Heves Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-02 / 179. szám
2007. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP HORIZONT A Mátrától az amerikai bányákig regény A kivándorlásról szól Oravecz Imre Ondrok gödre című könyve Fiktív történet. Mégis, akik Szajlán és a Mátra lábánál élnek, a dédszüleikre, ükapáikra ismernek Oravecz Imre új regényéből. Négyessy Zita Emléket akartam állítani azoknak az embereknek, akik a XIX. század végén, a XX. század elején Amerikában keresték a boldogulásukat - mondja Oravecz Imre, a Kossuth-díjas író. - Nagyapám is közéjük tartozott, apám is Kanadában nőtt fel. Magam is belekóstoltam az emigránslétbe. Gazdag, vagyonos parasztcsalád volt a miénk, de ahogyan sokasodtak a gyerekek, úgy osztódott az örökség. Az asz- szonyok tizenhat gyereket szültek, közülük kilenc életben maradt, mindüknek kevés föld jutott. Ahhoz, hogy vásárolhassanak hozzá újabb földterületeket, pénzt kellett keresniük. „S kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”, írta József Attila. De ez nem állja meg a helyét, mert a nincstelenek, akiknek semmijük sem volt, nemigen juthattak el Amerikáig. A hajójegy nagyon sokba került akkor is, következésképp az utazásukhoz eleve tőke kellett. Arról nem is szólva, hogy Amerikában elég szigorú feltételeknek kellett megfelelniük, hogy beengedjék őket az országba. Naponta ezreket fordítottak vissza a hatóságok. A kivándorlási hullám az 1870-es években kezdődött. Addig Amerikában csak az angol és az írországi telepesek vetették meg a lábukat. A magyarok zömében magányosan keltek Oravecz Imre Kossuth-díjas író, költő, műfordító szülőfalujában, Szajlán a falunapon dedikálta legújabb könyvét útra, hátrahagyva a családjukat, azzal a tervvel, hogy évek múltán hazajönnek, és itt folytatják az életüket. Évekbe telt, míg aztán teljesült a vágyuk, vagy utánuk mentek a feleségek a gyerekekkel. Ahhoz, hogy takarékoskodni tudjanak, kemény munkát vállaltak, az iparban és a bányákban dolgoztak, többen laktak a szegényes szállásokon. Ezért az amerikaiak „alacsony Magányosan keltek útra, hátrahagyva a családjukat, azzal a tervvel, hogy évek múltán hazajönnek, és itt folytatják az életüket. igényű” embereknek vélték őket. Asszony és család nélkül sokan ittak, s ami ezzel jár, megbotránkozást okozva az utcán vizeltek. Emiatt letartóztatták őket, fogdába kerültek. Szajla, mint a Felvidék része különösen érintett volt a kivándorlásban. Emlékszem, gyerekkorunkban gyakran hallottuk a lélekharang kondulását úgy, hogy a ravatalon nem feküdt halott - jegyzi meg az író. - Egy idő után megszoktuk, hogy az Amerikában elhunyt honfitársaink, rokonaink leikéért szól a harang, miután elérkezett hozzánk a halálhírük. A kivándolrók általában 3-8 évet tartózkodtak a tengerentúlon, aztán visszajöttek, megve- hették az áhított földet.- Itthon persze megbánták, hogy odahagyták Amerikát - mosolyodik el Oravecz Imre. - A leginkább a már megszokott demokrácia hiányzott nekik. Odakünn ember módra beszéltek velük, nem abban a hangnemben, mint ahogy az úri MaCseppnyi ízelítő az új regényből „A táj, A hely alakítja, formálja az embert. Más az alföldi, a felföldi, a magashegységi, a dombvidéki, a szárazföldbelseji, a vízmellé- ki, a szigetlakó. Legalábbis az újkori nagy keveredésig voltak ilyen tekintetben vérmérsékletbeli, lelki, de még testi, alkati különbségek is. Addig, amíg ki nem tört az emberiségen a globális visz- ketegség, és a bolygó lakói el nem kezdték változtatni a helyüket, tömegesebben, gyorsabban és szeszélyesebben, mint a régi, nagy mozgások, a népvándorlások idején. (...) Ez történt az Árvaiakkal is alig több, mint száz év leforgása alatt. (...) Letelepedtek Ondrok gödrében, először szó szerinti, majd átvitt értelemben is. Es megismerték, megszokták és megszerették. ” gyarországon megszokott volt. A regénybeli Árvái család, pontosabban Árvai-had - ahogyan ezen a vidéken nevezik a famíliákat - egyik tagja, a módos gazda fia soha nem tért haza. A könyv neki állít emléket, az ő és övéi sorsát mutatja be mindaddig, amíg el nem hagyják az országot. Képet kapunk a XIX. század végéről, a XX. század fordulójáról, a paraszti világról és kultúráról. Oravecz Imre most azon dolgozik, hogy megírja a második kötetet is, amelyből az Árvaiak amerikai életét ismerhetjük meg. w ■ mmammmmm JA ÁRAMSZÜNET! Augusztus 3-án az Egerszalóki Gyógy- és Wellnesfiirdö áramszünet miatt zárva lesz, helyette a régi strandfürdőt vehetik igénybe a vendégek reggel 9.00-től hajnali 3.00-ig. A bélapátfalvai vidámparkban minden olyan látogató, aki a jegypénztárnál leadja ezt a szelvényt, a belépők árából 30% kedvezményt kap ajándékba! Egy szelvény egy fő részére biztosítja az akciós jegyvásárlást. Az akció 2007. augusztus 20-áig tart. A bélapátfalvai vidámpark körhintával, elektromos és vízi dodgemmel. go-kart pályával, kisvonattal. quaddal sftm. és rengeteg más szolgáltatással várja szórakozni és kikapcsolódni vágyó vendégeit r Ötszáz év után Debrecenben is életre kelnek Leonardo vázlatai Az igazi DaVinci címmel nyílik nagyszabású kiállítás Debrecenben augusztus 16-án.- A bemutatót először Firenzében láthatták az érdeklődők, onnan Tokióba vitték, és most Debrecenben lesz megtekinthető, ahová 200 ezer érdeklődőt várunk. Ez a tárlat utolsó európai állomása, utána végleg az Egyesült Államokba költöztetik - adta hírül Gulyás Gábor, a gyűjteménynek otthont adó MODEM igazgatója egri sajtótájékoztatóján. A direktor azért látta szükségesnek, hogy személyesen jöjjön el hírt adni a programról, mert mint elmondta, a megyéből érkező jegyfoglalások komoly érdeklődésről tanúskodnak. A november 16-áig tartó rendezvény Leonardo komplex munkásságát mutatja be. Rajzain kívül megtekinthetőek lesznek az azok alapján készült makettek, amelyeket hét kamionnal szállítanak a cívis városba és olasz szakemberek állítják majd össze őket. A fő látványosság a Kolosszus nevű, hét méter magas lovat ábrázoló szobor lesz, amely a mester fő műve lehetett volna, ha egy háború kitörése nem akadályozza meg elkészítésében. A most látható óriásmakettet kilenc ezer fennmaradt feljegyzés alapján tervezték meg. ■ 13 Hőguta után vacogó fogak hajnalonként Folytatás az 1. oldalról A völgyekben - a hegyvölgyi hatás miatt - nappal megreked a meleg, éjjel pedig a hideg. Rázsi András és kollégái más nyarakon is regisztráltak a mostanihoz hasonló hűvös hajnalokat. Az átlagember szerint ez csak azért lehet furcsa, mert az elmúlt napokban megdőltek a tízéves melegrekordok. Amikor azt gondoltuk 36 fokban, hogy ennél melegebb nem lehet, másnap 38 fokot mutatott a hőmérő. A meteorológus szerint a hidegfront átvonulásának köszönhető, hogy vége a kánikulának. Ő persze finomabban fogalmaz, azt mondja, csak egyetien hétre „látnak előre”. Ebben az egy hétben viszont biztosan nem kell forróságra számítanunk. Annál is inkább, mert péntekre ismét hidegfrontot várnak. Ennek következtében szombaton és vasárnap eső lesz, és tovább hűl a levegő. Á hét utolsó napjára - nem csak a fagyzugokban - 17-24 Celsius-fokot jósolnak nappalra, éjszakára pedig 10-15 fokot. ■ N. Z. A REJTELMES SZIGET JULES VERNE regénye alapján, írta: CS. HORVÁTH TIBOR rajzolta: FAZEKAS ATTILA 28.
