Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-25 / 198. szám
HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT 2 MEGYEI KÖRKÉP POSTÁNKBÓL Vendégriasztó programárak Őszintén sajnálom, hogy Egerben csökkent az idegenforgalom. Ennek nem lehet az az oka, hogy a vendéglátóhelyek este 10-kor bezárnak, hiszen több szórakozóhely nyitva tart hajnalig. A belvárosban nem lehet a szórakozásból hangoskodva hazatéró'k miatt aludni. Nem kizárt, hogy inkább az árak riasztják a vendégeket. Megdöbbentő, hogy a Dobó téri középkori piacteret fallal vették körül, s csak az juthatott be, aki fizetett. Pedig a piactereket a középkorban sem volt divat lezárni. Volt már hasonló, ezért készültem rá, hogy elviszem a kisunokámat, de elriasztott, hogy nem volt sem nyugdíjas-, sem gyermekpeták, az olcsóbb bejutásért Eger nagyon jó programokat kínál. Az is tetszik, hogy a lokálpatrióták városismertető sétákat szerveznek. így ingyenesen meglátogathatok azok az intézmények, amelyekért a turistáknak fizetniük keli. fodor jánosné Eger LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP 3301 EGER, PE 23. A Magyar Gárda ellen szerveznek tiltakozást Az újfasizmus elleni csendes tiltakozásra vár a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezete minden egri polgárt a Magyar Gárda eskütételének napján.- A célunk, hogy együtt tiltakozzunk a kirekesztés, a megfélemlítés ellen ma este 8-tól az Államkincstár épülete előtti emlékműnél - mondta Nemesik János, az MSZDP Heves megyei elnöke. - Meg szeretnénk mutatni, hogy a békét és nyugalmat akarók vannak többen, nem a rombolók és a kirekesztők. Azt kérjük, mindenki hozzon magával gyertyát. Az MSZDP kezdeményezéséhez az MSZP Munkástagozata és a Munkáspárt 2006 is csatlakozott. ■ Az elsőként Erkre költöző Cibi család sorsát a polgármester (balra) is szívén viseli. A családfőt, Gyulát személyesen kísérte el a leendő munkahelyére. Folytatás az 1. oldalról- Erk lélekszáma alatta marad a kritikus ezernek - sorolja a befogadás mellett szóló indokokat a faluvezető. - Bezárt a takarékunk, félő, hogy elviszik a postát, a felső tagozat ősztől Visznekre jár. Nem szeretnék eljutni odáig, mint Zaránk, ahol megszűntek a közintézmények, s az ellátás is minimáüs szintre esett vissza. Nekünk lételemünk a létszámgyarapodás. A szomorú lakószám-csökkenésről Nagy Sándor is sokat tudna mesélni, hiszen Erk lakossága volt már ezerhétszáz is. Az idősek kihaltak, a fiatalok elköltöztek. Olyan betelepülők érkeztek, akiknek nem sok hasznát látja a közösség.- A fennmaradásunk a tét - folytatja az idős helybeli -, hiszen ezer lélekszám alatti faluba 1 nem szívesen helyeznek postát. % Az ellátás színvonala is egyre | gyengébb lesz, hiszen nincs vá- £ sárlóerő. A mi falunk az utóbbi években nagyon szépen fejlődött. Ám a továbblépés záloga, hogy tudunk-e gyarapodni, meg tudjuk-e őrizni értékeinket, vagy a falu szépen elsorvad. Közben Péter Ferenc is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Szerinte az utóbbi húsz évben szinte csak olyanok költöztek Erkre, akik munkanélküliek. A közösségnek inkább terhére, mint hasznára vannak. A befogadófalu-program viszont garancia arra, hogy az érkezettek felügyeletet kapnak. Meleghegyi Béla is úgy érzi, hogy ha a lélekszámúk elérné ismét az ezret, akkor stabilizálódhatna a helyzetük.- Nem tagadom, hasonló előnyöket remélek a falunak - magyarázza -, mint amit Tarnabod kapott. Szeretnénk egy üzemet, bővíteni kell az óvodánkat, cserélni kellene az iskola nyílászáróit. Sok hasznos, a közösségért tenni akaró erki lakosra van szükségünk. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat mindemellett arra is ígéretet tett, hogy a befogadásért cserébe az itteni emberek életfeltételeit is segíti, vagyis nincs mit veszítenünk. A faluba az utóbbi húsz évben nem csupán munkanélküliek költöztek be. Itt van például az Ertsey család. A férj orvos, a feleség közgazdász.- Romániából érkeztünk - mesélik -, s otthonra leltünk itt. Úgy gondoljuk, másnak is adasson meg ez a lehetőség. Hét éve jöttünk, s láttuk, ez idő alatt jó- ravaló família nem sok költözött ide. Azt is érzékeljük, hogy ennek a falunak a megmaradása a tét, ezért támogattuk a befogadást. Ertsey doktor még hozzáteszi: egy nagyon pici közösségnél még a háziorvosi állás is veszélyben van. Márpedig ahol sok az idős, ott orvos jelenlétére is nagy szükség van. E történet főszereplőiről, Ci- biékről szinte már mindenki hallott, de csak kevesen találkoztak velük. Alig egy hete kölA MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT befogadófalu-programja 2004 őszén indult Tamabodon. Három év után a Tamabodtól 17 kilométerre lévő Erken folytatódik. Információink szerint további négy-öt befogadó közösség megszervezését tervezik a megyében, de észak-Heves megyei falvakkal is tárgyal a szeretetszolgálat Előbb a falu töztek be, a férfi munka után járkált, az asszony próbált berendezkedni. Két és fél szobás családi házuk a falu szélén, gondozott porták közt fekszik.- Nekünk nincsenek romportáink, s nem is lesznek! - szögezi le a faluvezető, amíg a máltaiak által megvásárolt lakás felé tartunk. Hatalmas, jól karbantartott porta előtt vár Gyula, karján kislányával A.neje Gyöngyösre utazott vásárolni, a nagyobb gyerekek táborban, így most ő vigyáz a legkisebb ötödikre. A lakás feltűnően jó állapotú, odabent rend és tisztaság. Gyula kicsit szabadkozik, még nem tudtak berendezkedni. Igaz, bútoruk vezetésével tárgyalnak, majd falugyűlésen ismertetik a program lényegét A fővárosban egy stáb kiválasztja az alkalmas családot, amely egy látogatással megismeri a befogadó falut Ha a bizalom kölcsönös, következhet a költözés. sem volt, amit látunk, a szeretetszolgálattól kapták. A lányok szobájában ülünk le, amelynek falát poszterek díszítik.- Rettenetes - mutat a képekre a férfi - , de hát mit tegyek, kamaszok, ők így szeretik. Cibi Gyula Bács-Kiskun megyében született, 14 éves koráig szüleivel ott élt. A szülők ekkor a fővárosba költöztek. A férfi élete java részét pestiként élte le, a felesége csepeli. Házat venni nem tudtak, s minél több lett a gyerek,, annál kevesebb volt az esélyük is. Több mint egy évtizedet húztak le albérletben, ám utóbb már azzal is szembesülniük kellett, hogy egy ötgyerekes családnak nem szívesen adnak ki bérleményt. Próbálkoztak vidéken is, ám a legkisebb gyermek szív- rendellenessége miatt jobbnak látták, ha visszamennek Pestre, ott közelebb az orvos. Pest- szentlőrincen próbálkoztak albérlettel, majd amikor már ezt sem tudták fizetni, a családok átmeneti otthonába költöztek. Onnan pedig Erkre.- Nagyon tetszik nekem ez a falu - említi Gyula. - Rendezett, tiszta. Az itteniekkel még nem nagyon volt alkalmunk találkozni, de ha berendezkedtünk, talán erre is lesz mód. A szeretetszolgálattal úgy állapodtunk meg, hogy a ház rezsijét mi fizetjük, karban kell tartani az épületet, s foglalkozni kell állatokkal. Kaptunk tíz tyúkot, ezeket talán levághatnánk, bár az az igazság, nem nagyon szeretjük a tyúkot. Később majd a földet is be kell vetni. Látni, a családfő még kissé bizonytalanul mozog új otthonában. Új neki a helyzet, a hirtelen jött családi fészek. Nem álljuk meg, hogy meg ne kérdezzük: hol lesznek tíz év múlva?- Talán itt - tárja szét a karjait. - Nem tudjuk még, hogy azt az anyagi segítséget, amit mi kapunk, mennyire nézik jó szemmel az itteniek. Mi maximálisan igyekszünk majd elfogadtatni magunkat, alkalmazkodni az itteni körülményekhez. Ha a falu befogad minket, és mi is be tudunk illeszkedni, akkor miért mennénk máshová? ■ Szuromi Rita ■ Öt gyermekkel már nem szívesen adtak ki nekik albérleti helyet sem. Befogadó falu Bodon, Erken, befogadó Heves megye Tíz év albérletből saját házba befogadók Megérkezett a máltai program első családja Erkre, új otthonába Lovagoltak a táborban a látássérültek jubileum Tizedik alkalommal vitte üdülni a vak fiatalokat a Vöröskereszt Elég kevés ma Egerben a nyilvános illemhely A program valamennyi támogatójának látnia kellett volna - mondták az idei nyári tábor vezetői -, hogy milyen boldogan ülték meg a lovat, mekkora örömmel lubickoltak a medencében, s vettek részt a kézműves-foglalkozásokon a fiatalok. Bár tudják, a személyes élmény még jobban megerősítette volna bennük, hogy jó célra szánták az adományukat. Ezek a gyerekek ugyanis különböző fokú látássérültek, akik a Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete által összegyűjtött támogatásból tölthettek el egy hetet Hajdúszoboszlón.- Az idén tizedik alkalommal sikerült elvinni oda húsz vak, üÉlménybeszámoló. Sós Tamás, a megyei önkormányzat elnöke magánemberként többször is jelentős összeggel támogatta a tábor szervezését. letve látássérült Heves megyei fiatalt - mondta Gortva József, a Vöröskereszt megyei igazgatója. - A jubileum alkalmából mindazokat meghívtuk, akik az eltelt egy évtized alatt valamilyen módon támogatták e speciális programot. Örömünkre szolgált az is, hogy egy részük még el is látogatott hozzánk. A szervezők az elmúlt hét végén zárult nyári üdülés alkalmával „házi ünnepségen” idézték fel a korábbi évek eseményeit, s mondtak köszönetét az önzetlen adományozóknak. A támogatókat - köztük a Heves Megyei Hírlap Szerkesztőségét - emléklappal tisztelték meg a karitatív szervezet vezetői. ■ Sz. I. Nem elegendő a mindenki számára elérhető toalett a megye- székhelyen. Sőt gyakran a térképek sem jelölik, hogy hol lu- dunk könnyíteni magunkon. így ha sürget az idő, gyakran nem marad más, mint az éttermekbe való bekéredzkedés. Egerben ma öt helyen található nyilvános illemhely: a belvárosban a Centrum parkolójában, a Bródy Sándor és a Bajcsy-Zsilinszky utcában, illetve az Érsekkertben és a Szépasszony-völgyben. Az illemhelyek egész évben reggel 8 és este 6 között tartanak nyitva, és alkalmanként 70 forintért lehet őket igénybe venni. A nagyobb rendezvényekre való tekintettel, ha a program szervezői kérik, a nyitva tartás meghosszabbítható.- Nem hálás dolog ma Magyarországon nyilvános illemhelyek üzemeltetésével foglalkozni. De hát ez is egy szükséglet, amit ki kell elégíteni. Sajnos nagyon gyakori a vandalizmus, és folyamatosan kell javítanunk a károkat - árulta el Ferenczy Tamás, a Városgondozás Kft. üzemegység vezetője. Azt is megtudtuk tőle, hogy ezek az épületek elég régi konstrukciók, így folyamatosan törekedni kell a modernizálásukra. Ezt példázza az Érsekkerti toalett felújítása is, amelyet immár a mozgáskorlátozottak is tudnak használni. ■
