180 férőhelyre. Az állam Dr. Palotai Zsuzsanna: Az anyukák jobban bíznak a bölcsődékben alig több, mint egyharmadát adja normatívaként. A szülők csak a gyermek étkezéséért fizetnek, így bölcsődei férőhelyenként félmillió forint az önkormányzati hozzájárulás. A férőhelyek számának növelésére alternatívát kínált egy alapítvány. Szerződést kötöttek az egri kistérséggel arra, hogy családi napközit üzemeltetnek. Ez azt jelenti, hogy olyan szülők, akik otthon vannak a saját gyermekeikkel, vállalnának még néhány kicsit. Összesen ötöt gondozhatnak a lakásukon. Ugyanakkor - ez az irodavezető tapasztalata - a fiatal édesanyák szívesebben bízzák kicsinyüket a bölcsődére, mint erre a vállalkozásra. Ennek érzelmi oka is van, mert az anyukák attól tartanak: ha egy személyhez kapcsolódik a gyermekük, úgy lelkileg jobban elszakad tőlük, mint amikor több gondozónő veszi őt körül. A másik szempont, hogy a bölcsőde még mindig olcsóbb, mint ez az újszerű lehetőség. ■ N. Z. Megszüntette párttagságát és lemondott minden, az MSZP-ben betöltött tisztségéről Tatár Csaba, a Munkás és Érdekképviseleti Tagozat országos alelnöke, Heves megyei elnöke, a párt egri elnökségének tagja. Mint közleményében írja: mindig a kisemberek oldalán állt. A párt a baloldali értékrenddel össze nem férő gazdasági lépések sorozatát tette meg. Közben elhatárolódott saját történelmi örökségétől is, értve ez alatt Kádár János kitagadását és az MSZP-pártszékház eladását. Tatár Csaba leköszönt az MSZP Baloldali Tömörülés Platform Heves megyei és egri titkári posztjáról is. ■ ■ Egerben is szükség lenne még bölcsődére, elsősorban a Lajosvárosban.
